A Balatoni Srác /Marics Peti ff/ ~Befejezett~

8. rész

Na, mit adott Peti?- kérdezte Ádám reggeli közben

Ideadta az egyik pollóját, egy nagyon aranyos levelet, és egy páros wellness hétvégét, hogy beszéljük meg.

És még akarod vele beszélni?- nézett rám csúnyán

Most őszinte legyek, vagy azt mondjam amit hallani akarsz?

Őszinte!

Igen! Nagyon hiányzik... nem volt szép tőle, de ha nem szeretne nem igyekeznek ennyire.- néztem rá szomorúan

Ebben igazad van.

Szóval holnap indulunk.

Rendben. Beszéltél azóta Kittivel?

Nem is keresett. Jól meg van nélkülem. Csak nem értem mi baja van. Azt hittem közzénk nem állhat egy srác sem...- szomorodtam el

Talán csak időt akár neked hagyni.- találgatott

Ezt még te sem gondolod komolyan ugye?- vetettem rá egy jelentőségteljes pillantást

Kis idougrás-> más nap van és Peti mindjárt itt lesz értem

Megvan minden Törpe?

Meg meg!- öleltem meg- Köszönöm, hogy itt maradhattam nálad

Természetes!- csengettek- Na vigyázz magadra, és jó szórakozást!

Köszi és te is!- megfogtam a bőröndömet, és kimentem

Szia...- mondtam szomorúan rá sem nézve Petire

Szia!- mondta Peti valamivel boldogabban mint én. Elvette a csomagomat és berakta a csomagtartójába. Beültünk az autójába és miután beindította így szólt: Arra gondoltam, hogy az út másfél óra, ennyi idő alatt talán meg tudnánk beszélni, és ha megbeszéltük, az összes feszültségeket itt hagynunk a kocsiban, és hétvégén csak jól szórakoznánk.

Legyen így- mondtam sóhajtva

Kezdem én...- vágott bele- Tudod, én csak Milán "manipulálása"- mutatott idéző jelet egyik kezével- miatt mentem bele. Azt mondta úgysem tudnálak fel szedni, én pedig mondtam, hogy fel tudnálak... aztán jött az az ötlete, hogy fogadjunk. Én pedig az az ember vagyok aki nem gondolja végig azokat a dolgokat amiket kimond. Így belegyeztem. Megismertelek, és miután megismertelek rosszul éreztem magam nagyon, mert tudtam, hogy úgy sem hagynálak el miután elmentek, de nem kellett volna ilyet bevállanom. És abba sem gondoltam bele, hogy én is átmentem már hasonlón. Nincs mentség arra amit tettem, mégis szeretném ha megbocsájtanál nekem.

Hát Peti... akkor most én is mondok egy kisebb beszédet, bár szinte ugyanez. Nekem igazából az esett rosszul, hogy tudod te is min mentem keresztül, és tudod te is milyen érzés ha kihasználnak mégis meg csináltad velem. Nagyon mérges voltam rád mert az előző kapcsolatom óta te vagy az első fiú akiben megbízom. Megbízom és beleszerettem. Te egy híres ember vagy! Tudod mélyen mikor az emberek csak a pénzed miatt szeretnék vagy próbálnak veled barátkozni és kihasználnak.- bámultam magam elé

Igen értem, tudom és sajnálom.

Tudod mit? Kezdjük tiszta lappal. Csináljunk úgy mintha elsőnek találkoznánk.-csillant fel a szemem

Ez nem is rossz ötlet!- egyezett bele

Akkor kezdődik mikor odaértünk.

Okes!

Újabb időugrás->már a szobánkban vagyunk

Gyönyörű vagy Luca!- karöltve át a csípőmet

Mondd Peti! Te minden lánynak így udvarolsz?- léptem hátra egyet

Nem... csak annak akiről tudom, hogy ő lesz az igazi.- ezt már mondta egyszer. Lehet hogy tényleg komolyan gondolja? Remélem...

