Amerika Feketén [szünetel]

3. rész

Angela odarobogott a lovaskocsihoz, majd gyorsan intett egyet a kocsisnak, hogy indulhatnak. Az el is kezdett hajtani. Út közben magában gondolkozott.
"Hogy lehettem ilyen...felelőtlen? Simán megvehettem volna, aztán itthon megneveltem volna! Az újságban ez állt": Jó neveltetésű, afrikai származású dédszülőkkel, angolul beszélő, segítőkész hét éves szolgálólány! Mindössze 30 $! Cím: Texas, Little road 236. Hirdető: Julia Watterson Hívjon engem a 378-901-es telefonszámon!
Ez idáig szép és jó, azonban ez a szolga nem volt jó neveltetésű. Sőt, még tiszteletben sem tartotta, hogy valaki nem olyan fekete, mint ő. Angela utálta az ilyet. Ekkor a kocsi hirtelen megállt. Angela nagyon utálta amikor nekicsapódott a vele szemben lévő ülésnek. Ez most is így történt. Kiszállt a kocsiból, majd, odarohant a kocsishoz, és ezt ordibálta:
- Maga ütődött balfácán! Mégis miért tette ezt?
- De hiszen megérkeztünk, Miss Parkers. Ez a végállomás. Netán van valami probléma?
- Hogy van-e probléma? Hát persze, hogy van probléma! Az imént maga majdnem felkent a kocsi oldalára! Ezért ugrott a borravalója, sőt! Nem fizetek egy petákot sem!
- Na de Miss Parkers...
- Maga ne Miss Parkersezzen itt! Kotródjon, és örüljön, hogy nem jelentem fel!
A kocsis sértődötten elhajtott. Angela pedig idejét látta annak, hogy felhívja Tracy-t. Tracy Fan az ő legeslegjobb barátnője volt. Vagyis még mindig az. Gyorsan bement a házba, majd a telefonhoz rohant. Beütötte a 683-479 számot, majd várt. Nemsokára felvették a telefont, és egy mézesmázos hang szólalt meg a telefonban:
- Halló, itt Tracy Fan, a Csodálatos Ruhaálmok üzletláncból! Miben segíthetek?
- Szia Tracy, én vagyok az, Angie!
- Oh, Angie Drágám, mesélj, milyen napod volt?
- Borzalmas, Tracy, borzalmas. Képzeld, elmentem a hirdetés miatt arra a ganéfészekre....
- Ééééés??? Aranyos a rabszolga? Segítőkész? Szép?
- Nincs nálam! Undorító volt!
- Hogyhogy? Ennyire csúnya?
- Nem, niggához képest nem is olyan szörnyű. De a neveltetése? Úgy viselkedett, mintha egy fehér amerikai lenne!
- Na ne mondd? Komolyan?
- Mi az hogy! Oda ült mellém, és ezt hallgasd: KEZET AKART VELEM FOGNI!
- Az meg hogy lehet? A gazdája? Megverte?
- Flúgos egy nő volt. Dehogy verte meg! Sőt! A másik szolgája levert egy aranyozott porcelán vázát, az meg mindössze annyit mondott neki, hogy "Semmi baj. Ilyen bárkivel előfordulhat. Csak takarítsd fel!"
- Ennyi volt?
- Igen, csak ennyi.
- Te szegény! Ide tudsz jönni?
- Persze! Indulok is! Kézcsók!
- Neked is, Ange!
Tracey letette a telefont. Angie kiment a garázsba, majd sárga Bogárjával elhajtott.

Köszönöm LuckyLuca2001 a csillagokat, de pls kommentelj is, hogy mit csináljak jobban (a kis telhetetlen)