Kézen fogva léptünk be a házba, a fiúk már a nappaliba ültek és, ha jól láttam kipakolták a fél piakészletet. -Mióta elköltöztem, mintha több lenne a pia. - jegyeztem meg fintorogva. Dani nevetve elengedett és beült közéjük, míg én szereztem magamnak a konyhából egy doboz narancslevet. -Mióta elköltöztél unalmas lettél - jegyezte meg Bruno, mikor leültem a kanapéra, a barátom mellé. -Haha - néztem rá unottan, aztán beleittam a gyümölcslébe. -Nem is szereted a narancslevet - jegyezte meg a bátyám. -De más igen - vontam vállat. Nemtudom, hogy a fiúk mennyit tudnak vagy mennyit nem. -Ez valami privát vicc, amit mi nem értünk? - kérdezte Peti. -Valószínűleg - bólogatott Spacc. -Babánk lesz - válaszolta meg a fel se tett kérdést Dani, miközben átkarolta a vállam. A fiúk kikerekedett szemekkel néztek ránk, sokáig tartott, mire leesett nekik. -Mivan? - kérdeztek vissza egyszerre. -Ezek süketek - motyogtam magam elé. Dani röhögve nyomott egy puszit a hajamba. -Anyád - vágta rá Spacc. -Ne szidd anyám - közölte Manuel. -Bocs - tette fel a kezét védekezően. -Hát, grat - mondta a Milo, majd sorban a többiek is. -Köszönjük - válaszolta a barátom. Pár hónappal később: 6 hónap telt el azóta. Sok minden történt, voltak vitáink, Danival, de szerencsére boldogak voltunk. Minden visszaállt a régibe, egyedül az nem, hogy én nem költöztem vissza a fiúkhoz. Szinte már Dani is itt él, csak néha alszik otthon. Pár napja életet adtam a kislányunknak. Telegdy Dominika Hanna. Daninak a Hanna tetszett, nekem a Dominika, ezért végül ebben maradtunk. Sajnos koraszülöttként született, úgyhogy több időbe telt, mire kijöhettünk. Eddig inkubátorban tartották, de már egészséges, mint a makk. Ma mehetünk haza kórházból, éppen végeztem a pakolással, mikor a doktornő jött be, a kislányommal a kezében. -Utoljára kivizsgáltuk, minden rendben van. Még egyszer gratulálok - adta át nekem mosolyogva. Kiment a szobából, míg én egy mosollyal figyeltem a kislányunkat. Nagy kék szemeivel pislogott rám, miközben beletettem a babahordozóba. A telefonom értesítést jelzett, Dani írt. Dani:5 perc és vagyok, Kislány Biccentve vettem tudomásul, és beraktam a táskámba a telefonom. Leültem az ágy szélére és inkább mégis kivettem Domit a hordozóból és törökülésbe ülve az ölembe fektettem. Simogattam a fejét, amin már megjelentek apró hajszálak. Gyönyörű kisbaba volt. Két kopogás az ajtón, aztán Dani lépett be. Rámosolyogtam és a kezembe véve a lányunk felálltam. Odalépve hozzá nyomtam egy puszit a szájára. Mosolyogva nézett a szemembe, majd Domira. -Olyan szép, mint te - jegyezte meg. Betettem a babahordozóba, amit Dani felvett, én pedig a hátamra vettem a táskám és kézen fogva léptünk ki a folyosóra. Lent beraktuk a kocsiba, Hannát, majd elindultunk haza. -Kérdezhetek valamit? - rajzoltam köröket, a combomon pihenő kezére. -Kérdezhetsz - pillantott rám a kormány mögül. -Lénával boldogabb voltál? Halkan felnevetett. -Nem. Sosem voltam még ennyire boldog. Az az öröm, amit akkor érzek, ha a lányomra nézek, felülírhatatlan. És nyilván azt se felejtsük el, hogy a legcsodálatosabb barátnő az enyém - emelte fel a kezem és nyomott egy puszit a kézfejemre. -Szeretlek - néztem őt mosolyogva. -Én is téged - mosolygott vissza. Az én lakásomra mentünk és felmentünk a mi szobánkba. Vagyhát az én szobám, de mindegy. Pár órával később: Dani nekem háttal alszik, Dominika pedig egy evés után nemrég aludt el. A mellkasomon fekszik és halkan szuszog. Magam mellé emeltem a telefont és csináltam egy fényképet.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Gondolkoztam egy ideig, de végül nem tettem ki a közösségire. Majd beszélek róla Danival, hogy meg akarjuk-e osztani a dolgot. Arról tudnak ugye a Budapest Park óta, hogy együtt vagyunk. Viszont közös képünk nem volt kint együtt az instán. De mindketten úgy vélekedünk róla, hogy ennyi magánélete legyen az embereknek. A kislányunkról pedig egyöntetűen azt szavaztuk, hogy nem mutogatjuk. Ebben a tudatban csak mosolyogva beküldtem a csoportunkba, amibe a fiúk vannak. Manuel:Látszik, hogy az én unokahugom😌 Bruno:Azért ne szállj el magadtól, tesó Kevin:Tökre úgy néz ki, mint te, Kölyök🤔 Emma:Dani is ezt mondta😂 Peti:Aranyoooooos Milán:Csak részeg, amúgy semmi baja Emma:Anblokk ennyire hülye, ezen nincs mit magyarázni Laci:Ez jogos meglátás Peti:Nrm ish vahopk elvishezetlen Milán:Na te inkább menjél szépen aludni Dani:Én vagyok a legszebb a képen Az üzenet láttán oldalra néztem, ahol Dani már a telefonját nézte. Halkan felnevettem. -De csak a lányod után - közöltem halkan. -Deal - biccentett. -Kérsz egy kávét? - kelt fel az ágyból. -Kérek - vágtam rá. - Átviszed a szobájába? - mutattam a kislányra. -Át - lépett oda és elvette tőlem. - Pillanat és érkezem - ment ki az ajtón. Pár perccel később két bögrével jött vissza. Bemászott mellém, a kezembe adta az egyiket, én pedig hozzábújtam. Egyik kezében a kávé volt, a másikkal pedig a karom cirógatta.
A Dominika 10/ mennyire szép név szerintetek? 🤔💕 (3 rész🤭)
