Minden pillanatban a legapróbb részletekig átgondoltál mindent.
Szinte már beteges részletességgel vettél figyelembe olyan dolgokat, amire a normális ember nem gondolt.
Első körben meghatároztad ki mennyit és hogyan aludt. Hiszen az alvási szokások már eleve sokat elárultak Rólam.
Aztán a reakciók megfigyelése következett. Mire hogyan reagálok a környezetemben.
Ha kell, teremtettél egy olyan szituációt ami váratlan - a megszokottól eltérő.
Volt, hogy éreztem ahogy rám néztél. Pedig nem láttalak. Alapos, már már mesteri tervező voltál.
Mielőtt interakcióba kezdtél, már olyan sok mindent tudtál rólam, hogy előfordulhat: még Én sem tudtad mindezt Önmagamról.
Megszólítottál! Végre. Hónapok óta csak figyeltél, néztél, mosolyogtál a mindent beborító magabiztosságoddal.
