Part 22

338 23 8
                                    

~~~~~~~
                             Minsung

Sziasztok!! Drága írónk szánt időt arra, hogy elmesélje mi történt, történik köztem, és Minho között. Gondolom így rájöhettetek hogy Jisung vagyok. Elég érdekes ember vagyok, azt meg kell hagyni, és Minho teljesen az ellentétem, ezért is passzolunk egymáshoz, ahogy itt szokták mondani, megtalálta a zsák a foltját. Mondok egy példát. Minho könnyen kifejezi az érzéseit és nagyon nyitott, míg én nagyon nehezen nyílok meg és az érzéseim kifejezése nagyon nehéz, viszont Minhoval szemben nem.

-SungSung meghoztam az ebédet.-szökkent be Minho egy tálca étellel a szobájába, mert hát segít nekem tanulni. Hehe. Suprise I guess??
-Köszönöm.-mosolyodtam el mire ő is küldött egy mosolyt felém.

-Szóval mesélj mit nem értesz?-ült le a füzetem és könyvem elé.
-Nem értem ezt a négyzetgyök számolást. Olyan bonyolult. (~I feel with you Jisung~Író)
-Áhh erre emlékszem. Egyél nyugodtan közben magyarázok.-vette kezébe a tollam majd elkezdte magyarázni a feladatot.

-Érted?-nézett fel rám mire szenvedő tekintettel néztem szemeibe.
-Ne haragudj.-temettem tenyerembe az arcom mire Minho felkuncogott.
-Elmagyarázom máshogyan úgy lehet jobban fogod érteni.-mosolyodott el mire én aprót bólintottam, a tálcát az asztalra tettem, majd újra belevágtunk a levesbe.

-Woahh.-dőltem hátra az ágyon mire Minho felnevetett.
-Ennyire elfáradtál?-mászott fölém mire én nyaka köré tekertem a kezeim és bólogattam.
-De mostmár értem.-mondtam boldogan mire Minho elmosolyodott.
-Nézünk egy filmet?-kérdezte Minho miközben oldalra fordította a fejét a TV felé.
-Aham.-mosolyodtam el miközben hajába túrtam. Minho bólintott majd kiválasztott egy filmet. A film végén Minho combom kezdte el markolgatni mire rá vezettem tekintetem. Ajkait megnyalta majd közel hajolt hozzám, én pedig csípőjére ültem.

-Mi az MinMin?-markolgattam nyakát mire ő elmosolyodott.
-Olyan gyönyörű vagy.-simított végig arcomon mire arcom enyhe pír öntötte el. Minho felkuncogott majd ajkaimba tapadt. Kezével combjaim markolgatta ami lassan átcsúszott a fenekemre.

-Mmm.-nyüszítettem fel mire Minho csókunkba mosolyodott. Ajkaim megnyalta, ezzel bejutást követelve számba, amit gondolkodás nélkül megadtam neki. Ajkaink vad táncot jártak, lélegzetvételünk egyre szaporább lett, majd pihegve kémleltük egymást tekintetét.

-Későre jár.-nézett ki az ablakon, én pedig a telefonomra képernyőjére néztem.
-Máris 10 óra?-kerekedtek ki szemeim.
-Haza kellene lassan mennem.-néztem fel Minhora aki nemlegesen rázta a fejét.
-Sötétben nem engedlek haza. Itt maradsz. Úgy is régen aludtál már itt este.-szorongatta a derekam.
-Hát jóó..-haraptam ajkaimba.

-Netán félsz?-kuncogott fel.
-Nem dehogy is.-forgattam meg szemeim.
-ajánlom is.-borzolta össze a hajam.
-Gyere adok ruhát amibe aludhatsz.-sétált szekrényéhez majd kivett egy pulcsit és egy nadrágot.
-Köszönöm.-mosolyodtam el majd átöltöztem.
-Anyudék nem fogják bánni hogy itt alszom?-haraptam ajkaimba mire Minho elmosolyodott.
-Nemnem fogják bánni. Nagyon kedvelnek téged.-puszilt hajamba.

-Mm rendben.-mosolyodtam el miközben enyhe pír jelent meg arcomon.
-Reggel elmegyünk fürdeni együtt.-terült az ágyon, így én dőltem vele. Kezeivel a takaróhoz kapott, majd jól betakart minket. Minho nyakamra kezdett el egyre több puszit nyomni én pedig élveztem törődését.
-Jól esik?-simogatta hátam,derekam, majd fenekem.
-Uhum.-dünnyögtem mire felkucogott.

-Jó éjt Sunsung.-nyomott egy nyálas csókot vállamra.
-Jó éjt Min.-mosolyodtam el.

Bias | HyuninWhere stories live. Discover now