My Demon

1. Fejezet

A nevem Samantha, 16 éves lány vagyok és La Pushban élem minden napjaimat édesanyámmal egy külsőre aprónak tűnő faházban. Apukám meghalt amikor 7 éves voltam. Hiába voltam olyan kis fiatal még mindig fel tudom idézni az arcát, a hangját és hogy milyen ruha volt rajta amikor utoljára láttam őt. Sőt emlékszem Billy Blackre is aki át jött hozzánk és elmondta édesanyámnak a szomorú hírt, akkor még tudott járni, sőt azt kell mondjam talán ő volt apa legjobb barátja. Miután apa meghalt nagyon sok időt töltöttünk Billynél így szoros barátságot alakítottam ki fiával Jacobbal és még pár gyerekkel akiknek édesapja valamilyen formában ismerte az én apámat. Így ismertem meg még Samet, Pault, Jaredet, Sethet, Leaht, Embryt és Quilt. És a mi barátságunk az évek alatt egy percet sem romlott, sőt ahogy nőttünk egyre szorosabb kötelékké alakult. Már-már azt lehetne mondani hogy testvérek ként tekintettünk egymásra.

Most pedig az étkezőben a kávémmal a kezembe tűkön ülve vártam Leah érkezését. Talán Jacob után ő állt hozzám a legközelebb. Vele megtudtam beszélni olyan lányos gondjaimat amiket Jacob soha az életben nem értett volna meg, míg Jacobbal a műhelyben együtt szoktunk motorokat bütykölni. Ma délutánra is ez volt a tervünk Jakekel ezért Leahval való találkozásomat a délelőtti órákra időzítettem. A csendet hirtelen halk kopogás törte meg a bejárati ajtón, én pedig felpattanva ülő helyzetemből mentem ajtót nyitni. Ahogy kinyitottam az ajtót Leah mosolygós arca nézett rám, és hamarosan meg éreztem karjait is magam körül.
-Szia csajszi! -köszönt enyhe boldogsággal a hangjában.
-Szia Leah! Gyere be! -odébb álltam az ajtóból hogy be engedjem nálam kicsivel magasabb barátnőmet és követtem őt a nappaliba. Ő már nagyon otthonosan érezte itt magát, hisz amióta barátok vagyunk azóta ritkán telt el úgy nap hogy ne ment volna át egyikünk a másikhoz. Lehuppantam a kanapéra és vártam hogy barátnőm mesélni kezdjen.
-Na mi a helyzet? Sammel voltál? -kérdeztem szemöldökömet vonogatva és mosolyra húzva számat és ez a mosoly egyre szélesebb lett ahogy Leah próbált magyarázkodni hogy neki semmi köze a Uley fiúhoz.
-Leah, a vak is látja hogy tetszik neked. -mondtam mosolyogva ideges barátnőmnek aki fel le sétált. Hirtelen megállt a menetben és rám nézett össze húzott szemekkel.
-Ahogy neked Jacob? -kérdezte gonosz mosolyra húzva száját mire éreztem ahogy a vér felfut az arcomba és elpirulok, majd hozzá vágtam a hozzám legközelebb eső párnát. Ő csak elnevette magát és annyiban is hagyta a dolgot aminek nagyon örültem. Kicsit tetszett Jacob de tudtam hogy neki a Swan lány tetszik és eszem ágában sem volt ebbe belerondítani. Nevetésünket és gondolatainkat anya hangja zavarta meg.
-Sziasztok lányok! Sam, délután találkozol Jacobbal a műhelyben? -igen, anya Samnek becéz néha, ám ezzel a kérdéssel konkrétan Leahnak adott egy újabb piszkálási lehetőséget mire kezembe temettem arcomat.
-Szia anya! Igen, Bellának szerelünk 2 motort. -válaszoltam mosolyogva de közben elég gyorsan ahhoz hogy ne legyen több kérdése erről. Anya tudja mikor nem kellene ezt megkérdeznie.
-Szóval motort szereltek mi? -húzta száját széles mosolyra Leah.
-Igen, Bellának. -a válaszban kihangsúlyoztam a lány nevét hogy Leah vegye lapot miszerint Jakekel nem fog köztünk történni semmi, ő pedig csak szemét forgatta válaszul.
-Ne nézz rám így! Te is tudod hogy Jakenek Bella tetszik! -majd az asztalról felemeltem a kis bögrémet egy újabb korty kávéért.
-Igen, ahogy azt is hogy Bellának az a Cullen tetszik, azt hiszem Edward. -gondolkodott el állán dobolva ujjaival.
-Te is tudod hogy Jake addig nem adja fel amíg meg nem hódítja. -mondtam elnevetve magam, közben pedig neki álltam készülődni délutánra.

