3. rész

335 11 1
                                    


*otthon*

Anya haza értünk -haverről le vettem a porázt és el engedtem a táljába tettem neki enni és fel mentem a fürdőbe le tusoltam utána le mentem még megvacsorázni éppen ő rajta gondolkodtam hogy milyen jó lenne őt ruha nélkül látni.... már mint milyen jó lenne vele... inkább hagyjuk ekkor anya úgy döntött hogy megmutatja hogy mi is az a szívroham közeli élmény-

Hogy vagy kicsim? -erre én fel ugrottam az asztaltól és be vágtam a lábam is-

Jézusom anya -a szívemre tettem a kezem ami ezerrel kalapált- nem vagy normális

Nyugi nem akartalak én megíjeszteni -megpuszilja a homlokomat utána le ül mellém a saját tányérjával és enni kezd- te nem eszel? -rám néz és mondja két falat között

De csak igyekszem megnyugodni -le ülök és enni kezdek-

Min gonolkoztál ennyire? -na és én erre most mondjam azt hogy semmi komoly csak az új angol tanáromon aki mellesleg nagyon bejön tudod csak a szokásos vagy mi?- na szóval?

Holnap felelek fizikából és még nem tudok semmit sem -eszek tovább és imádkozom hogy ne kérdezen rá-

-kérdően néz rám erre én meg csak eszem tovább- téged mióta érdekel a tanulás is? És ne hazudj ismerlek már

-sóhajtok most komolyan kikéne tálanom neki? nem azért mivel nem bízom meg benne csak nem tudom hogy hogyan reagálnará és nem akarom amiatt elveszíteni őt is
Értem én hogy ő az anyám és feltéttel nélkül szeret de jobb biztosra menni ezért inkább nem mondom meg még neki- úgy döntöttem hogy tanulni kezdek fontos hogy oda figyeljek a jegyeimre -nagyon jó ennél jobbat nem is mondhatam volna de ő csal bólogat

most az igazat is szeretném hallani
-sóhajtottam mire ő arrébb tolta a tányért és csak rám figyelt-

-rá nézek- az igazat mondtam oda kell figyelnem a tanulásra te is midnig ezt mondod -rám néz ilyen most komoly? Nézzésel- de tényleg

Ha te mondod mondjuk nem tudom hogy mióta gondolkodsz te a tanuláson de jobb mint hogy ha egy gyílkosságon gondolkodnál -tovább ettünk miután be fejeztem le fürödtem és le feküdtem aludni-

*másnap reggel*

-miután majdnem szívrohamot kaptam az ébresztőmtől és realizáltam hogy holnap végre péntek fel öltöztem egy farmert meg egy haspollót vettem fel be mentem a fürdőbe fogtam mostam meg fésülködtem sminkelni nem nagyon szoktam max szempillaspirált a hajamat hagytam hogy a válamra hulljon le mentem reggelizni anya már lent volt éppen a kávéját itta a konyhába- jó reggelt -mondta anya mosolyogva-

reggelt -mondtam mosolyogva erre ő furán nézet rám-

reggelente mindig rossz a kedved gyanús vagy szerelmi téma? -kérdezi mindent tudoan mire én csak bólogatok ő meg elmosolyodik- bővebben?

-a telefonomra néztem- oh sajnos elfogok késni szia anya szeretlek -fel vettem a cipőm és elindultam a bejárati ajtó felé amikor rájöttem hogy anya szokott suliba vinni ezért vissza mentem a konyhába anyához aki csak ugyan úgy mosolygot-

Szóval? -kíváncsian figyelt engem minden mozdulatommat ami kicsit ilyesztő de ő már csak ilyen-

Gyalog megyek suliba -fel kaptam a táskám elindultam megint a bejárati ajtó felé ki nyitottam az ajtót és ekkor szembesültem azzal hogy esik az eső- na már csak ez hiányzott -motogytam magamnak-

Szóval mesélsz? -ilyenkor anya úgy fel tud idegesíteni hogy kíváncsikodik amikor még apa élt akkor nem kíváncsiskodott nem értem hogy most miért kell persze örülök neki hogy törődik velem stb de azért zavar is-

Nem -megfogtam az esernyőt és neki indultam a suliba vezető útnak mire be értem szanaszét áztam pedig én megbíztam a rózsaszín esernyőben na de mindegy is Frida ott ált már a szekrényem előtt és én jó barát lévén csuron vízesen át öleltem mire ő felsíkitott

Hé jézusom Hanna te nem vagy normális -el engedtem ő meg elkezdte törölgetni magát nem mintha olyan sokat ért volna vele de mindegy- ahj nem hiszlek el néha olyan gyerekes vagy

Miért? Én csak megöleltelek -ártatlanul mosolygok erre ő most komoly? Fejjel néz rám mire én csak meg húzom a vállam-

Hogy hogy ilyen vízes vagy amikor kocsival jösz mész?

Úgy hogy most gyalog jöttem -büszkén mosolygok rá-

Te tényleg nem vagy normális ott van az anyukád aki elhordja azt a nagy segged a suliba meg haza te meg esőbe inkább gyalogolsz -imádom idegesíteni a barátaimat-

Pontosan na de... -folytattam volna az értelmetlen érvelésem és magyarázkodásom amikor valaki a nyakamba ugrott-

Sziaaaasztok -szokásosan Petra az valyon miért nem vagyok meglepve-

Az a fránya szerelemWhere stories live. Discover now