𝐍𝐎𝐖 𝐎𝐑 𝐍𝐄𝐕𝐄𝐑 - 𝐝𝐫𝐚𝐜𝐨 𝐦𝐚𝐥𝐟𝐨𝐲

𝐩𝐚𝐫𝐭 𝐭𝐡𝐢𝐫𝐭𝐲-𝐨𝐧𝐞

𝐍𝐎𝐖 𝐎𝐑 𝐍𝐄𝐕𝐄𝐑

A páros lassan haladt a falu felé, hogy ki tudják élvezni egymás társaságát.

- Hova szeretnél menni? - nézett le a lányra.
- Három seprű? - csillant fel a szeme, mikor eszébe jutott.  - Ha nem probléma.
- Dehogyis, tökéletes. - karolta át a lányt.
- Egyébként, hogy hogy eljöttünk?
- Jóvá szeretném tenni a keddit. - Brooklyn felágaskodott, s egy puszit hitett arcára.
- Mondtam már hogy semmi baj, Draco. - nyugtatta meg a fiút. Az út további része kellemes csöndben telt.

Mikor odaértek Draco segített levenni Brooklyn válláról a kabátot, majd felakasztotta, majd utána a sajátjával is ezt tette. Kerestek egy üres asztalt, majd Draco elment leadni a "rendelést". Persze egy sor veszekedés után Draco nyerte a fizetést, miszerint az így illik, de azért megjegyezte hogy neki ez semmi, amit Brooklyn egy szemforgatással díjazott.

Brooklyn egy szelet cseresznyés pitét kért vajsörrel, míg Draco almásat, szintén vajsörrel.

Amíg Draco elvolt, körülnézett, s meglátta a fiú barátjait. Megmelengette a szívét, hogy vele jött és nem velük. Blaise intett neki egyet, amit szívesen viszonzott is.

Draco végre visszatért, magával hozva az ételeket és az italokat.

- Köszönöm szépen. - Draco bólintott.

- Mondd... beszéltél a szüleiddel? - Brooklyn lenyelte az előbb bevett falatot, majd beszélni kezdett.

- Nem. Nem írtunk egymásnak azóta semmit. Még a levelet is... kidobtam.

- Lyn.. biztos aggódnak érted. - tette le a kezében lévő vajsört.

- De nem tudok nekik írni. Nem megy. - nézett fel Dracora.

- Akkor segítek megírni, vagy akár én is írhatok nekik. Csak beszélj velük, különben még rosszabb lesz. Tudják hogy miattad nem kell aggódni... Így is van elég problémájuk.

- Igazad van... köszönöm. - Draco megfogta a kezét az asztal fölött, s erősen megszorította, éreztetve hogy számíthat rá.

- Van terved a szünetre? - terelte inkább a szót.

- Írt Apám, hogy nem tudok hazamenni.. Te hazamész? - Draco reménykedett hogy válasza nemleges lesz, de belül tudta hogy igen lesz a válasza.

- Hát, őszintén megmondom nincs kedvem, és kicsit félek is hazamenni, de muszáj lesz. - iszogatta vajsörét. - Hiányoznak, de félek hogy egyedül nem bírnám ki. - Brooklyn gondolkozott egy ideig, majd egy ötlet kipattant a fejéből. - Nincs kedved velem hazajönni? Persze a házunk nem egy Malfoy kúria, de... - Draco nem hagyta hogy végigmondja.

- De van. - vágott közbe.

- Tényleg? - nézett fel csodálkozva.

- Persze. Ha neked így jobb, akkor természetesen. Meg amúgy is jobb veled mint azokkal a gyökerekkel.. - mutatott a háta mögé.

- Kösziii! - hajolt át az asztalon óvatosan, nehogy felborítson valamit, és átölelte a fiú nyakát. Draco akaratlanul is a lány idomaira nézett, de gyorsan elkapta a fejét, és átölelte a lányt. Erre a fiú csak hümmögött egyet.

