Hirtelen megvilágosodsz. Az adrenalintól zsongva teljes erővel hátra, majd magad alá húzva a lábodat oldalra próbálod feszegetni a szék jobb elülső lábát, ami egy jópár próbálkozás után sikeresnek bizonyul. Félig térdre zuhanva ciccensz fel, majd feltolva magadat ügyetlenkeded ki a másik lábát is a széknek, ami már darabosan törik így felsértve a vádlidat. Járulékos veszteség.
Zihálva térdelsz még mindig a székmaradványhoz kötve, azonba észbe kapva tápászkodsz fel. Nagyon gyorsan kell cselekedned. Tudja, hogy nem vagy hülye sem egyszerű eset, szóval nem hagyhat őrizetlenül túl sokáig.
Agyalj T/N, agyalj. Ha a szék hátsó lábaira támaszkodsz, és hátrabukfenc félében megpróbálod kitörni a hátulját, akkor teljesen széttörhet. Ez lesz a jó? Mekkora sérüléssel jár? Megéri? Tudsz majd futni? A lábaid meg vannak sérülve eleve. Gondolkodj mit kell tenned. Van jobb opció? Kirugdalod az ülést magad alól? Abban több izmod sérül.
Aligha marad más opciód.
Nagy levegőt véve a szék talpának élére állítod azt, majd nagy erővel veted hátra magad, és a terved-még ha csak egyik oldalon is- de sikerül. Jobb kezed szabaddá válik-ahogy nézzük. A karfa továbbra is hozzá van kötve, azonban kitört a helyéről a szék jobb oldalával együtt. Jobb kezeddel rögtön a bal kezedhez nyúlva lazítod ki a kötelet annyira, hogy épphogy-elég sok fájdalommal-ki tudd bújtatni a bal kezed. Bal kezeddel lefejted hasonlóképpen a jobb oldali kötelet is magadról.
Szabadok a kezeid, amik egyből lábaidhoz nyúlva tépik le a feszítő anyagot az alsó végtagjaidról. Felugorva kutakodsz a hatalmas komódban, ahol nagy szerencsédre lapul egy kicsi pillangó kés. Kezedbe kapva a fém szerszámot elkobzod a sokkolót is, majd az ajtóra tapasztod a füled.

Síri csend. Talán a távolban...zene szól..vagy beszéd? Elég ködös. Milyen vastag lehet az ajtó? Milyen messzire lehet bárki is? Lehet hülye ötlet de....
Rányitsz a kilincsre fogva az ajtót.
Szerencsédre, hogy fogtad.
Ugyanis nyitva van. És ki tudja mennyire hangos alapjáraton.
Magad sem hiszed el. Nyitva hagyta? Ennyire alábecsül? Vagy tudja, hogy jössz? Ki merj menni?
Sosem tudhatod...

Azonban a zsigereid igen. Tudják, hogy ki kell menned innen. Most.
Feltépve a kilincset kikukkantasz óvatosan, majd mikor semerre nem látsz senkit kisomfordálsz és becsukod magad után a falapot. Innen merre tovább? Merre van fény? Mert akkor a sötétség felé kell menni.
Arra. Balra egy folyosó. Remélhetőleg ott lesz valami használható.

Halk futólépésekkel jutsz el a fordulóig sokszor magad mögé pillantva, és nagyon odafigyelve minden hangra. Mi az ott? Egy lépcsőforduló? Nem tűnik sokszor használtnak. Itt az esélyed. Hanyadikon lehetsz? Á, a fordulónak van ablaka. Az üveghez spurizva nézel ki, habár ilyen korom sötétben nem igazán láthatóak a dolgok. Talán a második emeleten lehetsz. Akkor kettőt le iszonyatosan óvatosan.

Lábujjhegyen közlekedve indulsz le a csigalépcsők rejtelmén. Az első emeletre érkezel sikeresen. Megállva gyér fényeket látsz a folyosó végén, ami egyébként derékszögben folytatódik tovább.
-Hol a faszban van a lépcső?-morgolódsz mikor felfedezed, hogy a fokok itt bizony véget értek, mégsem vagy még a földszinten. Ez probléma. Nem kicsit.
-Picsába bele ebbe a retek házba-sóhajtod, majd a sarokig elkúszva a falára tapadva kukucskálsz ki a félhomályban uszó folyosóra. Nincs senki

Hacsak..

-Nicholas!-hallod meg gyéren a felszólítást, és lépteket. Fel? A lépcsőn?-Keresd elő a játékaidat-szól egy hang, a vigyorgó arckifejezést viszont nem látod hozzá.
-Na ezt már szeretem-válaszol a megszólított, aki a lépcsőfordulóban még levigyorog a haverjára-Játszhatok akkor egy kicsit a ribanccal?-kérdi emelgetve szemöldökeit.
-K-t kérdezd..de én a helyedben először megkeresném a cuccaimat, aztán konkrét síkra terelném a témát-jön a-számodra alig hallható-válasz.
-Hah-ciccen fel vigyorogva-máris-viharzik be a szobájába.

Kpop oneshotsWhere stories live. Discover now