Sztárszerelem

Azért vannak a jó barátok...

-         Térj vissza a földre édesem, mert Timi elég merész darabokat választott neked – könyökölt oldalba Zoé, én pedig pislogtam párat és lenéztem a kosár tartalmára.

-         Ez meg mi? – emeltem fel egy falatnyi tanga bugyit, ami inkább volt cérna, mint rendes bugyi.

-         Le fogsz feküdni Molnár Krisztiánnal, hidd el kelleni fog! – mosolygott rám Timi bizalmasan.

-         Nem fogok vele lefeküdni – vörösödtem el, aztán szépen sorban visszapakoltam azokat a darabokat, amik nem tetszettek.

Egyedül csak a fekete melltartót és a hozzá tartozó francia bugyit hagytam a kosárban, és egy fekete fehér csíkos bikinit, aminek az alsó része bár tanga volt, de a felső része nagyon megtetszett, mert pánt helyett ujja volt és én imádtam az olyan ruhákat, amik szabadon hagyták a vállamat, de azért takartak is.

Timi bármennyire is erősködött, ezzel a két darabbal léptem oda a kasszához fizetni, de majdnem vissza is fordultam, amikor meghallottam mennyibe kerül. Végül a fogamat összeszorítva kifizettem őket, abba a hiú hitbe ringatva magam, hogy Krisztián vet majd rám legalább egy pillantást is. Nem mintha annyira szerettem volna, hogy ilyen módon, ilyen körülmények között ismerkedjünk meg. A fehérnemű boltból kilépve, megacéloztam magam és nem hagytam, hogy Timi döntsön helyettem, ő pedig duzzogva bár, de a háttérbe vonult. Utunk következő állomása, az estélyi ruhás bolt volt, ahol a csajok azonnal szétszéledtek, mert hát szabály volt, ha betérünk egy ilyen boltba, mindenki felpróbálja azt, amibe beleszerelmesedett, függetlenül attól, hogy senki nem veszi meg. Kivéve én, nekem muszáj volt, mert egy estélyi göncöm se volt.

-         Segíthetek valamiben? – lépett oda hozzám az eladó kedvesen.

-         Hát… még nézelődök, aztán majd szólok, ha kell segítség – hárítottam el a segítségét kedvesen és beljebb sétálva az üzletbe végig hordoztam a tekintetem.

Fogalmam se volt, hogy milyen ruhát kéne választanom, hogy melyik ruha lenne az, ami se nem túl feltűnő, de nem is túl semmilyen. Viszonyítási alapom nem volt, mert eddig egy évadot se néztem meg, ha meg véletlenül bele is futottam, nem jegyeztem meg a lányok öltözékét, így nem tudtam, hogy milyen ruha lenne a megfelelő az első alkalomra.

-         Segíthetek? – kérdezte Timi reménykedve.

-         Rendben – adtam meg magam némi gondolkodás után. – De kérlek, ne legyen olyan drága!

-         A csajokkal azt beszéltük, hogy beszállunk, szóval az ár nem probléma.

-         Nem, ezt nem fogadhatom el! Ne költsetek ilyen hülyeségre!

-         Ez nem hülyeség Adri! Mind a hárman azt szeretnénk, hogy végre rád találjon a boldogság és Krisztián is pasiból van, szóval muszáj felkelteni a figyelmét.

-         De én nem akarom őt megismerni, vagy felkelteni a figyelmét! Utálom az egészet – húztam el a szám idegesen.

-         Dehogy utálod – mosolygott rám, majd betolt az egyik próbafülkébe. – Kezdj el vetkőzni, majd adok be ruhákat!

Megtehettem volna, hogy nem vetkőzőm, de aztán átgondoltam a dolgot, jó alaposan és elkezdtem megszabadulni az utcai göncöktől. A tükör előtt állva, alaposan szemügyre vettem magamat, kihúztam magam, majd felvettem a szokásos görnyedt testtartásom, mire a hurkák azonnal megjelentek. Újra kihúztam magam, megfigyeltem magam hátulról, majd újra elölről és megállapítottam, hogy sehol sem vagyok a többi nőhöz képest, akik majd ott lesznek a villában. Nem mintha annyira rájuk szerettem volna hasonlítani. Épp ellenkezőleg.