Körülbelül olyan két óra lehetett mikor távoztak a helyiségből. Kint hidegebb volt mint amikor jöttek, s Brooklyn majd megfagyott. Draco ezt észrevéve levette kesztyűjét és Brooklynnak adta.

- Kellene ajándékokat vennem.. Hogy ha nem bánnád, akkor bemehetnénk még pár helyre.

- Dehogy bánnám. Jó ötlet, nekem se ártana.

Brooklyn és Draco nevetve léptek ki a Czikornyai és Patzából sok táskával a kezükbe.
A sok vásárlás után meglátogatták a Florean Fortescue Fagylaltszalont is pihenés képen.

Brooklyn  rengeteg mindent vett a szüleinek és a barátainak Karácsonyra. Draco nem sok mindent, ő csak a legfontosabbaknak vett.

- Szeretnél még menni valahova? - kérdezte Draco fáradtan, miközben megfogta a lány kezét, és összekulcsolta a sajátjával.
- Merlin, nem! Nagyon elfáradtam. Vagy te akarsz még valahova menni? Draco nemlegesen megrázta a fejét. - Huh akkor jó.  Mennyi is az idő?

- Hat lesz öt perc múlva.

- Négy órán keresztül vásároltunk? - kerekedett ki a lány szeme.

- Bizony ám. Meg is lett az eredménye. - emelte fel a szatyros kezét. Brooklyn kuncogott egyet.

- Köszönöm szépen Draco. - fordult vele szemben, s megismételte azt amit a három seprűben is tett. Draco szorosan visszaölelte, így a két test egymáshoz préselődött. A szőke egy csókot nyomott a lány feje búbjára.

Brooklyn érezte azokat a tipikus pillangókat a hasába, és úgy érezte sosem akarja elengedni a fiút.

Miután elköszöntek egymástól, utuk kettévált. Míg Brooklyn a Hugrabug toronyhoz, Draco a pincébe sietett a saját házához. Bent nem törődve senkivel ment a szobájába, s azon belül is a fürdőbe, s magára zárta az ajtót.

Brooklyn lehuppant az ágyára, s azon gondolkozott amit a szüleiről mondott Draco. Eldöntötte hogy holnap ír nekik. Miután lefürdött lement a klubhelyiségbe.

- Szia. - ült le a kanapéra Cedric mellé.

- Szia Brook. Mi a helyzet? - nézett fel papírjaiból. - Áh. Sugárzol az örömtől. Mi történt? - szemeiben a fáradságot izgatott csillogás vette át.

- Draco történt. - suttogta. A fiú meglepetten ismételte meg.

- Draco?

- Igen... - Cedric olyan volt neki mintha a báttyja lenne. Akinek mindent elmondhat, úgy, hogy biztosam tudja hogy az nem szivárog ki onnan, de ezt mégis félt elmondani. - Baj? - nézett fel rá félve.

- Dehogy baj.. csak meglepődtem. Mesélj el mindent részletesen. - Brooklyn tette amit kért, beszámolt töviről-hegyire a fiúnak a délutani történésekről. A Diggory fiú egyszer sem szakította félbe, türelmesen végighallgatta. Cedric örült hogy a lány elmondta neki és hogy boldog. Ő nem ismerte Draconak ezt az oldalát, így hát nem szólt bele.

Brooklyn iszonyatosan örült annak hogy megoszthatta valakivel végre. Tudta hogy a Griffendéles barátai nem örülnének neki, hiszen "ellenségek".

Úgy körübelül 11 órára végzett a meséléssel, így elköszönt barátjától és felvonult a szobájába. Mikor felért úgy döntött ír neki.

"Imádtam ezt a napot..köszönöm <3"
B.F.

Brooklyn mosolyogva tette le a pennát, s mikor úgy gondolta hogy már nem kap választ, az megérkezett.

"Én téged<3"
D.M.

Elpirulva vette kezébe a pergament, s az éjjeli szekrényére tette. Még egyszer vetett rá egy utolsó pillantást, majd lekapcsolta a világítást, s lassan álomba szenderedett.