II. Rész

23 2 0
                                    

~ Az ápolás <3 ~
( jó magam : Na jó ez muszáj volt. ✋🏻👁️👄👁️)

( itt csak én fogok ugatni az elején!)

Tehát, a kis Párizsi (👈🧐) ( Adél : Na jó abba hagytam 🤣) hotel szobába rendesen ment az élet mert egy "baráti körben" a leg fiatalabb tag nem volt jól.
Pontosabban Vanitas. Nem olyan régen történt hogy el ájult és épp eközben Noé ölébe esett feje így majdnem le esett a kanapérol de a fehér hajú el kapta így már a kisebb törékeny testére vigyázva Noé, derekát át karolva és fejét tartva ültek a kanapé szélén ahol eredetileg a lilás szemű ült.

~> Noé szemszög egy kicsit <~

Na hát a szívem majd ki esett a helyéről amikor az ölembe borult Vani.. Majdnem le vágódtam a kanapérol de megtartottam jó magam meg ugye ezt a kis beteget is. ( szerencsémre!)
Én igazat vallva nem értek az olyan állapotú vámpírokhoz mint Vani úgyhogy jó gyorsan cselekedtem és meg kértem a lányokat hogy segítsenek már basszus mert én ehhez nem értek. (':
Egész hamar fel is jöttek kettő potya utassal. Az idéző jeles kettő kérem szépen : Johann és Dante volt.
Erre valahogy számítottam de sikerült szívbajt kapnom mikor Johann nem volt elég elő vigyázatos és sikerült le fejelnie a fogast, fogalmam sincs hogy.
De nem is foglaltatott Dante röhögése hogy, " Hogy lehetsz ekkora balfasz Johann? 🤣".
Inkább beljebb tessékeltem a kettő hölgyet. Domi kezébe volt egy doboz amiben, mi meglepő gyógyszer volt. 💭- Azta.. Ki gondolta volna..- Morogtam magamba miközben le ültem Vanitas agyára ahol ő maga a szuszogott.
Ami igazából nekem nagyon aranyosnak viszonyul de még véletlen se mutattam ki,vagy mondtam volna.
Igazából ritka alkalmak egyike amikor ezt a kis babzsákot ( Adél :becenév 2. xd) ilyen nyugalmi állapodva lehet látni. ❤️ ( :

Hamar el telt az idő mit ne mondjak..

Amúgy most kivételesen ki használtam a kettő kedves lány nagylelkűségét hogy ápolták Vanit; így a volt alkalmam hogy nézhessem a beteg kis fekete hajút. És nem éppen Danteéket kellet csitítanom a nagy veszekedésbe, amir nyilván nem akartam hogy basszus a recepción is lehessen hallani hogyan baszakodnak full értelmetlen dolgokon. De ez hamar már hamar nem is érdekelt hogy min "beszélnek " (na már ha az annak nevezhető hogy, kettő egymást túl kiabálo FELNŐTT ugat teljesen értelmetlen hülyeségeken.)
Na mindegy is mert szemcsémre indultak is mire a lányok nagyjából meg is voltak Vanitas kezelésével. De igazából nem akartam hogy el menjenek olyan "hamar". ( igaz már lassan 2. órája hogy itt vannak... de na! TnT )
Jó az mondjuk tényleg igaz hogy halvány lila dúszots üvegem se volt hogy most mit is kezdjek a betegeskedő Vanitassal.. De azzal Domi le oktatott hogy ;

- Noé.. azt csak még tudja jegyezni a kicsi agyad hogy mérd a lázat és hogy Jeannae által csinált teából igyon! Na meghogyha fáj a feje adj neki fájdalom csillapítót, meg ha fázik akkor takard be!! Vagy ha nem, esküszöm fel írom a rohadt falra! mondta fa pofával egyik legjobb barátom.

- De.. Noé-san; ha kell akkor fel írhatok egy kis lapra néhány jó tanácsot hogy például hogyan tards lent a lázát vagy, hogyan főzz neki olyan teát amilyet én. - szólt közbe Domi mondta végébe mosolyva Jeannae

- R-rendben! Azt elfogadnám! ^^ - mondtam mosolyogva miközbe áltam fel Vani ágyáról.

- Oké! Akkor máris adom. - szólt Jennea miközbe elkezdett a mellet lévő lapra írni.
Miután készen lett le rakta a konyha asztalra, majd indultak is.

Miután mindenki el ment dolgára én vissza akartam menni a kanapéra olvasni de egy tényező meg állított tervembe.

- N-noé...

- Igen?

- Gyere ide-.. m-e-ellém... - mondta kisebb - nagyobb szó össze csuklásokkal a kis beteg.

- Rendben. De várj meg egy pillanatot.
- mondtam mosolyogva.
Aztán oda mentem volna a TV-hez de ugye hogy oda tudjak jutni el kellett mennem Vanitas ágya mellett ahol ugye ő feküdt.
De amire nem számítottam az meg történt. Vani meg fogta a kezem miközben mentem el előtte.

- Gyere már... - mondta miközbe úgy remegett a keze mintha vagy 10x rá vertek volna egy fa vonalzóval.

- Jól van..
- De mi a terv? Hogyan érted hogy " jöjjek ide hozzád"  ? - majd erre a kérdésemre a kis aranyos beteg arcával fel ült, neki dőlt a falnak és háta mögé tett egy párnát hogy ne nyomja a hátát a fal.

- Ülj le ide mellém.. - mondta egy erőtlen mosollyal Vani.

💭-Kérése számomra parancs! - gondoltam magamban.

Miután mind ketten kényelmesen el helyezkedtünk, egy újabb olyan dolog ért ami számomra nagyon imádni valónak bizonyult.
Tehát, Vanitas be aludt így volt esélyem hogy újra meg ölelhessem.
És így is lett. A kis derekánál át karoltam és le feküdtem vele együt és úgy aludtam én is be.

De aközben mikor már Noé aludt Vanitas is realizálta hogy most mi a túró történt. De nem ellenkezett mert ez volt tán az alatt a 18 éve alatt a leg jobb dolog ami történhetett vele.
De ez neki nem volt a leg kényelmesebb így szembe fordult Noéval és a szája és az ő szája között volt kb 1 centi. De nem tudta meg állni hogy ne puszijla meg( a száján ) Noét, Vanitas.

/ Vanitas no carte ✨/ A le írás ✋🏻/ Vanoé 😩👍 /Where stories live. Discover now