mindig velem voltál.
mindig engem néztél.
mindig rám figyeltél.
sosem hanyagoltál el,
mert fontos voltam neked,
legalábbis annak éreztem magam.
hozzászoktam ahhoz, hogy szeretsz.
de aztán jött ő, és egyszeriben
minden más lett.
már nem beszéltünk,
már nem foglalkoztál velem.
teljesen elhanyagoltál,
mert akadt valaki más,
aki fontosabb lett számodra.
titkon téged figyellek,
de már észre sem veszel,
ő az, aki leköti gondolataidat.
úgy nézel rá, ahogy rám néztél egykor,
tekinteted lágy, gyengéd,
arcodon halvány mosoly ül.
valamikor engem is így figyeltél,
de számodra én már
nem vagyok érdekes.
pótoltál engem,
találtál helyettem valaki mást.
és én ismét értéktelennek érzem magam.
YOU ARE READING
Between the stars
Poetry.· 𝙬𝙚 𝙖𝙡𝙢𝙤𝙨𝙩 𝙢𝙖𝙙𝙚 𝙞𝙩, 𝙬𝙚 𝙨𝙝𝙤𝙪𝙡𝙙 𝙝𝙖𝙫𝙚 ·. ~ szabadversek, őszinte szösszenetek, mélyre eltemetett, soha ki nem mondott gondolatok... ❝ 𝘪 𝘸𝘢𝘴 𝘰𝘯𝘭𝘺 𝘧𝘢𝘭𝘭𝘪𝘯𝘨 𝘪𝘯 𝘭𝘰𝘷𝘦... ❞
