1.

24 1 1
                                        

   Ahogy kiléptem az iskola területéről, felnéztem a gyönyörű kék égre, majd behunytam a szememet és vettem egy mély levegőt. Magam előtt láttam a csillogó gesztenye barna szemeit, az együtt töltött időt és az emlékezetes pillanatokat amit vele éltem át.   Vele...és most mégis nélküle kell tovább lépnem az életem egy új fejezetébe és mégcsak nem is tisztáztuk a köztünk lévő kapcsolatot. Barátság? Szerelem? Még én magam se tudom...

Egészen óvoda óta ismerem, általános iskolában legjobb barátok lettünk. De nem gondoltam volna hogy középiskolában akár elmélyülhetnek az érzelmeim iránta. De talán térjünk vissza a középiskolas évekre...

*Egy évvel ezelőtt*

Reggel izgatottan keltem ki az ágyból, mivel ez az utolsó évem az iskolába, és az utolsó évem a legjobb barátommal, Andy-vel. Gyorsan el is készültem és elindultam a buszmegállóba ahol már Andy várt rám.

- Szevasz Andy! – léptem hozzá és egy kézfogással köszöntöttem.

- Szia Nikolaj! – mosolygott rám miközben viszonozta a kézfogást amitől egy érdekes érzés fogott el, de       nem foglalkoztam vele. Ahogy minden szeptember elseje, ez is ugyanúgy telt. Elkezdődött az évnyitó majd befejeztével elkezdődtek a tanórák, amin még semmit nem csináltunk. Viszont ahogy kicsengettek az utolsó óráról, két lány osztálytársam közeledett felém.

- Hé Nikolaj! – szólt Yuri miközben megálltak velem szemben.

- Igen? – már tudtam hogy megint valami hülyeséget akarnak mondani. Mindig szeretnek csípkelődni.

- Tudtad hogy Andy szerelmes beléd?– mondta vigyorogva Yuri.

Kérdően felvontam a szemöldökömet a nagy baromság hallatán, de mintha pillangókat éreztem volna a gyomromban. Mi ez a fura érzés?

- Igen, és ezt már rég megakarta írni neked, csak nem merte. –  szakította félbe Doroti a gondolatmenetemet miközben mindketten vigyorogtak Yurival. Tudtam hogy hogy nem igaz, de mégis fellobbant bennem egy apró remény.

- Tényleg? – kérdeztem kissé lepődötten.

- Igen. – mondták egyszerre majd otthagytak.

Egy pár percig még ott álltam majd megkeresve Andyt elindultam vele a buszmegállóba. Ahogy megjött a busz, felszálltunk és leghátra ültünk. Hirtelen kínos csend lett közöttünk, majd megszólaltam.

- Doroti és Yuri azt mondta hogy szerelmes vagy belém. – kerültem a tekintetét. Andy felhúzta a szemöldökét miközben vigyorgott.
- Neked is ezt hazudták?

Megkönnyebbültem, de..kicsit csalódott is lettem? Fogalmam sincs...

- Igen. – mondtam mosolyogva, majd pár perc csend után tovább beszélgettünk ameddig meg nem állt a busz. Leszálltunk majd elköszöntünk egymástól egy kézfogással.

Hazafele sokat gondolkodtam, sok furcsa érzés kavarog bennem amit próbálok elnyomni...

  A következő napon is minden ugyanúgy történt egy bizonyos pontig, amikor is szünetben összevesztünk Andyvel és kicsit össze is verekedtünk. Ez nem volt szokatlan mivel néha megtörtént, hogy apróságok miatt összecsaptunk.

A lányok szemüket forgatták, néhány pedig ránk is szólt hogy hagyjuk abba. A fiúk pedig figyelmesen nézték. Egyszer csak Andy felnyomott a falra és közel hajolt.

- Rohadék... – súgta a fülembe. A közelsége miatt ismét elfogott egy fura érzés. Majd éreztem Gabriela tekintetét is rajtunk. Hirtelen szégyenérzet kapott el, nem akartam leégni a lány előtt akit nagyon kedvelek. Ellöktem magamtól Andyt, de mielőtt akármit is tettem volna, a tanár úr belépett az osztályba.

- Mindenki üljön a helyére! – szúrós szemmel nézett a tanár ránk majd elkezdte a tanórát miután mindenki leült, de köztünk Andyvel még mindig feszültség volt.

Tiltott szerelem Where stories live. Discover now