22.rész

325 19 11
                                    

Másnap/Írói szemszög:
Már szinte mindenki a konyhában ült reggel 10 körül, Spacc érkezett meg utoljára. Mind csendben itták a kávéjukat, a telefonja társaságában. Fel se tűnt nekik semmi új.
-Em-et nem látta senki? - kérdezte Kevin egy idő után, megtörve a csendet.
-Zárva van az ajtó nála - felelte Dani, a mobilját bámulva.
-Oh, igen? És ezt te miért is tudod? - dobta le az asztalra a telefonját Manu.
-Akármennyire is szeretnéd bemesélni magadnak, nincs köztünk semmi - támaszkodott meg Dani az alkarján, letéve a telefont.
-Azért tudod, hogy zárva van az ajtaja és azért volt nálad tegnap este, mi? - szállt vitába Manuel.
-Világos volt amit mondtál. Nekem is és Emmának is. Nincs. Köztünk. Semmi - magyarázta Dani, de hiába. Manuel hajthatatlan volt.
-És meddig akarjátok ezt kamuzni? - kérdezett vissza.
-Addig kamuzzuk, amíg nem vagy hajlandó belátni, hogy ez az igazság - vágta rá a másik fiú.
-Az volt a kérdés, hogy hol van Emma, el ne kezdjetek vitatkozni - temette a tenyerébe az arcát Bruno.
-Én megnézem - állt fel Kevin és az emelet felé indult. Manu és Dani szúrós szemekkel méregették egymást. Kevin megállt Emma szobája előtt és bekopogott, aztán megpróbált benyitni, de zárva volt.
-Törpe, engedj be - kopogott megint, de semmi válasz. Egy újabb sikertelen próba után, lement a lépcsőn.
-Van valahol pótkulcs a szobákhoz? - állt meg a konyhába.
-Van. - felelte Manu és az egyik fiókra mutatott. Kevin keresni kezdte a szobakulcsot, addig a többiek kérdőn néztek rá.
-Zárva van? - kérdezte Peti.
-Jah és nem válaszol - találta meg Kevin a kulcsot és visszament a szoba elé. Bedugta a zárba a kulcsot, elfordította és az ajtó halk katanással kinyílt. Belépett a szobába, ami egyrészt hideg volt másrészt pedig üres. Körbenézett és ekkor látta meg, hogy az ablak tárva nyitva, Emma pedig sehol. Gyorsan összerakta magában a képet.
-Na bazdmeg - mondta, kicsit hangosabban a kelleténél. Pár másodperccel később a többi srác is megjelent mögötte.
-Miaz? - lépett be Manu a szobába.
-Mennyire vesztetek össze tegnap este? - fordult felé Kevin.
-Eléggé - ingatta a fejét Manuel.
-Hát akkor gratulálok - mutatott az ablakra. A srácok odanéztek és nekik is gyorsan leesett a dolog.
-Basszameg - reagált először Dani. Manu már vette volna elő a telefonját, mikor Kevin rászólt.
-Ne te hívd - szólt neki, mire kérdőn nézett rá - Neked úgyse veszi fel - indokolta meg logikusan.
-Jogos - értett egyet Milán.
-Akkor ki hívja? - dugta vissza a zsebében és széttárta a karját. Kevin az ajtó felé mutatott, ahol Dani támaszkodott.
-Ha neki nem veszi fel, egyikünknek se - érvelt. A fiú ellökte magát az ajtótól és kivette a telefont a zsebéből. Végig görgette a névjegyzéket, és megállt az E betűnél, mert direkt van Emma rendes neve a telefonba. Rányomott a névre és a füléhez emelte a készüléket. Pár percig csörgött, aztán hangposta kapcsolt.
-Ki van kapcsolva - emelte le a fülétől csalódottan.
-Akkor viszont fogalmam sincs mit csináljunk. - tárta szét a kezét Kevin.
-Valszeg önszántából ment el - mondta Milán.
-Most ezt miből állapítottad meg? - nézett körbe felvont szemöldökkel Peti.
-Eltűnt pár cucca - mutatott a szekrény felé, ami nyitva maradt.
-Hát ez kurva jó - motyogta Kevin.
-Jelentsünk rendőrségen eltűnést? - kérdezte Laci tanácstalanul.
-Azt csak 48 óra után lehet - közölte Milán.
-Hát, addig meg mi kell neki álljunk megkeresni - ötletelt Manuel.
-Nagyon más választásunk nincs - értett egyet Dani. Gyorsan összeszedték magukat, aztán autóba ültek és elindultak megkeresni a lányt. Spacc és Bruno mentek egy autóval, Peti és Milán eggyel, Kevin, Manuel és Dani pedig egyedül. Szétszóródva indultak el a városba, hátha könnyebben megtalálják.
Már beesteledett, mikor mind visszaértek a házba. Egyikük se talált rá Emmára. Teljesen szétszórtak voltak mind, azt se tudták mit kéne tenniük. Este mind próbálták elterelni a figyelmüket. Kevin lement boxolni, Milán és Spacc zenét írtak, Peti és Bruno fifáztak. Manuel szintén zenét írt, Dani pedig... Dani csak feküdt az ágyán és nem tett semmit. Magát hibáztatta azért, amiért ez történt. Ha átmegy Emmához este akkor nem történik ez.
-Miért váltasz ki belőlem ilyeneket, Kislány? - hunyta le a szemét és egy könnycsepp folyt végig az arcán. Képtelen volt megnyugodni, úgyhogy felállt, lement a teraszra és rágyújtott. Nagyot szívott a szálba, aztán kifújta. Először köhögött tőle, de aztán megszokta a tüdeje. Elszívta már a cigit, viszont nem ment vissza a szobájába. A kertben ült a fűben és a csillagokat bámulta.
-Mizu haver? - lépett mögé Kevin. Dani felnézett rá, aztán vissza az égre. A barátja leült mellé.
-Nem tudom. Nem akarok így érezni. Fáj és aggódom érte. - sóhajtotta - Nem akarok újra szeretni Kevin. Mindig én vagyok a végén, akinek fáj.
-Gyáván meg akarsz futamodni? - kérdezett vissza.
-Nemtudom Kevo. - dőlt el a fűbe Dani - Talán jobb lenne...
-Neked lehet. De nem tartom valószínűnek. És Emma? Figyelj Dani, ha ez a lány egyszer előkerül és te ott hagyod a szarban akkor hülye vagy. Tudod mi történne, hm? Megmondjam? Sosem lenne ugyanaz, mert így is fél, hogy csak játszol vele. Sosem gyógyulna meg teljesen. És talán vissza menne Szegedre. Oda ahol kiskora óta utál élni. Figyelj, ha be akarod csapni és azt mutatni neki, hogy csak játszottál vele, akkor hajrá. De az jusson eszedbe, hogy azzal nem egy embert fogsz elveszteni. Elveszíted Emmát, Manut, engem és talán a többieket. Ha megint vissza akarsz esni oda, ahol évekig voltál, rajta. Nem állok az utadba - kelt fel és bement. Dani pár percig szótlanul feküdt a fűben és a fiú szavai visszhangoztak a fejébe. Ennek a lánynak szüksége van rá. Nem futamodhat meg. Főleg nem most.

Dani el akarja hagyni Emmát? Ahhoz Kevinnek is lesz egy-két szava🤫

Tiltott szerelem... đŸ„€đŸ’•||✅Where stories live. Discover now