Another World (Paul Street, Azahriah)

7

Reader szemszöge

Kopogtak. Mindenki odakapta a fejét, majd Ati odasétált, hogy kinyissa az ajtót. Hirtelen a fiú fal fehér arccal hátrafordult. Tudni kell, hogy mi, ahogyan álltunk, senki nem látott rá az ajtóra, csak Ati hátát láttuk.

-Nincs itt senki-vett egy nagy levegőt, nehogy elájuljon.

-Mi?-kérdezte Pisti, mire én ránéztem Atira.

-Ez ő?-kérdeztem, szintén fal fehér arccal. Elkezdtem remegni, mire Sanci hirtelen megszólalt mögöttünk.

-Nem akarok meghalni, basszátok meg-nézett ránk, mire Desh tarkón csapta.

-Te kurva hülye vagy Sanci-sóhajtott Desh, mire az emeleten becsapódott egy ajtó.

-Kész vagytok?-nézett ránk Ati, én bólintottam, Sanci elhúzta a száját, de nagy nehezen belement, majd Desh is bólintott, Pisti pedig odalépett az ajtóhoz.

-Ma kinyírjuk-szólalt meg drámaian Pisti, majd bezárta az ajtót. Na és kitalálhatjátok, hogy mi történt. Persze, elment az áram.

-Akkor, osszuk ki a csapatokat-szólalt meg Ati, mert két felé kellett oszlanunk. Egyik csapat fent, másik lennt.-[Neved], leszel a másik "vezető"?-mosolygott felém Ati, bátorítóan. Visszamosolyogtam, és bólintottam.-Velem jön, Sanci és Zsombor-mutatott rá a két fiúra.

-Elvitted a nehezeket, értékelem-mosolyogtam, majd intettem a fiúknak, hogy felfele megyünk.

Megfogtam a telefonom, hogy világítsak fele, majd Pisti kinyitotta előttem az egyik szoba ajtaját. Kicsit fostam őszintén, mert mégsem tudjuk, hogy mivel állunk szemben. Én mentem elől, hiszen azért még is csak nekem van ezzel a Marvel szörnnyel tapasztalatom. A sötét szobában körbenéztünk mindenhol, majd hirtelen Desh megszólalt.

-Szóval, mennyire is kéne fosnunk tőle?-kérdezte a fiú.

-Hát, dolgokat dobál ki a falból, és csápokon mászkál. Legyőzni, szinte bármivel le lehet, csak ki kell cselezni.-mondtam, miközben kinyitottam a szekrényajtót. Hirtelen lépteket hallottam.-Shh-csitítottam le a fiúkat, és mutattam, hogy bukjanak le. Kisétáltam az ajtó mellé, és hirtelen megláttam a lényt, nekem háttal, a szemben levő szobában.

Villámgyorsan befordultam a szobába, és a jegyzeteket megnyitva, óriási betűmérettel beírtam, hogy-

A SZEMBEN LÉVŐ SZOBÁBAN

A fiúk bólogattak, majd szinte némán bemásztak a szekrénybe. Nálam volt a vasdarab (ne kérdezzétek Desh honnan szedte), és a telóm elraktam a hátsó zsebembe. Előtte írtam Atiéknak, hogy itt van fennt, de ne jöjjenek fel. Feltartottam magam elé a rudat, és vártam, hogy a lény besétáljon. Hirtelen bejött, és nekem még mindig háttal volt. A szívem a torkomban dobogott, majd egy határozott lendülettel jól fejbecsaptam. A lény, ahogy elesett a földön, el is tűnt. Hátradőltem a falnak, majd nagyot sóhajtva lecsúsztam rajta. Ám nem maradt sok időm, hogy megpihenhessek, mert, ahogy kinyitottam a szekrény ajtót, nem találtam benne sem Desht, sem pedig Pistit. Hirtelen elindultam a lépcsőn lefele, de hirtelen beleütköztem valakibe.

-Jól vagy?-tudakolta Ati, miközben a két kezét az arcomhoz emelte. Csendben bólogattam.

-Zsombor és Sanci?-kérdeztem.

-Eltűntek-ennyit tudott mondani, amíg hirtelen meg nem láttam a konyhából kifele jönni a lényt. Hirtelen behúztam Atit a hálószobába-Oké, értem, hogy eltűntek, de ezt nem most kéne-húzta fel Ati az egyik szemöldökét, mire hitetlenkedve megcsaptam.

