Kaeya X Reader - Oneshot [Genshin Impact]

<3

Mondstadt kellemes utcáin sétáltál, minden lépésednek hangot adott a magassarkú cipőd. Elegánsan jelentél meg. Ruhád [sötét/világos] színekben tündöklött, mi kiemelte [szemszín] színű szemeid. Ruhádnak volt egy kialakított része a csípőd környékén a pyro visionodnak, mi ide-oda lengett a séta közben.

Visionod ellenére nem voltál lovag, de még tagja sem az Adventures Guildnek. Esetlen voltál a harcban, bármennyire próbáltad, nem ment. Bár tudtál minimális önvédelmet, ami megmaradt kiskorodbeli edzésekből. Szüleid segítettek elsajátítani a varázskönyv technikáit és annak mágiáit (már amennyire,egy nagyobb hilichurlal már nehézségeid voltak). Helyette Mondstadt híres s szenvedélyes festője voltál, álmod követve. Nem bántad annyira, hogy nem a várost védted. A kis város csodálta képeid, és elismerték tehetséged,számtalan embernek lógtak festményeid otthonuk falain. Nem mellesleg a férfiak körében is volt híred. Hisz hosszú szempillád és dús hajad mindenkit elkápráztattak, nem is beszélve csodálatos személyiségedről. Megjelenésed sokakat megtéveszt, legtöbbször komolynak és elérhetetlennek gondolnak, de amint megismernek, rájönnek, hogy még mindig nem vagy teljesen felnőtt (20 éves voltál). Mindenre érdeklődve néztél, és a rosszban is a jót,szépet láttad. Szerettél értelmetlen és nem egyértelmű dolgokkal foglalkozni, mint például a művészet, nem hiába lettél az festő.

Éjszaka is nyüzsgött a város, de nem annyira mint nappal. A nagykapun kilépve már saját lámpád kellett használnod, nem volt elég a csillagok és a hold fénye. Kezedben egy egész nagy üres vászont cipeltél, hátadra az állvány volt rögzítve, kis oldal táskádban pedig a festéshez szükséges kellékek, és egy kis édesség volt nálad, azt nem tudtad mennyi időt leszel kint. Nagyon szeretted, hogy magadtól függően végezted a szakmád, nem voltak határidők, ahogy neked jól esett. Ebbe a hajnalig tartó festések is beletartoztak. Volt mikor hetekig ecsethez sem értél, még is minden rendben volt.

Céltalanul bolyongtál Winderiseban, mikor egy szerinted tökéletes helyre nem érkeztél, lepakoltál és dudolászva nekiálltál a festésnek. A táj csodás volt, előtted egy kitaposott út melyet a hold fénye szépített. Egy nagyobb fa tövében hevert a táskád, előtte meg te, a lámpád és az állványon lévő vászon állt. Nem foglalkoztál mással, csak a képpel.
„Most egy kis zöld... Egy szentjánosbogarat majd oda festek, ott olyan üres a kép!.." gondoltad.
Munkád hasad zavarta meg, még jó, hogy vittél magaddal [kedvenc édesség]-t. Ki is kerested a táskádból gyorsan, és mohón elkezdtél falatozni.

Boldogan, még mindig festve ettél. Néha hallottál egy két furcsa zajt, de nem foglalkoztatott, azt gondoltad, hogy rókák, mókusok vagy legrosszabb esetben egy slime. Mit sem törődve húzogattad az ecsetet, mikor magad mögül egy csámcsogó valamit hallottál. Megfordultál és lesápadva nézted ahogy három hilichurl nyammog a kajádon. Nem tudtad mit csinálj, még eggyel is küszködtél, nem hogy hárommal! Összeszedted végül magad, és magabiztosan tüzet lődtél rájuk, még ha ez a áldozattal is járt a többi ecseteidre és festékidre nézve. Nem sokat használt, persze megégett a szőrük de egyéb bajuk nem igen lett. Helyette tüzet keltettél, és felmérgesítetted őket. Neked rontottak, mindenre rátapostak, állványod fellökték és még a a vászont is beszakították. Ha a harc nem is igazán ment, legalább ügyesen kerülted ki támadásikat. Bár ez nem sokat használt, nem tudtad volna szimpla kerülgetéssel megúszni, valamint a tűz is egyre terjedt.

-Áh! Valaki! Segítsen! Kérem! -kiáltottál kétségbeesetten.

Épp kikerültél volna megint egy hilichurlt mikor egy kard ellökte előled. Megkönnyebbülten és reménykedve nézted a megmentőd ahogy a cryo vision erejével csapja le támadóid. Egyszerűen és elegánsan forgatta a kardot kesztyűs kezével, kék hosszú haja pedig a hátán lévő köpenyszerűséggel lobogott együtt. Miután kioltotta a tüzet, és biztonság volt feléd fordult egy magabiztos mosollyal. Te ámulattal néztél a még nálad is híresebb Kaeyara. Kipirosodott arcodon egy-két verejték csepp gördült le.