Gyűlölve kívánlak

18. rész

-Köszönöm, hogy kurva nagy balfasz vagy. Köszönöm, hogy nem vagy férfi. Ugyanis aki egy nőre megemeli a kezét, az én szememben többé nem férfi!-Húzom mosolyra a számat, majd folytatom.-Jah és köszönöm az ingyen piát, eléggé finom volt-mutatok a mellettem lévő üres üvegre.

A szemében mérhetetlen dühöt láttam, majd megfogta a karom, és olyan erővel szorította, hogy nem tudtam ellenkezni az ellen, hogy felvonszoljon a lépcsőn. Mire észbekapok ledob az ágyára, megbilincsel.

-Baszki -suttogom magam elé.

-Na most, szépen elbeszélgetünk!-Mondja mély hangon, majd leül az ágy sarkával szembe lévő fotelba, majd tölt magának egy pohár whiskyt.

Eléggé bevagyok szarva, vagyis nagyon félek, de ez egyben fel is izgat. Érzem, hogy dobog sőtt a fülembe dobog szívem.

-Miért ittad meg az italomat?

-Ömm, nem hiszem, hogy nem lenne rá pénzed, hogy vegyél magadnak, akár 1000db-ot is belőle-feleltem.

-Én nem ezt kérdeztem.-elkezdi a kezében kémlelni a szesszel töltött poharat.

-Nem tudom. Le kellett vezetnem valamibe, vagy is bele kellett folytanom valamibe a feszültségemet. Aztán ott volt a pia, és ennyi.

-Szóval ennyi?-Mér végig sötét szemeivel.

Erre ösztönösen összébb zárom a combom, amit észre is vesz. Előhúzza ugyanazt a fegyvert, amit a kocsiban a fejemhez szegezett. Lepörgött előttem az egész Haunting Adeline könyv. Olvasva tökre bulis, de megélni, na az már más szitu.

-Mit akarsz tőlem?! Az egész életemet felforgattat! Sosem szerettem az előző életemet, de vissza sírom, a nyugodt időket!

-Megmondtam már az elején. A földbe foglak tiporni, ahonnan ha fel tudsz állni valami égi csoda kell. Nem mellesleg, nem tudtam, hogy felizgat a félelem bébi.

- Engedj el! Hányni fogok!-ahogy ezeket a hazugságokat elmondtam, felpattant, és kioldotta a bilincset. Felültem az ágyról majd elkezdtem futni, viszont ő túl gyors volt, és visszarántott. A mellkasához csapódtam, majd az orromba kúszott a mámorító illata, ami egy kis időre még jobban megrészegített. Erős, fűszeres, az illata ami hatalmat sugároz mindenki felett.

-Még igy is képes vagy ellenem szegülni?

-Az életem bármelyik pillanatában képes lennék rá!-Mondom, mire rohadtul erősen megszorítja a karom. Fájdalmasan felnyögök.

-Most azonnal befekszel az ágyba!-Utasított.

-Mit csináljak?-Hüledeztem.

-Melani, ha nem fekszel be abba a kurva ágyba én raklak bele. De esküszöm abba nem lesz köszöneted!Andiamo! Inizio! -Gyerünk! Indulj!- Még szerencse, hogy tanultam olasz nyelet, alapszinten úgyhogy néha értem amit mond.

Nincs más választásom, befekszem az ágyba.

-Ha megmersz mozdulni én esküszöm, hogy szétverem a fejedet!-Mondja méregtől forrva.

-Extrém lovagias!- Melani miért nem tudod befogni?

Ahogy ezt kimondtam oda jött az ágyhoz és a kezével megszorította az arcomat. Olyannyira, hogy könny gyöngyöződik a szemem sarkában, de nem engedem, hogy kibuggyanjon. Beindult a pánik üzemmód.Mi a fasz van velem?

-Nem izgat a félelem!-Próbálom a szorításától érthetően mondani a dolgokat.

-Valóban?-Kérdezte rekedtes mély hangon.