Honnan tudjam, hogy a többi lányoknak nem ezt mondtad?- mosolyogtam huncutul

Onnan, hogy te nem csak egy lány vagy. Te A lány vagy!

A nap folyamán nagyon sokat beszélgettünk. A nap végén már egyikünk sem bírta tovább...

Beültünk egy üres jakuzziba, kis idő után Peti hirtelen az ölébe rántott.

Annyira szeretlek szerelmem!- csúszott a keze a fenekemre és közelebb húzott magához.

Én is Petyus!- átkaroltam a nyakát. Közelebb hajolt hozzám és lágyan megcsókolt. Viszonoztam. Aztán én is apró csókokkal áráztottam el

Baby...- mormogta két csók között

Hmm?- leheltem a szájába

Ezt folytassuk a szobánkba...- húzta hátrébb a fejét

Öhüm...- nyomtam a szájára egy utolsó csókot, majd velsiettünk a szobába.

Becsuktam az ajtót és ahogy hátrafurdóltam, Peti egyből nekem esett. Nekinyomott a falnak és vad csokolózásba kezdtünk. Felkapott az ölébe a fenekemnél, és ledobott az ágyra majd felém mászott. Szépen lassan lekerütek a fürdőruháink, és megkérdezte: Biztos?

Biztos!- feleltem. Szépen lassan elkezdte a dolgát, majd gyorsított, és apró nyögések hagyták el a számat, amit ő csak megmosolygott.- Petihh...

Igen, bebyhh?

Szeretlekh- alakítottam át nyögésem

Én is!

Kb. fél óra múlva már Peti mellkasán feküdtem.

Hiányoztál nagyon!- puszilt bele a hajamba

Nekem is nagyon- néztem fel rá- köszönöm, hogy nem hagytad annyiban az ügyet és kinékültünk. Nem tudom mi lenne velem nélküled...

Hidd el, hogy én se tudnék arra választ adni, hogy látom-e magam nélküled  a jövöben. Talán mégis. Nem. Nem látom csak azt a képet, hogy egy kertes házban élünk egy kisfiúval és egy kislánnyal. Egy cicával én viszem tovább a zenét csak enyhébben, te pedig sikeres írónő vagy- tényleg ez szeretnék lenni, csak tudnám honnan tudja- és zajlik az élet. Ja és a fiú az idősebb, megtanítom focizni, énekelni csajozni- ezen nevettünk egyet- aztán utána három-négy évvel jön a kislány akit megtanítasz főzni, írni, hogy ne ágyra meg magát a srácoknak könnyen. Szóval én így képzelem el a mi életünket.- megcsókoltam. És csak mosolyogtam

Szeretlek, te hülye!

Naa!- msgcsókoltam ismét- Meg van bocsájtva Baba...

És itt Petivel végleg kibékültünk. Nem mondom voltak kisebb vdszekedéseink, de mindig kibékültünk, és valóra vált a kél amit a közös életünkről alkotott. A legcsodálatosabb (mostmár) férjel áldott meg a sors és nagyon örülök neki, higy annó ott foglaltu k szállást. Milánnal még mindig zenélnek, és bár azóta Milán és Kitti szakítottak, jó barátok lettek és gyakran találkozunk így a három család. Igen azóta már nekik is vannak gyerekeik. Ja és Ádit se hagyjuk ki. Petivel már nagyon jóba vannak. Sajnos kiköltözőtt Amerikába a barátnőjével, ezért csak nagyon ritkán látjuk. Nagyon jól alakultak a dolgok és hálás vagyok ezeknek az embereknek. Köszönöm nekik, hogy vannak nekem.

Sziasztook! Hát ez lenne a Balatoni Srác utolsó része. Remélem tetszik és ha igen akkor ⭐️.

Ja és ha tetszett ez a story akkor lesetek rá a többire is. Nemsokára új történettel jövök. Addig is puszi mindenkinek.