Snart szemszöge
- Fogadd el,hogy én mindig itt leszek,ez az én városom,Flash!
- De mostantól az én döntéseim szerint fogsz működni. - feleli magabiztosan.
Felnevetek.
Sajnálatot kezdek érezni, ahogy nézem őt a maszkban. Hiába visel álruhát, így is tisztán látom a szemeiben az emberekbe vetett bizalmát és valami gyermeki hiszékenységet.
- Bárcsak olyan naiv lehetnék, mint te! - kívánom. - De tudod,a naivitás a gyengeséggel egyenlő, és én már nagyon régóta nem nevezném magam gyengének.
- Ha gyenge nem is vagy, van gyenge pontod, és én meg fogom találni. - fenyeget meg.
Szemében határozottság jelenik meg, és afelől semmi kétségem, hogy rátalál majd a húgomra, de ártani egész biztosan nem fog neki.Ahhoz túlságosan gyenge. És ami leginkább hátráltatni fogja, ha szembekerül egyetlen szeretett családtagommal, az az, hogy van szíve,amit még nem vett körbe a jég.
Felemelem a fegyverem, és egyenesen a fejéhez tartom.
- Most pedig hagyod, hogy kipakoljam a bankot, és elégedetten távozunk, legalábbis én biztosan. - mosolygok rá.
Flash megrázza a fejét.
- Nem hagyom, hogy kedvedre játssz a városban! - mondja dühösen.
Tudom jól, hogy túl jó ember ahhoz, hogy ártson nekem, de eközben belül óriási harcot vív, mert szép lassan felfogja, hogy ahhoz, hogy engem valaha is eltöröljön a város felszínéről, a minimum, hogy meg kell ölnie. Erre pedig sosem lesz képes. És ez a fajta gyengeség fáj neki, mert nem tudja, mennyire közömbös érzés kioltani valakinek az életet. Fogalma sincs arról, hogy valójában milyen könnyedén és gyorsan meg lehet valakit ölni, úgy, hogy az ember gyakorlatilag fel sem fogja, mit is tesz.Talán ez teszi olyan eszméletlenül könnyűvé, és talán emiatt nem érzek már semmit.
- Szóval megfosztod a gyermeket a játékától? - kérdezem arrogánsan.
A következő pillanatban a falhoz taszít, és a kezével erősen támaszkodik a mellkasomon, ezzel megnehezítve a légzést számomra.
- Hol szeretnéd tölteni az életed hátralevő részét? - néz mélyen a szememben.
- Egy villa megteszi. - mondom, majd fegyveremmel a lábára lövök, amit ezután jég vesz körül.
Flash felordít.
Kapva kapok az alkalmon, és elindulok a kijárat felé. Visszanézek rá, és látom rajta, hogy szenved, de semmi sem mozdul meg bennem, így gondolkodás nélkül kilököm a bank ajtaját. Távolról hallom a rendőrautók érkezését, ezért sietősebbre fogom a tempót. Beszállok a kocsimba, és elhajtok.
Ahogy a bank előtt elmegyek, intek Flashnek, csak az udvariasság kedvéért.
Barry szemszöge
Amint beérek a rablás helyszínére, ami természetesen a bank, Joe-t kezdem keresni.
Amint meglátom, elindulok felé, az arcán pedig már ismerős és megszokott érzések jelennek meg.
- Mi a fene történt, Barry?
- Én nem voltam képes fegyverképtelenné tenni. - nézek rá.
Ismét úgy érzem, kudarcot vallottam. Snart egy közveszélyes bűnöző, az egyik legkeresettebb Central Cityben, de én egyszerűen nem voltam képes a halál szélére taszítani őt. Pedig másképp képtelenség megállítani,nekem pedig megint szembe kell néznem a szégyennel, amit minden egyes alkalomkor érzek, amikor futni hagyom. Nagyon jól ismer engem, és tudja, hogy nem fogom őt bántani, megölni pedig végképp nem.
- Barry, ez így nem mehet tovább. Snart uralja a várost, és te vagy az egyetlen, aki képes megállítani őt. - mondja Joe.
- Szerinted én hogy alszom éjjelente?
A kérdésem költői, a helyzetem jelenleg siralmas. Snart ereje egy fegyverben van, ami bármit le tud fagyasztani, és igen, a bármi alatt magamat is értem, hiszen ez a fegyver kifejezetten ellenem készült. Snart bárki mást meg tudna ölni átlagos fegyverekkel, de neki természetesen olyan áll rendelkezésére, ami képes lelassítani engem.
Joe felsóhajt.
- Menj, tegyél úgy, mintha megvizsgálnád a nyomokat! - utasít.
Ahogy eljátszom, hogy éppen vizsgálódom, Singh kapitány jön oda mellém.
- Biztos, hogy Snart volt, igaz?
Hangja reménytelenséget tükröz, olyan mintha tudná, sose fogják elkapni Snartot.
Nem mondok semmit, csak aprót bólintok, mire ő is csak egy bólintással jelzi, hogy felfogta, majd távozik.
Körbenézek a helyszínen. A rendőrök és nyomozók mind kétségbeesetten próbálnak valamit tenni, az emberek pedig a területet lezáró szalag mögül figyelnek riadt tekintettel. Muszáj cselekednem, az egyetlen, amit tehetek, nem más, minthogy megölöm Snartot.
