beléptünk az épületbe és ketté váltunk. ideje elintéznem a sétáló tnt rudat.
- KATSUKIIIII! MEREE VAAAGY?-kérdeztem egy Togát megszégyenítő hangon.
- mögötted!- suttogta a fülembe.
- ÁH! TE ÁLLAT! KELLETT NEKED AZ??
- ahwww! mit fogsz csinálni? szólsz a nyomi dekunak?- kérdezte. a hangjából facsarni lehetett a gúnyt. elpattant bennem valami. ismét. nekiugrottam, és a bal karját támadtam, mivel azzal tud célozni. visszatámadt volna, amikor megszólalt All might.
- A HŐSÖK NYERTEK!!! oh. Kinga és Bakugo harcolnak. mozgása alapján...- elemzett All Might- úristen... MIDORIYA!!! IIDA!!!! SZEDJÉTEK SZÉT ŐKET!!!!- úgy is tettek. Izuku leszedte Katsukit, Iida meg engem. Iida megszólalt.
- miért támadtad csak a bal karját?- kérdezte nyugodtan.
- csak.. azzal tud.... célozni...- elájultam.
a következő dolog amire emlékszek, Katsuki megszólalt:
- remélem nem is kel fel soha.- mondta egy picit hangosan.
- a karma...... fájni fog.....- ennyit tudtam kinyögni, mielőtt Izuku megölelt volna.
(Time Skip)
kiengedtek a gyengélkedőröl. mentem volna ki, ám nekiütköztem iidánk.
- úristen bocsi nem láttalak!
- jajj ugyan semmi baj!
- ja akkor jó. amúgy ha megkérdezhetem, miért jöttél..?
- csak azért hogy megkérdezzem, van e kedved velem találkozni valahol, mint egy barát persze...- mondta elvörösödve iida.
- hát...
(FOLYTATOM)
sziasztok. ne haragudjatok, hogy nem raktam ki, csak nem volt ihletem, plusz még a tanulás is elvette az időmet. legközelebb szólok, ha kifogyok az ötletből. ne felejtsetek el enni, inni, lélegezni, pislogni. legyetek jók <3
YOU ARE READING
Lida x reader
FanfictionKinga egy árvaházban nőtt fel, mivel apja meghalt, annyja pedig beadta. Egy szép napon Örökbefogadta őt egy szép nő: Inko Midoriya