Az Ördögön Túl <Befejezett✅️>

10.rész

-Aideeeen,elengednél Sergioval ruhát nézni,akkor neked is lenne egy picurka szabadidőd.-kulcsolom össze a kezeimet.
-Nem,a főnök azt monda, hogy senkivel nem mehetsz el.-jelenti ki.
-De ő a volt testőröm.-vágom csípőre a kezem.
-De akkor sem.-makacskodik.
-Akkor felhívom Nathanielt,hogy megtagadsz nekem valamit,amit szeretnék.-erősködöm.
-Jó,egy órátok van,de semmivel sem több.-nyomkodja a telefonját,amin valószínűleg a stoppert állítja.
-Kösziiii.-ölelem meg féloldalasan,aztán rohanok Sergiohoz,hogy indulhatunk.
-Merre szeretnél menni hamupipőke?-fogja meg a kezem,hogy el ne veszítsen.
-Fehérnemű bolt.-sóhajtok fel zavartan.-

Akkor itt jobbra.-Húz magával az üzlet fele.
-Én mégsem akarom ezt.-nézek szét a boltban,ahol már inkább ribancos ruhák vannak,mint normális fehérneműk.
-Igen biztos,és itt kell eltöltenünk egy órát.-néz bele a szemembe mélyen.

-Atyám, mi lesz itt.-fogom meg a fejem.
-Az pont nem,de én igen.-kacsit rám.

-Jó napot, tudok esetleg valamiben segíteni?-jön oda egy mosolygós lány,aki valószínűleg egy bolti dolgozó.
-Igen,merre találhatóak,a nem ilyenexra fehérneműk?
-Ilyen itt nincs,ezekkel kell megelégednie.-mosolyog még mindig rám,de ez már hasonlít egy vicsorra.
-Akkor köszönöm,de nem kell segíteni.-bólintok csalódottan,és ránézek Sergiora,hogy most mi legyen,de nincs sehol.

-SERGIOO, merre vagy?-kiabálom a nevét.
-ITT-ordít bele a fülembe
-Te mégis mit..-pillantok le a mondatom közben a kezére,amiben egy csomó egyedi darab volt.
-Biztos nem.-kötöm az ebet a karóhoz.
-Pedig de,mert Aiden nem fog örülni,hogy ellenkezel,és akkor szól Natnek,aki nem tudom hogy mit tenne veled...-húzza el a szája szélét,nekem pedig éppen elegendő érv volt, hogy miért ne ellenkezzek,vagy különben Nat megint megpróbál megerőszakolni.

-Máris megyek.-szedem ki a kezei közül a holmikat.
-Sziaa.-integet nekem.

Ezt nem hiszem el, hogy Nat még innen is sakkban tart,ha hazaértem meg fogom ölni az egyszer biztos.-Trappolok mérgesen az öltözők felé.
És megpillantok még egy rossz dolgot..Függönyös,ami ha elmegy mellette bárki,belibben.
Ezt már tényleg nem hiszem el.
A legjobb dolog a napomban,az Sergio volt.
Ő legalább sosem akart nekem ártani,de a Nat brigádja csak azt teszi...
Jó igazából senki nem ártott nekem,de akkor is.

-Kész vagy már hamupipőke?-kukkant be a fülkébe,ahol én még fent mesztelen vagyyok.
-Ooo bocsi,azt hittem kész vagy.-húzza be a függönyt.
-Majd legközelebb szólj,hogy mikor akarsz kukkolni oké?-teszem ki a középső ujjam az öltözőből.
-Mostár kész vagy?-kérdezi ismét.
-Igen,jöhetsz-nyitom ki az abroszt,amit ő gyorsan megfog és összezárja magamögött.
-Miért nem mehettem ki?-mézek rá hülyén.

-Mert itt nem csak mi vagyunk kisasszony.-lép hozzám közelebb,de én nem tántorodok meg.
-Gyönyörű vagy.-néz végig rajtam.
-Fordulj meg szépen.-érinti meg a csípőmet,és megforgat 180°, így éppen a tükörrel vagyok szemben.
-Már megint stírölsz Sergio, hát hol van az udvariasságod?-nézek bele tükrön kereszül a szemébe.
-Az udvariasságom nem ilyen helyzetekre kell.-pördít magafelé,és rácsap a fenekemre.
-Sergio, ezt nem lehet,nekem férjem van,és nem akarom.-mentegetőzök az intim helyzet miatt.
-Majd csak lesz.-hajol rá az ajkaimra,és a nyakánál összekulcsolja a kezem.

-Emily,melyikben vagy?-hallom meg Aiden hangját,de esélyünk se volt szétrebbenni,addigra már benyitott.

-MI.A.FASZ???-dermed kővé.
-Meg tudom magyarázni.-próbálkozok be.
-Dehogy tudod Em.Erről pedig értesítem Nathanielt.-nyúl a telefonjához,ahol éppen Nat neve villan fel.