-Ugye nem ebben akarsz menni? -mért végig a lány egyik ujjával ruhámra mutatva.
Végig néztem magamon. Nem tudtam mi nem jó, hiszen motor szereléshez nem szokás túl öltözni, plusz ez a szerelős ruhám.
-Miért? Mi a baj vele? Mindig ebben szerelek. -néztem rá értetlenül, majd ismét magamat nézegettem.
-Figyelj, így sose csavarod el a fejét! -én ezen elnevettem magam.
-Leah! Nem elcsavarni akarom a fejét csak segíteni akarok neki motort szerelni! -nevettem tovább majd segítettem talpra állni a lánynak.
-Gyere haza viszlek. Úgyis útba esik a házatok. -mosolyogtam a lányra, aki mosolyogva bólintott miközben megköszönte a fuvart.
Felkaptam az asztalról az autó kulcsát, le ellenőriztem minden nálam van-e, majd a Leaht kitessékelve bezártam magunk után a bejárati ajtót. A kocsi hátsó ülésére bedobtam a táskámat, majd be indítottam az autót.
Az út egy része azzal telt hogy énekeltünk amikor kedvenc dalunk hallottuk a rádióba, a másik része pedig gondolatainkba merülve telt el.
Leaht kiraktam náluk és mondtam neki hogy üdvözlöm Sethet. Így magányosan folytattam utamat Jake műhelye felé.

Amikor oda értem hangos nevetést hallottam a műhely felől, és ahogy benyitottam Embry és Quil szekálta Jaket Bella szeme láttára.
-Sziasztok! -köszöntem mosolyogva és táskám lerakása után egyből a motort tüntettem ki figyelmemmel. Apró hibákat láttam csak rajta, plusz egy festés kéne rá. Neki is álltam egyes alkatrészek kicserélésének, amit Embry zavart meg.
-Szia! Nem is akarsz velünk beszélgetni? -kérdezte tetetett szomorúsággal az arcán.
-Szia! Szívesen beszélgetnék de sietek haza, szóval igyekszem ezzel végezni. -mutattam a motorra, majd a fiú válaszát meg se várva folytattam a bütykölést.
Nem tudom mennyi idő telt el csak annyit tudok hogy amikor már nagyjából késznek nyilvánítottam a járművet teljesen üres volt a helyiség.
Én is leraktam a kesztyűmet az asztalra majd elindultam kifelé. Ahogy kiléptem megcsípett egy enyhe nyári szellő, ami a nyár végét adta hírül. Kicsit megborzongtam az enyhe szellőre, pulóveremet derekamról leszedve magamra kaptam és úgy huppantam be autómba.

Ahogy vezettem haza felé a mellettem tornyosuló erdő elég ijesztőnek hatott. Pár percig bámultam csak az erdőt, de amikor előre néztem hirtelen fékeztem. Egy hatalmas fekete farkas állt kocsim előtt. Meglepetten néztük egymást. Hatalmas volt. Ha kiszálltam volna kocsiból elvesztem volna a hatalmas állat mellett. Rám nézett barna szemeivel, majd előre fordítva fejét elfutott.
Lassan össze szedtem gondolataim és folytattam utamat. Haza felé még hallottam egy vonyítást és éreztem hogy ez bizony az a nagyra nőtt fekete farkas az.

A ház előtt leparkoltam, majd sietősen ugrottam ki a kocsiból és siettem befelé a házba. Magamra zárva az ajtót elöntött a biztonság érzet.
Felkapcsoltam a villanyt és utam egyből a konyhába vezetett vacsora után kutatva.
Közben szemem az asztalra siklott ahol anyu hagyott üzenetet hogy be kellett mennie dolgozni. Ezzel a tudattal ültem le vacsorázni egy magam.
Vacsora után elmentem hogy vegyek egy forró zuhanyt, és lemossam magamról a mai por és olaj adagot.
Testemnek megváltás volt a forró víz ahogy bőrömre érkezett. Alaposan megmostam magam mindenhol, majd kimászva a zuhany alól bele bújtam köntösömbe, hajamat pedig törülközőbe tekertem. Kilépve a fürdőből megcsapott egy hűvös szellő ami a nyitott ablaknak volt köszönhető. Sietős léptekkel mentem az ablakhoz hogy becsukjam azt és folytassam utam a szobámba.
Szobámba belépve kellemes meleg fogadott. Felkaptam egy rövid nadrágot, meg egy kicsit hosszabb pólót ami nyárra teljesen elfogadható pizsama szett szerintem.
Ránéztem író asztalomon fetrengő cigis dobozomra majd azt felkapva az asztalról nyitottam ki szobám ablakát hogy oda ki ülve kerítsen hatalmába a nikotin utáni sóvárgásom. Közben sok minden végig futott az elmémbe.
Főképpen az hogy hamarosan vége a nyárnak, vége az esti tábortűz körüli Quileute legendáknak, a parton való csoportos beszélgetéseknek.
Ezek a gondolatok cikáztak fejemben amikor elnyomtam cigarettámat és úgy döntöttem ideje aludni.

Sziasztok!
Itt lenne az első rész, remélem elnyerte a tetszéseteket!
Igyekszem minden nap vagy minden második, harmadik nap új részeket hozni! 😊