▬Little Small Stories.▬

Iskolai kaland

Tizedikes gimnazistaként nem meglepő, hogy szerelemre vágyom. De nekem persze, hozva a formámat az tetszik meg akinek barátnője van. Engem nem különösebben foglalkoztatott, hogy van valakije, volt bennem egy olyan érzés, hogy a lány nem elég jó neki, meg fogja csalni..Így jött az ötlet, hogy féltékennyé teszem és ha bejön akkor megpróbálok többet is kihozni ebből a lehetetlen helyzetből. De mielőtt elmesélem a történetet engedjétek meg, hogy bemutatkozzak és elmeséljek mindent a közepétől.

A nevem Szabó Alexandra de mindenki csak Lexinek szólít és egy Balaton parti város gimnáziumának tanulója vagyok. Még sosem csókolóztam, nem volt barátom sem, senki nem keltett még bennem olyan érzéseket mint Ő. Évfolyamtársak vagyunk és az igazat megvallva nincs túl sok kapcsolat köztünk. Néha beszélünk pár szót, mindig köszönünk egymásnak, de ennél több sosem történt.Decemberben a karácsonyi szünet előtt az osztálya szervezett egy kis estét a suliban, teázgatás, zenélés, beszélgetés. Ő - na jó nevezzük végre a nevén, Kocsis Ákos- is ott volt. Az este folyamán elég sok alkalmunk lett volna a beszélgetésre, de nem kezdeményeztem. Visszagondolva, ez volt életem legnagyobb hibája, hiszen aznap este nem én voltam az egyetlen aki szerette volna ha kicsit elmélyül a kapcsolata Ákossal. Igen ő volt Zsuzsa, akivel aznap este Ákos beszélgetett, csókolózott és akivel a mai napig is együtt van.

Ezek lennének a legfontosabb részletek, a többi nem olyan lényeges. Szóval most májust írunk és Ákos még mindig nagyon tetszik, Zsuzsával még mindig együtt vannak és ez ellen sajnos nem tehetek semmit. De szerencsére itt van az én legjobb barátom Márk, aki természetesen mindent tud az érzéseimről. Nem is tudom honnan jutott eszembe, hogy Ákost féltékennyé tegyem, főleg, hogy Márkkal. De kitaláltam, megtettem és elcsesztem.

A fejemben tökéletesnek tűnt a terv. A két osztály együtt focizik mint minden alkalommal. Márk és Ákos a saját csapatuk csatára. Miután a tesitanár lefújja az első félidőt és a fiúk szusszannak egyet a pályán. A szünetben odajön hozzám Márk és megcsókol. Természetesen nem a sima kis szájrapuszis módszerrel, hanem egy igazi, szenvedélyes csókkal, miközben én Ákossal szemben állok és látom megdöbbent arcát. Majd miután abba hagyjuk heves csókcsatánkat észreveszem, hogy Ákos már nincs kint, ezért elindulok az öltöző felé. Reménykedtem benne, hogy ott lesz. És milyen igazam is lett. Mikor az ajtó elé értem ő a pólóját vette le...

Nos, körülbelül így képzeltem el a fejemben a dolgokat, de a valóság ettől természetesen különbözik. Már a Márkkal való beszélgetés is nehéznek bizonyult. A szerda reggelünket a szokásos kávézásunkkal töltöttük amikor felhoztam neki a témát. 

- Tudod Márk, én annyira nagyon szeretlek..

- Mit akarsz? - nézett rám álmos tekintettel.

- Na jó, segítened kell nekem - böktem ki, de ő továbbra is csak értetlenül nézett így folytattam - féltékennyé tenni Ákost. Arra gondoltam, hogy holnap tesin megcsókolhatnál amikor ő is ott van. 

- Nem. Bocs Lex, de nem. - nézett rám komolyan miközben kinyögte a szavakat.

- De mégis miért nem?Nincs barátnőd, talán annyira rémisztő sem vagyok, hogy ne lehessen megcsókolni vagy - folytattam volna még érvelésemet amikor Márk közbe szólt.

- Csodálatos vagy Lex, nem erről van szó. Csak tudod van valaki  aki tetszik és nem akarom elcseszni az esélyeimet. 

-Oh, értem. Találkozunk délután. - köszöntem el majd mielőtt bármit is mondhatott volna elsiettem. Bár nem tudom hova amikor 10 perc múlva úgy is találkozunk az órán.