Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>

64.rész

-Húzzák fel a gyűrűt.-nyújt oda,egy bársony anyagú erre tervezett párnát,rajta az arany ékszerekkel.
Egyszerre levesszük róla a karikákat.
Emily kinyújtja elém,a saját mell magasságában a kezét,én pedig tenyerembe illesztem az övét.
Kiválasztom a gyűrűs ujját,aztán hezitálás nélkül felhúzom rá a szerelmünk pecsétjét.

Én is odanyújtom neki a sajátomat,míg ő a gyűrűmet nézegeti.
-Basszus,ebbe a hüvelykujjam beleférne.-húzza oda magához a kezem,majd nagyon koncentrálva ráhelyezi a gyűrűsujjamra.
Örömtelien felsóhajt,majd szimultán visszafordulunk.

-Házastársakká nyilvánítom önöket.Csókolja meg a menyasszonyt.-lép egyet hátrább az anyakönyvvezető,ezzel azt sugallva,hogy miénk a pálya.

Közelebb lépek Emilyhez,folytonos szemkontaktust tartva.
Tengerkék íriszei világosan csillognak,és boldogan.
Csupa szív ez a lány.
Megejtek egy félmosolyt,amit tudok,hogy az őrületbe kergeti..illetve azt tetteti.
Biztos vagyok benne,ő is olvadozik ilyenkor.
Mint vártam a szemét forgatja összeszorított ajkakkal.
Ráteszem a kezem a hátára,a másikat pedig a lába alá.

-Kapaszkodj.-emelem fel életem egyetlen nőjét,aki kuncogva teszi amit mondok.
-Szia.-suttogja a számat nézve.
Megőrjít.
-Szia cukorbaba.-hajolok rá a mézédes párnáira,ami most halvány rózsaszín rúzzsal van megszínezve.

Olyan lassú,és szívből jövő csókban részesítem,mint még senkit.
Ösztönösen a nyakam köré fonja a kezét,aztán úgy csüng rajtam tovább.
Pihegve elhajolunk egymástól,nekem pedig mindvégig az jár a fejemben,hogy meg akarom ismételni.Érezni akarom az ajkai puhaságát,látni akarom a szeme játékosságát.

-Szeretlek.-nyomok egy gyors puszit az orra hegyére.
Érzem ahogy megmerevedik a kezemben,plusz még a levegő is megakadt neki félúton.Arcába szökik a vér,egészen a füle hegyéig.Cuki.
-Szeretlek.-viszonozza a tettemet,mindvégig a sötétbarna pilláimat nézve.
Nagyot dobbant a szívem.
Szerintem ki akar szakadni a bordáim közül.
Végre ez az érzés,amiről mindenki beszélt körülöttem,de én nem tapasztaltam meg..mostanáig.

Jó,nem izzad a tenyerem,és nem beszélek félre,állatkert sincs a hasamban /vagy semmi egyéb.(remélem)/,egyszerűen csak érzem,hogy szeretem.
Leteszem a földre,majd amikor megbizonyosodtam róla,hogy talpon marad,végleg elengedem.
-Éljen az ifjú pár.-jönnek oda hozzánk sorban a "kedves" ismerőseink.

...

Túlvagyunk a csokordobáson..hát nem volt semmi:
"-Csokordobás következik.-gyűltek össze a férjezetlen nők egy kupacba.
Emily háttal áll,a nagyjából egykorú lányokhoz viszonyítva.
Háromszor megszívatta szegény nőket,akik mindig valamit hozzáfűztek..pl:Basszus,pedig rákészültem.
Szerintem az első sor lassítva látott mindent,ahogy a csokor a magasba röpül,és elkapja..hmm,hogy is hívják?
Lisa.
Emily megfordult,és hangos sikításban tört ki,a barátnőjével egyetemben.
És itt következett az,amire nem számítottam.
Nevetve Aiden karjaiba veti magát,és megcsókolja(?)
Többször is pislognom kell,mire leesik,hogy mi is történt.
Aiden végül felém néz,majd oldalt felemeli a kezét,és a combjára ejti."

Minden gratulációt,és jókívánságot végighallgatva,halálosan elnyomott nevetéssel méregetjük egymást.
-Istenem,ennyi hazugságot összeszedni,a társaság 97%,a vesztünket akarja,a maradék 2% pedig a hatalmunkat.-mondom ki azt az aprócska tényezőt,hogy itt senki sem örül nekünk,a családunkon kívül..ők az az 1%.
-Látom megy a matek.-masszírozza meg az orrát,amit határozottan tőlem lesett el.
-A maradék 1% az a családunk.-érvelek profi módon.Mondjuk mit is képzelek?Persze hogy profi vagyok.Mindenben.
-Ügyes mentés Weil,ezt megúsztad.-paskolja meg a vállam büszkén.
-Még sohasem hívtál a vezetéknevemen.-akadok fent ezen a pici dolgon.
Emily,csak egy vállrándítással válaszol.