Két fiú kalandjai

Csodálatos első fejezet

Új év és új osztály. Jenei Zsolt egy új iskolába belépve kezdte a 9. évfolyamot. Már nagyon várta, hogy megismerje új osztály társait és, hogy jobban legyen lehetősége megismerni őket. A gólyatáborban már találkozott néhányukkal viszont az a három nap alatt nem teljesen volt alkalmuk egészen megismerni egymást.
Jenei Zsolt titokban meleg volt, viszont senki nem tudta titkát sem szülei, sem barátai. Ezért amikor meglátta egyik osztály társát a gólyatáborban teljesen elállt a lélegzete és érezte, hogy szíve hevesebben kezd dobogni. Az idő megállni látszott körülötte, nem tudta meddig bámulta a másik fiút de amikor az visszanézett rá Jenei gyorsan elnézett és érezte ahogy egy kis pirosság megjelenik az arcán.
Beosztották a szobakat és Jenei nagy szerencséjére vagy szerencsétlenségére egy szobába került a másik fiúval akit késöbb megtudott, hogy Ricsinek hívják. Öten voltak a szobában, rajtuk kívűl még három fiú.
Jeneinek be kellett vallania, hogy a többiek is egész jól néztek ki ez miatt amikor a szobában volt velük mindig elkapta valami féle meleg pánik.
A gólyatáborban egészen sokat beszélgettek megtudtak új dolgokat egymásról majd amikor az iskolába mentek szeptemberben újra kellett kezdeni mindent.
Jenei nem nagyon tudta, hogy hogyan kezdjen beszélgetést a másik fiúval. Teljesen zavarba jött minden alkalommal amikor belenézett azokba a gyönyörű barna szemekbe. Egyszer megpróbált beszélni vele de az egy hatalmas vitává alakult a cipő márkákról. Azóta ha elhaladnak egymás mellett Jenei mindig odaszól neki valami sértést. Egyik alkalommal még össze is verekedtek a folyosón, szerencséjükre egyik tanár sem látta őket verekedni.

...

Már október közepén járhatott amikor egyik reggel Jeneit valaki neki lökte egy szekrénynek ami miatt kicsit elkezdett vérezni az orra. Amikor felállt, hogy megnézze ki volt az a barom aki meglökte nem látott semmit. Mérgesen körülnézett majd megrúgta a szekrényt
- Kurva anyád te fasz bárki is vagy!-
Kiabálta szerencsétlen szekrénynek mintha ez bármin is változtatna.
Az ezután következő napokon mindig történt vele valami baleset viszont nem tudta senkinek elmondani mivel nem látta a személyt aki tette.
Egyik szerdán órák előtt, amikor ment a susu felé, neki ment egy fának mert nem figyelte ez utat. Ettől már alapból rossz kedve lett. De miután 5.óra után, ami sajnos irodalom volt és kapott rajta egy 1est, valaki meglökte amikor le akart menni a lépcsőn eldöntötte, hogy akárki legyen is az nem fogja hagyni neki, hogy tönkre tegye az életét.
Már fel volt készülve arra, hogy újabb orr törést szenved amikor hirtelen erős karok megragadták a derekát és érezte ahogy fejjel neki esik valaki mellkasának. Felnézett és meglátta a azokat a gyönyörű barna szemeket amikről sokszor szokott álmodozni és egyből felismerte ki fogta meg és akadályozta meg, hogy mégegy orr törést szenvedjen.
- Jól vagy? - kérdezte Ricsi. Arckifejezése nem nagyon változott, Jenei viszont megpillantott valami aggodalomhoz hasonlót megcsillanni a szemében és csak bámulni tudta a másik fiút. - Haver jól vagy? - Ricsi megint megkérdezte mivel a szöszi még nem válaszolt kérdésére.
- Uhhh én miii? Jaaaaaa igen persze soha jobban...- mondta gyorsan és kikászálódott a másik fiú karjaiból miközben zavarában idegesen nevetett.

- Biztos? Kicsit vörösnek tűnik az arcod.

