Mi és Ők

2.

Leila sz.sz.

Reggel az ébresztőm kicseszett kellemetlen hangjára keltem. Gyors kinyomva kimásztam az ágyamból kicsit kómásan indultam a fürdő felé hogy rendbe tegyem magam. Fél óra után gyors felöltöztem és lementem a konyhába hogy egyek valami egyszerűt, de Tamara már egy kész reggelivel várt.
-Köszönöm Tamara. Mondom fáradtan de mosolyogva.
-Ugyan drágám ez csak a kötelességem. Mondta mosolyogva mint mindig.
-Gyere ülj le te is ne magamba kajáljak.
Intek a mellettem lévő székre.
-Jó étvágyat. Mondtuk egyszerre.
Miután befejeztük a reggelit gyors elköszöntem Tamarától és Ádámtól így indultam ki az autómhoz. Gyors beültem és elindultam a sulihoz. Csengő előtt 15 perccel előbb érkeztem. Gyors bementem a terembe hogy köszönjek Aminak és Kiarának. Mentem volna oda hozzájuk de hátulról meglökött egy fekete hosszú hajú lány. Itt már egyből tudtuk hogy ő az új lány, hiszen tegnap jelezte nekünk az ófő hogy jönni fog. Szabinának hívják és a régi sulijából kiiratkozott mert szekálták. Azt hogy miért nem tudni róla. Ő még csak 16 egy hónap múlva lesz 17. Nem milliomos a szülei de nem is szegények közé sorolható. Nem érdekelt hogy mennyire új meg hogy milyen lány ő ha így kezdte velem a napot annak nem lesz jó vége. Szépen gondoltam magamban ezt az egészet de amint ránéztem a lányokra egyből tudtam, hogy ők is utálják. Oda megyek mögéjük mert ők előttem űlnek egyel együtt, én pedig mögöttük a leghátsó padban egyedül. Szépen oda sétálok mintha semmi nem történt volna leülök a táskám leteszem és oda hajolok a lányokhoz hogy biztosra menjek a véleményemről.
-Hé lányok.... kezdenék bele a mondandómba erre mindketten megszólalnak egyszerre.
-Igen utáljuk. Mondták egy kicsit gonoszas mosollyal az aruckon.
-Akkor jó. Mondom hátra dőlve a székemen elővéve egy papírta a táskámból.
-Tessék. Mondom oda nyújtva a papírt a lányoknak. Ők csak néznek rám mit sem tudva.
-Ez mi? Kérdi Kiara megdöbbenve, erre Ami is rámnéz.
-Egy kicsi leírás az újoncról. Mondtam mosolyogva.
Tudni kell rólam bárki jön a suliba előre lekeresem vagyis nem én hanem Ádám hiszen ő már kicsi kora óta szeret ilyeneket csinálni. Anyám még már csak ezért is vette fel hiszen segíthet neki dolgozókat keresni/ellenőrizni.
Mikor már vennék elfele megszólal a csengő. Vissza nyúlom a papírt és vissza rakom a táskba. Bejön az ófő mert első óránk vele van, bemutatja az új csajt és leülteti a melettem lévő padhoz mertaz üres volt. Az órák hamar eltetek miután vége volt a 6. órának is indultunk kifele a suliból persze 5 percet vártunk hogy ne abba a kicseszett nagy tömegbe menjünk. Mikor kiértünk a kapun csak anyitt vettem eszre hogy a sofőröm vàrt meglepő módon hiszen mondtam hogy a lányokkal elmegyünk valahova. Meglepődve nézünk egymásra.
-Bocsánat lányok nem tudom mi lehet. Nèzek rájuk szomorú arckifejezéssel.
-Semmi baj. Mosolyog Aminan szokás szerint. Ő az életben tartónk.
-Nah siess ne várattasd meg azt a fontos dolgot. Mosolyog kiara is rám.
Indulnék elfele az autóhoz de rájövök hogy az enyém is itt van így gyors vissza fordulok.
-Hé lányok kiemgesztelésnek vigyétak az én autóm. Oda dobom a kulcsot nekik majd beültem az autóba. Miután beültem elindultunk de most meglepő módon nem haza. A céghez indultunk elfele majd mikor megérkeztünk megáll a sofőröm, kinyitsák az ajtót én kiszállok. Fel az 5-re. Mondták én elindultam a lifthez de meglepő módon lent várt Ádám. Így már kicsit több életkedvel indultam el.

Tehát itt vagyok a 2. résszel remélem tetszett a hibákért bocsánatot kérek.😊

FONTOS‼️

A KÖVETKEZŐ RÉSZ NEM RÉSZ LESZ HANEM CSAK EGY KICSI BEMUTATÓ A SZEREPLŐKRŐL. AKINEK VAN RÓLA ELLÉPZELÉSE NE OLVASSA/NÈZZE MEG. LESZNEK HOZZÁ KÉPEK IS ÉS EGY KICSU JELLEMZÉS.