-Perverz-sóhajtottam, majd befogtam a száját, és mutattam neki, hogy közeledik a lény. Bólintott, hogy érti, majd alrébb húzott, egyenesen az ágy alá. Na most ez alapból sem lett volna egy egyszerű művelet, de így, hogy a lény a nyakunkon volt, gyorsan kellett cselekedni, így Ati maga alá gyűrt.-Hülye vagy?-kérdeztem hitetlenül, a felettem támaszkodó fiúra nézve.

-Nem kizárt-mosolygott pimaszul, erre én sóhajtottam. Hirtelen meghallottam a lényt, és a felettem támaszkodó Atinak, betapasztottam a száját. Mivel a karjaim nem bizonyultak túl egyszerű módszernek, így megcsókóltam. Ati belemosolygott a csókba, majd amikor a lény kiment a szobából elváltam tőle.-Én vagyok hülye?-mosolygott.

-Mentségemre szóljon, hogy éppen itt volt mellettünk.-mosolyogtam. Természetesen végig suttogtunk, de ki a faszom gondolta volna, hogy a lénynek annyira jó hallása van, hogy a suttogást is meghallja.

Szóval a lény hirtelen megfogta a lábam, és kihúzott az ágy alól. Elsikítottam magam, ahogy láttam Ati próbált utánam kapni, de nem jött össze neki.

A lény egyenesen a lépcső felé húzott, én pedig háttal voltam, a fejem így is fájt a sok húzás után, de márcsak az hiányzott, hogy lehúzzon a kibaszott lépcsőn.

Viszont amikor odaértünk, a lény kegyelmet nem ismerve elkezdett húzni lefelé. A fejem minden egyes fokba beleütközött, alig tudtam a korlátban megkapaszkodni.

Erőtlenül igyekeztem valami biztos pontot találni, de amikor elkaptam valamit, lecsúszott róla a kezem. Kezdtem homályosan látni, és a vérfoltokat is láttam magam mögött.

Elengedtem, hogy bárhogy is meg tudjak kapaszkodni. Viszont, amikor a lépcső felénél járhattunk, hirtelen a lény összeesett, és eltűnt.

Feküdtem a lépcsőn, úgy éreztem magam, mint egy halott. Nem volt időm gondolkozni, mert hangokat hallottam, úgy tűnt, mintha a fejemben lettek volna.

-[Neved], Istenem jól vagy?-hallottam valamit, ami nehéz volt feldolgozni. Hirtelen megjelent Ati felettem. Még mindig homályosan láttam.

-Ati-szólaltam meg erőtlenül, halkan. Ati csendre intett, és felemelt a lépcsőről.

Ati szemszöge

-Faszom, valaki tud itt elsősegélyezni?-szólalt meg Desh, miközben az ájult [Neved] előtt állt. Kicsit távolabb ültem, egy széken, és a fejemet fogtam. Csak azon jártak a gondolataim, hogy miattam történt ez.

-Hé, Ati, nem a te hibád volt-nézett rám Desh, majd hirtelen Pisti megszólalt.

-Mennyire vérzik?-kérdezte Pisti, ahogy keresett egy pólót.

-Közepes-mondta Desh.

Pisti óvatosan felemelte a lány fejét, majd a pólóval, amit talált körbekötötte a lány fejét.

-Ati, segíts átemelni a kanapéra-mondta Pisti, én pedig hirtelen felálltam, és már emeltük is.

Leültem, Pisti pedig belehajtotta az ölembe [Neved] fejét.

-Vigyázol rá ameddig elmegyünk kötszerekért, meg minden faszságért-mondta Desh, miközben pénzt keresett.

-Persze, el nem megyek innen-jelentettem ki határozottan.-A táskámban van pénz, azt elkölthetitek-mutattam a székre, amin ott pihent a táskám.

-Uuu, kaját is vehetünk?-kérdezte izgatottan Sanci. Halványan elmosolyodtam.

-Igen, de először a gyógyszer-mutattam fel fenyegetően a mutatóujjam.

-Biztosítalak, hogy az lesz az első-mosolygott Pisti, majd összekapták magukat, és mind leléptek gyógyszerért és kajáért.