Első fejezet

15 1 0
                                    

Első fejezet

-El sem hiszem, hogy vége ennek a mai napnak is! Már éppen azon gondolkoztam, hogyha 5 percen belül nem hagyja abba a dumálást Mrs. Kennedy, akkor nyomban leütöm vagy tudomisén. Egyébként is, rajta kívül melyik középiskolai énektanár tanít olyat Londonban, hogy hogyan kell artikulálni egy színdarab alatt?! Észrevehetné már, hogy az osztály egyik tagja sem érdeklődik a színészet után. -Panaszkodott nekem legjobb barátnőm az általa rendkívül utált nő miatt. Nekem se volt soha a kedvencem Mrs.Kennedy, de én általában próbáltam a tanárokban mindig meglátni a jót, soha nem szerettem ha valakit annyira leszólnak a diákok, mint ahogy pár osztálytársunk szokta azt tenni.

-Hééé Hazel, figyelsz te rám? -lökött meg barátnőm- Vagy valaki elvonta a figyelmedet? Bár tudod, ezen nem is igazán lepődnék meg, mivel olyan szép vagy, biztos vagyok benne, hogy nemsokára valaki kiveti a hálóját rád, ha már eddig senkisek sem sikerült.

- Persze, hogy figyelek rád Callie, csak kicsit elgondolkoztam. És köszi, amiért azt mondod szép vagyok, de nem igazán hiszem, hogy bárkinek is tetszenék. Mármint, nézz csak rám!

-Jaaajj Hazz -Csakis Callie hívott Hazznek, még pár éve adta nekem, miután rájöttünk, hogy az egyik kedvencünknek, Harry Stylesnek is ez a beceneve-Ne legyél már hülye! De tudod mit? Szerintem már nem is kell olyan sokat várnod, lehet, hogy valakinek már most is tetszel csak a te vak szemeid nem veszik észre! -nézett rám mindenttudó szemmel Callie.

-Najó, hagyjuk ezt a témát, inkább menjünk ki végre ebből az iskolának hívott börtönből! -vetettem fel az ötletet a mellettem sétáló lánynak.

-Igen, Hazz egyetértek. Nézd, már itt is van apukád kocsija! Na gyorsan menj, nehogy megint egy hétig piszkáljon, mert nem találtad meg a kocsiját! -Igen, apukámnak szokása volt, hogy mindenért kinevet vagy kifiguráz engem, és ezen Callie nagyon jót tudott szórakozni.

-Oké, oké megyek már. Te pedig el ne -nem tudtam befejezni a mondatom, mert barátnőm közbe szólt.

-Ne felejtsek el írni neked ha hazaértem, igen tudom! Na szia! -intett egyet barátnőm, majd egy pillanat alatt eltűnt.

...

Már egy órája a szobában tanultam, vagyis igazából csak szenvedtem, mert sehogy se akart belemenni a biológia lecke a fejembe. Hirtelen ötlettől vezérelve megnyitottam az üzeneteimet, hátha tudok valakivel egy kicsit beszélgetni: jött egy pár üzenetem az osztálycsoporttól, és egy kép Callietől, amin lefotózta nekem milyen finom sütit evett anyukájával, Maryvel. Gyorsan vissza is írtam neki, hogy bárcsak én is ott lehetnék. Leraktam ezután a telefonom, hátha ezúttal a biológiával szerencsém lesz, de meghallottam a telefonom értesítés hangját, és hát gondolom mondanom sem kell: sokkal jobban érdekelt, mint ez a nyavajás biológia. Egy sms-t kaptam Aidentől. Igen, Aiden Benwartól, aki nemcsak az osztályban, hanem az egész középiskolába tetszett minden lánynak. Én soha nem értettem igazán mi tetszik annyira rajta az embereknek, mert oké, hogy 180cm, sportos alakja van és barna hajú,szemű, de azért ezek elég általános tulajdonságok voltak. Na de mindegyis, térjünk vissza a lényegre. Nem lepődtem meg rajta, hogy tőlem kéri el a leckét, mivel az elmúlt pár hónapban elég jó barátok lettünk. Igazából, ha jobban belegondolok a ,,barátságunk" csak annyiből állt sokáig, hogy ő próbált velem kötekedni, én meg visszaszóltam neki, ami Aidennek nem igazán tetszett, tehát ő cserébe még inkább idegesített engem. Mindenki szerint azért piszkált engem folyamatosan Aiden, mert tetszettem neki, és hát mit ne mondjak, gondolom nem igazán tett volna jót a hírnevének hosszútávon, hogy a ,,csábító Aidennek tetszik egy lány", ezért egy ideje már nem piszkál. Mostmár igazi jó barátok lettünk, bár azért nem mondom, hogy nincsenek érhetelen dolgai, arról meg ne is beszéljünk, milyen titokzatos fiú időnként.

Aiden Benward

Szia Hazel! Nagy kérés lenne, ha elkérném a töri leckéd? Tudod, hogy én nagyon béna vagyok benne

Hazel Lawrence

Szia Aiden! Persze, bár még mindig nem értem miért mondod, hogy rossz vagy belőle, amikor az előző dogád is 4-es lett.

Aiden Benward

Tudod, drága egyetlen Hazel, létezik a világon a telefon használata, ami tökéletes puska egy adandó dolgozatnál.

Hazel Lawrence

Hát persze gondolhattam volna. Tudod mit? Azért se fogom elküldeni, hogy végre te is érj el valamit MAGADTÓL

Aiden Benward

Neee kérlek... tudod, hogy szeretlek!

Persze, mint barát...

Hazel Lawrence

Hát persze, na bocsii mennem kell sajnos, jó éjt Aiden!

Aiden Benward

Na ezek után átgondolom kifog neked bármiben is segíteni!!

Neked is jóéjt Hazel! Álmodj velem szépeket!

Hazel Lawrence

                                                                                                                                             Köszi, de inkább kihagyom!

Miután befejeztük a beszélgetést, gyorsan elmentem fürödni, utána pedig végre nyugovóra térhettem az én pihe-puha ágyamban. 

Szeretet vagy szerelem?!Where stories live. Discover now