20. fejezet - A tökéletes nő

Depuis le début
                                    

Noel szeme még nem nyílt ki, a haja kócos volt, az arcán pedig kirajzolódott a párna nyoma. Fáradtan felsóhajtott, majd megtámaszkodott Nikol fölött.

- Jó reggelt. – Dünnyögte bágyadt mosollyal. Előre hajolt.

Nikol visszatartotta a lélegzetét, így szerencsére nem érezte a férfi reggeli leheletét. Figyelte, ahogy Noel előre hajtja a fejét, majd azonnal megáll, elfordul, és odébb gurul az ágyon. Eszébe jutott, hogy ígéretet tett Nikolnak, így nem köszöntheti reggeli csókkal.

- Francba... – Morogta, és felült.

- Mi az? – Érdeklődött Nikol, miután végre meg tudott szólalni.

- Semmi. – Noel a hajába túrt, majd a válla felett hátra pillantott. – Már nagyon hiányzik az érintésed.

Nikol értetlen képpel felült.

- Tegnap óta nem nyúlhatsz hozzám, és máris szenvedsz? – Jegyezte meg epésen.

Noel kesernyésen elmosolyodott.

- Persze, fizikai fájdalmat érzek. – Az ő hangjában is irónia bujkált. – Na mindegy, készülődj. Délután indulunk.

- Délután? Miért nem délelőtt?

- Minél tovább vársz valamire, annál jobb lesz. – Mosolygott Noel.

Nikol vállat vont.

- Abban a ruhában legyél, amit Jamie évfordulóján viseltél.

- Miért? Olyan puccos helyre megyünk? – Nikol megborzongott már csak a gondolatától is, hogy a hideg szél befúj a szoknyája alá.

- Aha. És sminkelj is. – Magyarázta a férfi, ahogy megkerülte az ágyat. Nikol elé lépett, és megemelte az állát. – Nagyon csúnyák a foltjaid.

Nikol elhúzta a fejét.

- Nem azt mondtad, hogy a kenőcs segíteni fog rajta?

- Segít is. De nem fog egyik napról a másikra eltűnni.

- Á. Logikus. – Dünnyögte Nikol, majd ő is kikászálódott az ágyból. – Hova megyünk majd?

Noel sejtelmesen elmosolyodott.

- Titok. - A tekintete ravaszul felcsillant. – De biztos tetszeni fog.

Nikol gyanakodva összehúzta a szemét.

- Oké, de ha valami sztriptíz klub lesz az, otthagylak.

Noel harsány nevetésétől összerezzent.

- Jaj, Niki! Nem foglak átverni! – Aztán megköszörülte a torkát. – Különben sem szeretek olyan helyekre járni.

- Nem? – Nikol felhúzta a szemöldökét. – Ezzel most megleptél.

Noel hangosan kifújta a levegőt az orrán. Akkor szokott ilyen fejet vágni, amikor enyhén bosszantotta valami.

- Csak akkor megyek oda, ha valami dolgom van Jamie-vel.

- És Fatima?

- Ő neki Blossom profilja volt! – Emelte fel a hangját Noel. – Ő választotta ki, hogy kivel van. De nem akarok róla beszélni, mert ez a nap nem róla szól.

- Pedig én kíváncsi lennék rá. – Sóhajtott Nikol, miközben kinyújtózott. Figyelmen kívül hagyta, hogy Noel megbámulja. Megkerülte a férfit, és besétált a fürdőbe. A tükörben szemügyre vette magát, és be kellett vallania, hogy valóban rosszabbul néz ki, mint az előző nap. Míg akkor halvány piros foltok borították az arcát, ezek most csúnya, barnás lila színbe futottak át. Nem tetszett neki a nő, aki visszanézett rá. Elhatározta, hogy a verekedés nem ér meg ennyit. Megnyitotta a csapot, és hideg vízzel lemosta az arcát. A szeme sarkából észrevette, ahogy Noel is besétál a fürdőbe. A férfi szürke trikót, és egy fekete nadrágot húzott. Nikol a törülközőkhöz lépett, és óvatosan, az arcához érintve lapogatta a vízcseppeket. A férfi hátát figyelte. A trikó kiemelte széles vállait, az anyagon keresztül pedig az izmai is kirajzolódtak.

Nem az a lányOù les histoires vivent. Découvrez maintenant