Váratlan terhesség . De ki az apa ?

2. fejezet

Damon :
Kissé ideges és feszült voltam . A húgom terhes . De hisz még rohadtul fiatal hozzá . Persze Silas és Stefan jól viselték ezt sőt túlzottan is örültek . De én viszont nem . Főként hogy a listán van a 3 Mikaelson közül valamelyik és az a nőcsábász doki fiú is . De miért pont ők ? És hogy gondolhatta ezt a drága húgom . Elment az a maradék józan esze is .

Ekkor lépett be a szobámba Stefan így rá néztem de nem voltam olyan hangulatban , hogy hallgassam a hegyi beszédét .

- Damon te mégis mi a francot gondoltál ? Normális vagy ? És ha a kicsiknek valami baja esik ? - mondta Stefan kissé komolyan .

- Neked is szia drága Teréz anya öcsikém . Egy cseppet sem érdekel , hogy mi lesz a kicsikkel . De Niki még túl fiatal , hogy anya lehessen . De olyan felelőtlen , hogy ezt nem látja be . A maradék esze is elment .

Ekkor csak annyit éreztem , hogy Stefan úgy arcba vág engemet , hogy a padlóra esek.

- Te idióta barom ez mégis mire volt jó - mondta Stefan és ismét arcba vágott engemet.
- Vond vissza amiket mondtál . Niki igenis jó anya lesz és a kicsik is szeretni fogják , ahogy téged is .

- Bla bla bla olyan unalmas vagy öcsike , hogy első helyezett lennél az unalmas személyek versenyén - mondtam gúnyosan .

Végül kisebb verekedés tört ki köztem és Stefan közt. Mindkettőnknek vérzett már az arca , alig álltunk a lábunkon . Végül Silas rontott be és közénk állt így őt vágtam hasba , emiatt pedig össze görnyedt.

- Silas - mondtuk egyszerre Stefanel .

- Kérlek hagyjátok hagyjátok abba hisz tesók vagyunk . Nem éri meg veszekedni , hisz Niki kórházba menne és szomorú lenne , ha ezt látná - mondta kissé szipogva Silas.

Mindketten meglepődtünk Silas reakciójàn . A legjobban ő aggódott Niki miatt , mint most így nem csoda , hogy közénk állt . Nagy nehezen meg nyugodtan és magamhoz öleltem az immár síró Silast. Megsimogattam a fejét . De mégis össze szorult a szívem . Niki az én hülyeségem miatt került kórházba , ezt sose bocsájtom meg magamnak.

Másnak reggel :

Niki szemszög :

Lassan nyitogattam a szemeimet . Kómásan néztem körbe és ekkor vettem észre , hogy egy kórházi kórteremben vagyok . Eszembe jutottak a tegnap történtek így elkezdtem könnyezni. Ennek hatására a kórteremben lévő dolgok elkezdtek remegni körülöttem nekem pedig vérezni kezdett az orrom .

Ekkor lépett be Klaus és rám nézett , majd egyből oda jött hozzám és óvatosan magához ölelt engemet.

- Nyugodj meg kis farkasom minden rendben van , nincs semmi baj. Mély levegő és fújd ki szép lassan - próbált nyugtatni engem Klaus miközben a fejemet simogatta .

Csak sírtam egyre jobban . A saját bátyám nem örült annak , hogy terhes vagyok .

- Lehet nem kellett volna ki venni belőlem az üveg szilánkokat . Biztos Damon örült is volna , ha én meghaltam volna - mondtam sírástól remegő hangon .

- Ne mondj ilyet kérlek , mert ettől én leszek szomorú . Ahogy Kol , Elijah ,Joel , Damon , Silas és Stefan is szomorú lesz - mondta Klaus kissé szomorúan .

Talán igaza volt . Hisz végülis miattuk élek és most már négy kis gyerek miatt is , akik a méhembe növekednek. De ekkor elkezdett kavarogni a hasam , majd végül a kuka fölé hajolva hányni kezdtem . Terhességi rosszullétek hurrá . Klaus közelebb mászott hozzám és simogatni kezdte a hasamat , ami eléggé jól esett nekem.

- A has simitől jobb lesz a pocid kis farkasom. Alig várom , hogy megszülessenek a kicsik és , hogy a kezembe tartsam őket . Annyira de annyira boldog vagyok kis farkas , hogy azt el se tudod képzelni .

- Én se tudom elhinni , hogy anya leszek ilyen fiatalon . Kissé félek hisz nem tudom , hogy hogyan és mit kell csináljak . Mire kell számítsak a terhesség alatt. - mondtam kissé szipogva .

Egyre jobban éreztem , hogy fáradt vagyok így Klaus mellkasára hajtotta a fejét végül szép lassan álomba merültem . Annyit éreztem , hogy Klaus az ágyra fektett engem , bebujik mellém , magunkra húzza a takarót majd átölel engem puszit ad nekem és elalszik .