Utálom, hogy szeretlek

3. rész

Miután vissza kaptam magam, futó léptekkel indultam meg Márk házához. A ház előtt azonnal kiszurtam, egyedül ácsorgo barátnőm, aki egy vastag kabát pihent.

-Szia! - léptem mellé, ő pedig ijedtem pördült felém.

-Nagyon megijedtem! Te nem fázol? - kérdezte vacogva.

-De nagyon! Csak kicsit elvesztettem magam, mikor elindultam, de nem baj! - mosolyogtam.

-Majd beszéljük meg! - mosolygott rám biztatóan.

-Köszönöm! - néztem mélyen a szemébe, mire ő át ölelt.

-Hali! - köszönt egy ismerős hang.

-Szia!- köszöntem vissza, majd aprót bőktem Mián.

-Szia Márk! - mosolygott.

-Gyertek már be! Amúgy nagyon csinosak vagytok! -mondta, de én tudtam, hogy a dicséretet inkább barátnőmnek szánta, mint nekem, mivel végig rá nézett. Mosolyogva, indultam be a házba. A konyhába mentem, és valami piát kerestem.

-Mit keresel annyira? - kérdezte egy férfi hang.

-Valami piát! - néztem fel rá. Szőke haja volt, és laza stílusa. Tetszett, de leginkább világos kék szemei varázsoltak el.

-Mit? - érdeklődőt kedvesen mosolyogva. Ohh tévedtem, a mosolya a kedvencem benne.

-Vodkát! - mosolyodtam el.

-Gyere, erre lesz! - ragadta meg kezem, és óvatosan húzott maga után. Meg állt egy polc előtt, majd kivett onnan egy üveg vodkát. Szemével poharat kereset, ezért segítettem, és a kezébe nyomtam egy műanyag poharat. - Ebből már valaki ivott! - szagot bele.

-Nem baj! - vontam meg vállam.

-Oké! - töltötte teli a poharat, szín tiszta vodkával, majd a kezembe nyomta. - Tessék!

Kezembe vettem a téli poharat, majd inni kezdtem. Égette a torkom a tömény alkohol, de nem törödtem vele, csak azt akartam, hogy el múljon a fájdalom. A fájdalom amit az okozott akit mindennél jobban szeretek. Mire be fejeztem  a gondolkodást már le is húztam az italt.

-Azta durván tolod! Kérsz még? - érdeklődött mosolyogva.

-Aha, köszönöm! - bólintottam mosolyogva.

Újabb pohárnyi tömény vodkát töltött, én pedig azt is lehúztam. Még egyet töltött én pedig azt is elfogyasztottam. A srác akinek még a nevét sem tudom, nagyon kedves volt velem, és töltött nekem piát ha erre kértem.

-Kérsz még valamit? - kérdezte egy csábító mosollyal az arcán.

-Adj valamit, bármit! - könyörögtem, miközben fel ültem a pultra. - Amúgy hogy hívnak? - kérdeztem, mert kezdett frusztrálni, hogy egy olyan sráccal iszok, akinek még a nevét sem tudom.

-Levi, és téged?

-Anna

-Szép név! - mondta, miközben át adta nekem a teli poharat. Bele szagoltam, ez whisky. Rá adásul tömény. A whiskyt nem nagyon bírom, de most gond nélkül húztam le. A torkom szét marta az ital. Meg ráztam a fejem, és fintorogtam is egyet. Már épp vizet akartam volna kérni, amikor is Levi a kezembe nyomot egy kis palack vizet.

-Szerintem most már csak ezt igyál!-nevetet.

-Jó ötlet - mondtam, mert már eléggé be rúgtam. Kortyoltam egyet a vízből. A fejem salyogni kezdett, és nagyon zavart a hangzavar. - Nincs itt valami csendesebb hely? - kiáltottam oda hű itatomnak.