Nagy fekete szemei lángokat szórtak, amitől szinte láttam magát a poklot. Izmai megfeszülnek. Azta kurva, milyen izmost, kidolgozott teste van. Állkapcsa olyan hegyes, mint a penge. A nyakán az erek kidudorodnak. Talán az alkohol hatása, vagy talán eddig nem vettem észre . Letaglóz ez a férfi. Meg akar ölni, és félő, hogy meg is fogja tenni.
Elengedi az arcomat. Muszály mozgatnom az arcom, hiszen kibírhatatlan a fájdalom.

-Most pedig, alszol!-Utasított.

Nataniel

Feldühít ez a nő. Olyan makacs, olyannyira dacol, hogy az már nem emberi. Vad, mint egy tigris, de velem szemben olyan mint egy poloska, és ezt ő is pontosan tudja.

-Mit csináljak?
-Aludj!
-Nem alszom veled!
-Ohh, miért is nem?
-Mert nem, és kész.
-Namost bébi, ha azt mondom, hogy alszol, akkor alszol! Ha azt mondom, hogy fekszel, akkor fekszel! Ha azt mondom, hogy tisztelt, akkor tiszteljük!-Suttogom a fülébe.
-Miért, mi lesz ha nem?
-Ha nem, akkor megölöm a kutyádat,és megölöm a családodat. Apropó csáládod, eléggé kitartóak. Rohadtul próbálkoznak megtalálni téged, de nyilván sosem fognak.

Láttam,hogy a szeme megtelik könnyel, és a fájdalom, a düh határtalanul tombol a lelkében.

-Rendben! Csak ne bántsd őket!
-A döntés rajtad áll bébi.
-Ne hívj így, mert hányingerem van ettől a névtől! Más férfitól imádnám ezt a becézést, de a te szádból egyenesen undorító!-Mondja. Szerintem mind a ketten tudjuk, hogy hazudik.
-Ohh, szóval egy kicsit sem nedvesített be?
-Mi a... nem!
-Mondtam valamit!
-Mit?
-Hogy aludj!
-Nekem, nekem most tényleg hánynom kell!-Mondja akadozottan, és beszalad a fürdőszobába. Egyenesen utána szaladok, mire azt látom,hogy a wc-nél térdel és szó szerint okád.
-Ne nézz rám!-Üvölti fura hangon.

Természetesen nem hallgatok rá, és tovább nézem. Mikor kiürült, felállt és megpróbál normálisan elnenni a mosdókagylóhoz.
Megmosakszik, és keresni kezd valamit.

-A fogkefém ott van lent a szobában.-Mondja szinte allig halgatóan.
-Van a szekrényben bontatlan, használd azt!

Keresni kezdi, majd végül megtalálja.
Megmossa a fogát, kiöblögeti a száját, majd fájdalmasan felnyög.
Látom rajta, hogy szédül.

Melani
Az ájulás szélén voltam amikor megragadott és oda vitt az ágyhoz.
Semmi kedvem nem volt dacolni, így, befeküdtem.
Ez a nap is egy eseménydús napra sikeredett.

-Jól vagy?-Kérdezi.
-Úgy nézek ki?-Nevetek fel fájdalmasan.
-Aludj csak!-Mondja majd menni készül. De szinte minden elcseszett történetben, mint ahogy ebben is visszahúzom a karjánál.
-Itt maradnál, nagyon fázom. Szerintem lázam van-mondom,mire ő a kezét a homlokomra teszi.
-Nem vagy lázas-állapítja meg.
-Hát jó, menj csak akkor én alszom.
Kiment az ajtón, és rám zárta azt. Ez valami fenséges. Szó szerint kattogó aggyal és könnyekkel téli szemekkel aludtam el, valami mennyi csoda által.

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡
Íme itt az új rész💗 Eléggé hosszúra sikeredett, de ez volt a célom. Ha tetszik jelezd egy vote-al vagy kommentelj. Köszönöm a visszajelzésejet!
Tiktok:DarkCherry666
(Helyesírási hibákért bocsi)🙈