Küzdj az életedért!

A kezdetek kezdete, avagy a story közepe

Hogy is kezdhetnénk mindent az elejéről, mikor nem is tudjuk hol kezdődött? Így én onnét kezdem, ahol vagyok, ez nem a vége és biztosan nem az eleje, ez az itt és most. Fáradtan figyelem, hogyan formálok újabb és újabb szavakat a képernyőn, miközben az ujjam pörögve suhan át újra és újra a billentyűzet fölött. A gondolataim, melyek a fejemben megállíthatatlan árként folynak, most egyszerű mondatokká tömörülnek. Minden szó és mondat megannyi gondolati részletet tartalmaz és a szavak szűnni nem akaró mélysége magával ránt egy történetbe. Ha az a világ, amit mi valósnak vélünk épp olyan problémákat kényszerít ránk, melyekkel nehéz megküzdenünk, akkor én csak annyit tudok ajánlani, hogy gondoljuk át, mit is tehetünk. Az én mindenre jó megoldásom csupán annyi, hogy nézzük az egészet más szemszögből. Ne arra gondoljunk, hogy hatalmas akadályok választanak el a normális élettől, hanem vegyük észre, hogy ezek kalandok. Amióta az eszemet tudom, folyton egy kalandra vártam, ami hirtelen lecsap, és megváltoztatja az életem. A könyvek főhőseinek összejött, de nem igazán tetszett nekik, és elhatároztam, hogy ha tényleg szemben jön egy kaland, majd ünnepelve fogadom. Ezekután csalódottan kellett rádöbbennem, hogy pont annyira kezelem jól a krízishelyzeteket, mint az általam életképtelennek tartott főhősök. Ekkor döbbentem rá, hogy mit is jelent egy váratlan, minden felforgató változás igazán. Most a részese vagyok, és bárki hallaná, vagy látná szánalmas gondolataimat, megállapíthatná, mennyire ellentmondásosak a gondolataim. Hisz erre vágytam, most meg nem tetszik. Érthetetlen.
Valójában senki nem pont arra vágyok, amit az élet megad neki, az embernek meg kell tanulnia a lehetőségeit értékelnie. Így nekem is ezt kell tennem. Bár az eddig leírottak értelmetlen, homályos, céltalan összevisszaságnak tűnhetnek, mégis van mind értelmük, mind céljuk. Ez pedig az, hogy tisztán láthassam a helyzetem. Hisz mi is az, amit értékelnem kell? Az iskola nem várt akadályokat görgetett elém tanulás terén, ez lehetőség arra, hogy fejlődjek. Sportolói karrierem vagy több küzdelmet, vagy több hanyagolást kíván meg. Az én döntésem, mennyire ragaszkodom ahhoz a reménytelen álmomhoz, melyet a sportolói énem dédelget. Mindez lehetőség arra, hogy a kezembe vegyem az életem és a döntések is különböző esélyeket adnak. A magán életem meg több kitartást, nyugalmat és türelmet kíván, én mégsem tudom mindig mindet megadni. Ez pedig lehetőség arra, hogy értelmetlen kapcsolatokat hagyjak hátra, és értékeseket mélyítsek el még jobban. Szóval az életem jelenleg lehetőségek tárháza egy romhalmaz kellős közepén. Na nem mintha bárki is megértené, hogy ilyen csipp csupp ügyek miatt miért ér ekkora trauma, nos kedves olvasó, kiemelném, hogy ez az én életem, és ezek az én problémáim, emellett a kis problémák együtt hatnak csak igazán nagynak. És mindemellett nem kívánok versenybe szállni "az én életem a legrosszabb" címért. Pusztán felvezetem a problémáim, és megpróbálok köztük nem elveszni. Magamat most azért mégsem találom teljesen, de csak idő kérdése és újra meglelem!

Nos, ilyenre sikeredett az első fejezet, a könyv szigorúan magán vélemény kifejtése, és pusztán magamnak írom! Csak saját felelősségre! Ha valkinek nem nyeri el a tetszését, ne kínozza vele magát, csak hagyja el ezt az értelmetlennek tűnő irományt. Minden kritikát és véleményt boldogan fogadok!
Jó szórakozást!