Nem Kellett Volna...

359 13 2
                                    

Miután Anny-t lelőttük, szóltunk a rendőrségnek. A kamu storynk nem volt a leghihetőbb, de az megnyugtatott hogy a rendőrök bevették.

Egyáltalán nincs lelkiismeret furdalásom. Hiszen ő is embereket ölt
Sőt, őt nem is én öltem meg! Csak végignéztem.

Eddig a legjobb barátom volt, de a végére ellenségként tekintettem rá. Nem tudtam elhinni hogy ezeket megtette. De.... Legalább már boldogan tölthetjük az időnket a többiekkel.... Nem kell félnünk, hogy valaki megöl minket.

Minden a régi lett! És ennek nagyon örülök.

Otthon voltam. A nappaliban néztem a Simphson Családot, mikor megpittyent a telefonom.
Reszketve emeltem fel. Valahogy éreztem, hogy ő írt. Megint.

Ismeretlen:
Hello megint! :) Remélem hiányoztam nektek! Újabb híreket hoztam el nektek! Szóóóval....

A drága gyilkos megölte a segédjét.... Igen, Kevin volt az. Haha! Gratulálok.

De az a legszomorúbb hogy eléggé mellélőttetek a dolognak. Nem Anny volt a gyilkos!
Ő csak egy ártatlan civil volt :(
És a gyilkos még mindig embereket vadászik.... Vajon ki lesz a kövi? :D

A játék folytatódik....

Hogy micsoda!? Nem Anny volt a gyilkos!? Pedig megakart ölni, és Stefant is kergette!! De akkor..... Mégis ki lehet?

Te jó ég! Fél 2! Basszus, megint elfogok késni a taliról....
Hannah elhívott minket plázázni... Szuper. Nem vagyok az a kimondottan plázapatkány típus, és még a ruhafelpróbálást is utálom... De az előnye az, hogy legalább nem tudnak megölni.... Egyenlőre.

Odaértem az Árkádhoz. Hannah, Viktor és Stefan ott vártak engem a bejárat előtt.

-Te mégis merre voltál ennyi ideig!? - kérdezte Hannah - majdnem 1 órát késtél!

-Jó.... Bocsi.

-Hát akkor.... Induljunk.

Először a Zara-hoz vettük az irányt, mivel Hannah kinézett magának egy új kékes-lilás kabátot... Jaj istenem... Ez a lány....

Viktor megfogta a kezemet. Nem tudtam, mit reagáljak rá... Meleg volt a keze. Jól esett a hidegben.

-Óóó, nézzétek! Egymád kezét fogjuk, mennyire cuki és aranyos párosok vagyuuuunk, mindjárt elolvadok!

Hátra néztem.

Stefan volt mögöttünk.

-Mit motyogtál az előbb? - kérdeztem

-Semmit.....

Mostanában eléggé fura... Már elsős kora óta szerelmes belém, gondolom megviselte az, hogy Viktorral.... Járok? Nem is tudom... Ez csak egy kézfogás! És még egymásnak sem vallottuk be... Nem kéne ekkora galibát okoznia belőle.

És ez ugyanígy ment, a kávézótól a meki-ig, utána a bankba, majd az élermiszer boltig, végül az utcáig. Akkor viszont meguntam.
Elengedtem Viktor kezét, és odamentem Stefanhoz, majd halkan azt suttogtam:

-Mi a bajod? Nem tetszik hogy Viktornak fogom a kezét?

Megrángatta a kezemet, és behúzott egy csöndes és picike utcába.

-Nem, képzeld, nem tetszik hogy fogod a kezét Viktornak! Egyáltalán nem! Mióta a csapatunkba van, folyton együtt lógtok, segítetek egymásnak, egymás kezét fogjátok, és még sorolhatnám! Képzeld, eléggé idegesít hogy játszátok a tökéletes párost! És az is, hogy nekem nem lehet.......

Könnyes szemmel néztem őt. Nem tudtam, hogy ennyire megviselte az, ahogy viselkedtünk a plázába.
Végül dadogva, de megkérdeztem tőle:

-E...ezt hogyan értsem?

-Úgy, hogy egyáltalán nem akarok már közétek tartozni! Én teljesen más vagyok, mint ti.... És nem tudom elfogadni, hogy a szerelmemnek ennyire tetszel....

Egyáltalán nem értettem, hogy mi történik. Csak gülü szemmel néztem rá.

-Mire gondoltál? Hogy érted azt, hogy "nem tudod elfogadni, hogy a szerelmemnek tetszek?"

-ÚGY HOGY SZERETEM VIKTORT!!!! - itt már üvöltött. Hangja magasabb lett, szeme könnyes.

-Hogy mi!?

-Igen, jól hallottad! SZERETEM! És nem vagyok képes bámulni tovább, ahogyan aranyosan játszátok a normális párost........
Nehéz kimondanom, de........Ha én úgy éreztem, a szívem összeomlik, mert Viktor nem szeret......Akkor te is érezz így.

Egyáltalán nem értettem, hogy mit mondd. Majd szépen lassan kezdtem rájönni, mit akar velem csinálni....

Elővett egy kést.

-S.... Sajnálom Robin... De muszáj megtennem...... Viszlát.

Végül a szívembe szúrta a véres kést.
Először nem éreztem semmit, de később......

Minden elhalványult.. Végül semmit sem láttam.


Lerogytam a földre....... És Stefan szép lassan végignézte, ahogy elvérzem.

Alszik A Város ★BEFEJEZETT★Where stories live. Discover now