-Emlegett szamár-nevet fel a zöld gombot elhúzva.
-Minden oké haver?Emily mikor jön haza,készültem neki meglepetéssel.-szól bele Nat a másik oldalról.
-Hát az Emilynek is van.-válaszol harsányan.
-Baj van?-vál aggódóvá a hangja.
-Az egyik fülkében enyelgett valami Sergioval,de Emilytől pont hallotam,hogy azt mondja nekem férjem van,és hogy ezt nem lehet.-kelt a védelmemre ,amikor beköpött.Ki érti a férfiakat.
-Értem.-szólal meg egy kis idő múlva a telefon másik végén Nat.
-Sajnálom haver, ezt most nem te basztad el.-sandít rám Aiden.
-Tudom.-rakja rá a haverjára a telefont.
-Amúgy kiválasztottam neked pár estélyi ruhát.Próbáld fel.Nyújt át nekem 5 zacskónyi holmit.Gyorsan elveszem a kezéből,és egyesével felpróbálom őket..
Meg kell hagyni jó ízlése van Aidennek.

És a ruhák,hát az valami csodálatos,volt a pirostól kezdve a feketéig minden.

Már egy ideje próbálgatom a méregdrága estélyiket,de ha választani kéne nem tudnék.Mindegyik más miatt tetszik.
És a legutolsó egy méregzöld,ejtett vállú felsliccelt ruha.

Ő.LETT.A.KEDVENCEM.

-Mostmár indulni kéne.-szól be Aiden.
-Okés,egy pillanat,és leveszem-kiabálom ki.
-Aiden,segítenél,mert nem tudom levenni.-kérem a segítségét.
-Persze.-kapom meg a gyors választ, és belép hozzám.
-Ettől a ruhátol szegény Nat eldobja az agyát ami megmaradt neki mióta itt vagy.-sóhajt fel reményvesztve,és lehúzza a cipzárt a hátamon.
-Öltözz fel és megyünk.-utasít kimértem.-
Rendben.-mondom robothangon.
-Öltözz már Em.-Hisztériázik.

-Kész is vagyok-lépek ki az öltözőből,és a szememmel keresem Sergiot,de nincs sehol.
-Elküldtem.-válaszol a fel nem tett kérdésemre.
-De mégis miért?-nézek rá hülyén, miközben ő fizet.
-Azért, mert miatta majdnem megcsaltad Natet.-emeli fel a hangját.
-Jó igazad van.-kullogok mögötte a kocsihoz.
-Szállj be.-kezd el megint bunkózni.
-A légyszíves az benne van a szótáradban?-kérdezem flegmán.

-Most nem vagy abban a helyzetben, hogy kötekedj.
-Most nem vagy abban a helyzetben hogy kötekedj.-utánzom elcsúfított hangon.
-Indulhatunk?
-Várjál már te állat,még be sem ültem a kocsiba..-ugrok be az anyós ülésre az ajtót szándékosan bebaszva.

-Hééé,nem budiajtó,ennek a kocsinak lelke van.-simítja meg a műszerfalat.
-Mert nekem nincs...-motyogom magamban.
-Mert Nathanielnek nincs.-kontrázik rám jogosan.
-Indulunk akkor?-siettetem,mert már semmi kedvem vele kettesben lenni.

-Ennyire fárasztó vagyok?Esetleg ne hívjam ide Sergiot egy barátságos öltáncra?-csúfolófik velem.

-Ami azt illeti nyugodtan.-nézek ki az üvegen,miközben eleredt az eső..a vízcseppeket nézem ahogy versenyeznek a menetszélben,hogy ki ér el előbb az aljára.-a látásom egyre homályosodik,végül már fekete.

-Naaat,merre vaaagy?-kiabálom el magam nevetve az ágyból kiszállva.
-Nat?-nyitom ki az erkélyemnek az ajtaját,de itt sincs.
Nat ez már nem vicces-kezdek el parázni.
NATHANIEL WEIL szólalj már meg.-potyognak le az első könnycseppek.
-Ő most nincs itt.-szólal meg mögöttem egy mély hang,amitől egy nyilalás szerűlség belehasít a gerincembe,és annak mentén távozik.
-M-mit akart maga?-nyerem vissza a mondat végére a hangomat.
-A hatalmatokat,és az életed cica..-fogja rám a fegyverét.
-Kérem ne,inkább lődd le valamelyik csirkét az ólban-adom neki az ötletet,de nem hatja meg.
-Nincs is ólotok te ribanc.-dörren rám.
-Tudom,de egy próbát megért...-sírom el magam.
A fickó elesíti a fegyverét,és rámceloz.
Viszlát Hamupipőke.Húzza meg a ravaszt.

DURRR.ébreszt fel az alvásból egy erős robaj.
Úgy tűnik elszundítottam kocsikázás közben,de Aiden is.

MIIIII,AIDEEEEN ÉBREEEEDJ HALLOOOOD????-de nem kel fel.

AAIDEEEEEEEEEEN-kiabálok torkom szakadtából de semmi.

Baszki mit csináljak.
NAT,igen felhívom őt...csak vegye fel, ezen az egyen imádkozok.
Kikerestem a telefonomból a nevét,és elkezdem csörgetni.
Már két és fél perce csörög ez a kibaszott telefon de semmi.a kocsi még mindíg száguld, a hála az égnek egyenes úton.
-Haló?-hallom meg Nat hangját a telefonba,de kanyar következik,amit próbálok kormányozni.
-HALOOO?-Kiabál bele a készülékbe.-Nat segíts,baj van..-sírom el magam.

Köszönöm hogy elolvastad,bocsi h nem volt rész,de tanulnom kellett: