Csak a nevem maradt meg tisztán a fejemben. Minden más összemosódik, mintha egy hatalmas, irányíthatatlan áramlás magával ragadna. Ha lenne egy sötét tenger, amely mindent elnyel, én valószínűleg azon vándorolnék, lépésről lépésre, minden nap. De vajon mit jelent valójában a fény? Valaha láttam én egyáltalán?"
"Itt állok a teraszom előtt. Harminc lettem, és nem tudom, mit kezdjek ezzel az évvel, ezzel a korosztállyal. Mintha mindent megkaptam volna, amit elérhetek, mégis üresnek érzem magam. Az egyetlen társaságom a démonjaim, bár nem vagyok biztos benne, hogy nevezhetem őket így. Most is érzem, ahogy egyikük itt van, szorítja a nyakam, mintha egyre jobban el akarna nyelni."
"Mindenem megvan, amit az emberek kívánhatnak, de valójában semmim sincs. Az egész életem egy olyan forgószél, amit nem tudok megállítani. Nincs célom, és még azt sem tudom, miért nem érzem magam otthon ebben a világban. A családom irányítja a vállalkozást, de én csak azért vagyok itt, mert a nagyapám is jelen van, és valahogy segítenem kell neki."
"Talán hetek óta ez az egyetlen gondolat, ami tisztán megjelenik: fogalmam sincs, ki vagyok. Nem tudom, miért érzem úgy, hogy nincs helyem, és miért érzem azt, hogy a sötét árnyak mindenhol ott vannak, körülvesznek, elnyelik a levegőt és megakadályozzák, hogy pihenjek. Ki vagyok? Ki vagyok valójában?"
YOU ARE READING
A sötét oldal
Non-FictionRafael reggelente ugyanazzal az érzéssel ébred: hogy nem tartozik ide. Bár mindenki azt hiszi, hogy tudja, mit csinál, ő maga is alig érti, miért létezik. Minden lépése, minden cselekedete egy üres forgószél, amit nem tud megállítani. A fájdalom nem...
