LOL-Lots Of Love - NJR - Befejezett

1. Első nap a Suliban

Tegnap egész éjjel forgolódtam. Alig aludtam valamit. Remélem nem leszek holnap nagyon megviselt.

6:30
7:50kor csöngetnek
Minek keltem én ilyen korán? Beteg vagyok, vagy mi? 5 percnyire lakom a sulitól....

Elkészültem mindennel, 6:40. Mit csináljak még több, mint 1 óráig?
Mindegy. Nézelődök egy kicsit a környéken.

7:30
Végeztem a sétával is...
Mindegy... Akkor indulok is..

7:35
Már bent vagyok. Körbe nézek. Ez a környék legjobb iskolája. Ez egy jó gimnázium. Azt hiszem, hogy a 9-es terem lesz a miénk.

7:40
Most is a 9-esben vagyok. Szép terem.
3 sor pad van. Én a középsőben ülök. A 3. sorban, bal oldalt. Ha lehet mindig így ülök a termekben.

7:45
Nem rég szólt az osztályfőnökünk, hogy késni fog úgy 10 percet.

8:00
A tanár már 50-kor itt volt... Nem értem, hogy miért mondta, hogy késni fog, de nem is érdekel.

Egyedül ülök. Most névsor olvasás van. Én már voltam. Állítólag nincs még itt egy osztálytársunk. Vele együtt 20-an leszünk az osztályban. 10 pad van. Miért ne mellettem legyen egy üres hely? Remélem jó fej.

7:65
Nyílik az ajtó. Lehet most jött az új fiú. Mert persze miért ne fiú ülne mellém?
A lányok annyira nem kedvesek. Nem néznek rám jó szemmel.
Bejött az új fiú. Azt mondja az osztályfőnök, hogy most költözött ide egy hete. Az új fiú nem csúnya. Sőt. Egész aranyos. Csak néz körül, hogy hol lenne neki egy üres hely.

-Jó reggelt az úrnak is. - köszön neki osztályfőnökünk
-Jó reggelt, tanárnő! - válaszolja kissé meglepetten.
-Ülj le az üres helyre - mutat tanárnő a mellettem lévő székre.
-P-persze. - és leül mellém.

-Helo. Neymar vagyok. - nyújtja felém jobbját már mellettem.
-Szia. Holland - mosolygok rá kedvesen.
-Meg tudnád mondani, hogy mennyi az idő? - kérdi tőlem idegesen, de mosolyog ő is.
-Persze. - nézek rá órámra - Pontosan 8:10.
-Köszi. - mosolyog ismét, de ez már őszintébb mosoly.

-És mivel bizonyára figyel a hölgy és az úr, biztosan el tudja mondani, hogy mit mondtam utoljára. Na. Halljam!
-Mivel bizonyára figyel a hölgy és az úr, biztosan meg tudja mondani,hogy mit is mondtam utoljára. - mondom egy elégedett mosollyal
-Haha. Látom van humorérzéke. - mondja szarkaztikusan tanárnő. - Még egy ilyen, és megy az igazgatóiba - mutat egy gúnyos mosolyt.
-Rendben. Nem lesz ilyen több. - forgatom meg szemeim.

A kicsengő zavarta meg ezt a csodálatos beszélgetést.

-Milyen óránk lesz?. - kérdi a mellettem ülő fiú.
-Tesi... - mondom unottan-de előtte ebéd.
-Rendben. Köszönöm.

Megyek az ebédlőbe, kérem ki a valamit. Keresek egy üres asztalt. Van is egy. Leülök, és kezdem enni a valamit.

-Leülhetek?. - kérdi egy ismerős hang. De mire felnézek, és hallatnék egy 'igen' - t addigra levágódik az asztalba, elém. És ki más lenne, mint a drágalátos padtársam?

-Szia, ismét. - köszönöm neki mosolyogva
-Helo, ismét - mosolyog vissza.

Csöndben esszük a hátra lévő időben a kaját.

Végeztem, és viszem vissza a tálcát. Velem szemben jön egy lány. Rám akarta borítani, de valahogy kiügyeskedtem, hogy ne öntsem le magam. Csúnyán nézett rám a lány. Valamit akarhat...

-L-lehet egy kérdésem? - dadog padtársam már a folyosón.
-Mondd. - mosolygok rá.
-Segíthetnél, hogy... Hogy is mondjam.... A környéken, a suliban.... Lehetnénk olyan haver valami izék. - mosolyog
-Rendben, de csak, ha te is segítel. - mosolygok.
-A-akkor menjünk tesire.
-Jó.

Indulunk tesire a haver valami izémmel. Külön van a fiú és a lány öltöző. És mint már mondtam, nem vagyok valami nagy kedvenc a lányoknál.
Leültem a sarokba, remélve, hogy senki se zavar.
Így is lett. Felöltöztem, és mentem is a terem elé. Közben mondta a haver valami izém, hogy őt piszkálták, én meg mondtam, hogy engem nem. Ez különös.....

-Bemelegítés 5 kör! - ordított a tesi tanárunk.

Második körömet futom. Még nem fáradok. Közelebb jön az a lány, aki majdnem leöntött a valamivel, és ahogy futottam bal bokámba lépett.
Elestem. Húzom le a zoknim. Szólok tanáromnak. Nem vesz észre. Szólok Neymarnak, aki szól a tanárnak.

-Tanár úr! Azt hiszem eltört a lábam! - mondom zaklatottan
-Mi történt?. - kérdi ijedten
-Futottam és megbotlottam. - mondom majdnem sírva.
-Rá tudsz állni?. - néz rám kérdőn tanárom
-Sz-szerintem nem. - dadogom szomorúan.
-Akkor hívjuk a mentőket.

2 óra múlva

-Rendben. Akkor 1 hónapig gipszben leszel, és ebben az évben már nem tesizel-mondja a kedves orvos.
-R-rendben. - dadogom
-Van ki haza vigyen? - kérdi az orvos mosolyogva
-Majd hazaszólok anyának. - mosolygok rá. - Kaphatok a mai napra igazolást?
-Rendben, akkor jó. Ja. És persze. - nyomja kezembe az igazolást. - Ezen rajta van, hogy Januártól tesizhetsz.
-Köszönöm. Viszlát!
-Szia.

1 óra múlva

Otthon vagyok. Fáj a lábam. Forgolódom. Holnap már megyek. Nem tudom, hogy miért csinálja ezt az a lány. Nem is ismerem... Mindegy. Próbálok eludni.