Jegulus

25

-Itt akarsz táncolni?-Nézett körbe.

-Itt nem lát senki.-Vontam meg a vállam.

-Én nem fogok táncolni...

-Regulus Back!-Nyújtottam felé a kezem.-Felkérhetlek egy táncra?

-Ez gáz volt Potter.-Fogta meg a kezem.

Magamhoz rántottam, és egyik kezemmel erősen tartottam a derekát. Lassan elkezdtem vele mozogni ő meg követte a lépéseket. 

-Nézz rám.-Kértem.

Regulus rám emelte gyönyörűen ragyogó szemeit, majd két kezével átkarolta a nyakam. 

-Azért ez nem olyan rossz.-Suttogtam az ajkára.

-Fogd be Potter!-Csókolt meg miközben úgy túrt a hajamba, hogy elfelejtettem a nevemet. 

Regulus ajkai most forróak voltak, édesek, és nagyon határozottak. Becsúsztattam a kezem az öltönye alá és végig simítottam a gyönyörű szálkás mellkasán. Regulus felsóhajtott. 

-Akarlak.-Suttogtam a csókba.

-Arra még várnod kell.-Motyogta.

-Meddig?

-Éjfélig.

-Húú mint egy kibaszott tündérmese!-Vigyorogtam.

Regulus felnevetett.

-Jah, mint egy kibaszott tündérmese.

Regulus tovább csókolt. Az egész terem forgott velem. Az illata beterített mindent, és úgy éreztem most jó helyen vagyok. Az egész testemet át járta az a kellemes bizsergés amit csak akkor éreztem, ha vele vagyok. Képes lettem volna egy életen át itt állni és őt csókolni. Majd hirtelen abba hagyta.

-Most miért hagytad abba?-Biggyesztettem le a szám.

-Mi van a zsebedben?

Elgondolkodtam. Baszkiii! Hát persze a zsebem! 

-Nem most akartam oda adni de ha már így kérdezed...-Csináltam úgy mint aki nem hülye.

Elő vettem egy kis dobozt a zsebemből.

-Ha most megkéred a kezem....-Nézett rám szigorúan.

-Nem kérem meg a kezed...de ha megkérném igent mondanál?

-Nem.

-Oké.

Felnyitottam a dobozt. Egy ugyan olyan gyűrű volt benne mint Regulus családi gyűrűje, egy apróságot kivéve...

-Azt mondtad nem kéred meg a kezem.-Nézte a gyűrűt. 

-Nem. Nem kérem. 

Regulus kivette a gyűrűt a dobozból. Jól megnézte majd lassan elvigyorodott. 

-Te kibaszott idióta! Csináltattál egy gyűrűt a saját monogramoddal ?!

-Olyan mint a családi gyűrűd, csak mégse, így nem tűnik fel, hogy nincs is rajtad.-Magyaráztam.-Tetszik?

-Ez olyan mintha kisajátítanál. Mint egy kocsit aminek a rendszáma a családneved vagy mittudom én.-Nézte agyűrűt.

-Mert az enyém vagy és kész. És most már nem csak nekem van gyűrűm tőled hanem fordítva is.-Elbizonytalanodtam.-Nem tetszik?

Regulus hosszan bámulta a gyűrűt, majd egy határozott mozdulattal az ujjára húzta és megcsókolt.

-Sosem volt még olyan barátom mint te. Ilyen idióta, ilyen eszement, ilyen szégyentelen rohadék, és tudod James...azt hiszem még sosem szerettem senkit sem ennyire.