Ebben a könyvben festményeimből szeretnék kirakni. A festést csak néhány éve kezdtem el. Azelőtt soha nem ment (rajzolni jól tudok) és nem is szerettem különösebben. De a Galaxis- és csillag imádatom inspirált a festésre így a legtöbb festményem csi...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Sziasztok! ☺️ Ez a festmény 2022. 11. 19-20- án készült. Ezúttal egy igen pici, 12x10 centiméteres vászonra festettem, amit ajándékba kaptam. A festmény egy pitypangokkal teli mezőt ábrázol. A mögöttük sorakozó fák közt átszűrődő, lemenő nap sugarai arannyá színezik az áttetsző virágokat, melyek magjai gyengéden "bontanak szárnyat" a lenge szélben. Bár a vászon kicsi, a festmény kb. 4-5 órát vett igénybe. Nagyon nehéz volt kikeverni a színeket és a napsugarakat valahogy "életre kelteni". Sehogy sem néztek ki valódinak. Szerintem a végére sem lettek teljesen felismerhetőek, de kicsit talán jobb hatásuk lett, ugyanis a legtöbb időt ezek vették igénybe. A festmény maga ihletet adott nekem a 17. születésnapomra készülő versben (melyet az oldalamon is megtalálhattok a történetével és az elemzéssel együtt), melyben a pitypang lett a főszimbólum. Mindenesetre remélem tetszett nektek a festmény, ha igen, vote-oljatok és ha van bármi hozzáfűzésetek, írjátok meg kommentben. A legközelebbi festményemig, sziasztok és legyen nagyon szép hetetek!☺️
A vers:
Születésnapi óda
Már 17 évnyit ketyegett az óra, De nem volt nap, melyből hiányoztál volna. Mikor azt gondoltam, erőm elfogy, A te kezed hűségesen tartott. Egy fehér pitypang létem, Kinek elszáll egy magja minden évben. Mikor megfogantam, Istenem, Te már akkor ott voltál velem. Titkon fejlődtem, S te mosolyogva nézted, S közben az életem napjait tervezted.
Mióta megszületettem e világba, Folyton számlálom, de mindhiába, Összegyűjteni azt lehetetlen, Mi mindent kaptam tőled az életben. Két szülőt, négy testvért, Már hat áldás, ami engem ért. Otthon, kert, játékok, kacagás, Emlékek, szeretet, összetartás. Célok, öröm, barátok, Remény, kitartás, nagy álmok. Mindent idejében adtál nekem, S nyomon követted minden léptem.
Mikor törött szárnyú madárként verdestem, Felemeltél, kézben vittél engem. S mikor éltem sűrűjében eltévedek, Utat mutat fényed, szereteted. Ha sírok csöndben átölelsz, Ha nevetek, csak boldogan figyelsz. Dorgálsz Uram, ha rászolgálok, De botlásaim megbocsátod.
Ha égre nézek, csillagokból ragyogsz tisztán, Ha földre színes virágként virítasz rám. Akármerre nézek, Te úgyis ott vagy, S bárhol járok, figyelmed el nem hagy. A Te kezedben tudom, Istenem, Jó helyen van minden ügyem.
S ahogy szállnak pitypangom magjai, Szorosan nyomodban fogok maradni. Követlek minden áron, Mert tudom, egy napon megtalálom A helyet melyet készítettél, S a Téged követőknek megígértél. Tudom, a nap aranylón világítja majd meg, Pitypangom utolsó magját, melyet Kezed egy lágy szellővel leszakít, S messzire, országodba repít. Köszönök mindent, mit tettél velem, S kérlek kísérj át, további éveimen, Addig a bizonyos aranyló napig, Melyen, pitypangom utolsó magja Hozzád költözik.