- Ja persze, ez csak a nyári hőség miatt van. Tudod nem igazán kedvelem a 40 fokot... - Jenei a lehető legrosszabb kifogást találta ki és csak remélni tudta, hogy a másik fiú elhiszi majd. Jenei gyorsan ránézett a kezére mintha az óráját keresné majd gyors sétában elment közölve, hogy el fog késni az óráról. Ha visszanézett volna láthatta volna, hogy a másik fiú arckifejezése olyan volt mint aki egy őrült emberrel folytatott volna beszélgetést.

Jenei nyilván nem órára ment mivel 2 percel ezelőtt volt a kicsöngő. Ehelyett gyorsan lesietett a földszintre és elbujt egy sötét kis sarokban. Lekuporodott egy kis asztal mellé és elkezdett azon gondolkodni, hogy milyen gásul viselkedett. "Most biztos azt gondoloja, hogy furcsa vagyok:(" szomorkodott Jenei. Mielőtt elkezdett volna sírni inkább elővette a telóját és a szunet maradékában a kedvenc játékával játszott ami nagyon meglepő módon a Subway Surfers volt. A legeslegelitebb játék. Következő órára már boldogan tért be mivel megdöntötte a tízmilliós rekordját.

Mivel Zsoltika a hátsó padsorban űlt nagyon elit rálátása volt az egész osztályra, főleg a jövőbeli férjére. Ezen a csodálatos késő szeptemberi napon egyedül űlt mivel padtársa covidos lett :(. Egész irodalom óra alatt álmodozva Ricsit rajzolgatta. Különleges kis álomvilágából a csengő rángatta ki ami az óra végét jelezte. "Hurrá megint kérhetem el valakitől az órai anyagot" gondolta komoran. Egy egész oldal betelt az álom fiújáról készült rajzokkal.

- Jézus, Jézus! - szólt az előtte ülő fiúnak aki szószerint úgy nézett ki mint Jézus Krisztus. - Elkérhetem a mai anyagot legyszi? Kicsit lemaradtam. - Jézus aki nagyon jófej osztálytárs oda adta a füzetet, hogy Jenei le tudja fotózni. - Köszön Jézus! Mostantól vallásos leszek! - mondta és próbált vicceskedni ami hatásosnak tűnt mivel Jézus nevetett egy picit rajta.

Ezután lement a büfés nénihez és beállt a sorba, hogy vegyen valami finomságot. Éppen keresgette a kis forintocskáit a zsebében amikor meghallott egy nagyon ismerős hangot. Felnézett és észrevette, hogy Ricsi pár emberrel előrébb áll a sorban viszont az arckifejezése tanulmányozásának alapján Jenei megtudta mondani, hogy valami nem tetszik neki. Hamarosan sejtése be is igazolódott amikor Ricsi kiállt a sorból és elkezdett visszamenni az osztályba. Jenei gyorsan megfogta a vállát és megkérdezte, hogy minden oké-e. Ricsi végül elmondta, hogy elfelejtette hozni a pénzét így nem tud venni de semmi baj mert visszajön kövi szünetben. Jenei meg gondolkodás nélkül szólalt meg amit lehet, hogy a jövőbeli énje megköszön majd neki, viszont jelen pillanatban kicsit kínosnak érezte. - H-hagyd csak én veszek neked valamit. Bármit amit szeretnél, válasz! - most Jenei legszívesebben elászta volna magát amiért olyan gyorsan mondta ki ezt a két mondatot, meg amiért dadogott. De mivel padló van alatta és nem volt ásója ezért ezt a tevékenységet csak képzeletben tudta megtenni.

- Biztos vagy benne, hogy nem lenne baj?- Kérdezte Ricsi. Nagyon furcsálta Jenei hírtelen kedvességét mivel nem igazán beszéltek eddig az évben. - Persze, ha akarod tekintsd köszönetnek amiért nem hagytál pofára esni a lépcsőn. - picit rámoszolygott a másik fiúra aki kis habozás után vissza mosolygott neki. - Hát nagyon szíves, nem igazán hiszem, hogy egy törött orr jól állt volna neked. Ami a kaját illeti egy melegszendvics majonézzel. - mondta Ricsi a lehető legudvariassabb hangon.

Végül Közösen ették meg a kajájukat a szünetben és mivel lassú a kiszolgálás kicsit késtek is az óráról.

Itt az első fejezet hurrá! A helyesírási hibákat nézzétek el mert ez a dolog nem az
erősségem:(
Szeretettel várom a véleményeket :D