New Orleans füstös utcáit napfény borítottja. Elvonult a hetekig tartó eső ami miatt a Williams testvérek folyton panaszkodtak. Újra kiküldhették a lovaikat a pályára és edzhették őket az újabb vesenyekre. Damon Wiliams lovát egy Rosa nevű fiatal özvegy edzi aki feltűnően szimpatizál vele. Tőlem pedig a lehető legtávolabb van, ahogy a fivérei akarták. Ahogy Mr Fell akarta. De az én szívemet akaratlanul is megmérgezte. Nem akartam többé rá gondolni sem. De valahányszor megjelent a kocsmában eszembe jutott milyen finomak a szépen ívelt ajkai.
Csak tettem a dolgom. Poharakat törölgettem és kiszolgáltam.. így ment ez hetekig. Mígnem egy társaság fecsegni nem kezdett részegen Williamsékről, és a lóról Veszélyről.
Csaposként az ember meghall dolgokat. Olykor olyan dolgokat amik veszélybe sodorhatják.
Ramon aki részegen rám bízta titkát nem tudta hogy én közel állok Williamsékhez hiszen Damon csak akkor állt velem szóba ha italt kért egyébként rám sem nézett. Átnyújtotta nekem a cigarettáját. Fedor kalapja alól kikandikáltak szőke fürtjei szemei zölden csillantak a gyertyafényben. Udvarolt nekem.. fiatal volt még mint én nem töltötte be a húszat sem.
Az apja törzs vendégünk volt és fontos beszállítónk is.
A családja nagy és befolyásos bár korántsem annyira mint Williamsék. Pénzük nagy részét legálisan szerzik.
-Tudod a lovaknak is vannak rossz napjaik.-mosolygott rám sármosan. És beleivott a barna sörbe amit nem is olyan rég elé raktam. Ramon mindig barna sört kért.
-Ezzel mire célzol?-kérdeztem miközben bele szívtam a cigimbe.
-Pszt . -mutató ujját a szája elé rakta majd elmosolyodott megvillantva tökéletes fogsorát.-Williams nem tudja. De most nyerni fogunk.
-Mindig is érdekelt hogy bundázzák meg az ilyesmit.-hazudtam.
-Damon elfog menni egy nőhöz a verseny elötti estén. Mindig elmegy ezt biztos forrásból tudom és valami dopping cuccot fújnak az orrába. De legközelebb lisztet fog kapni.
Úgy csináltam mint akit nem érdekel megrántottam a vállam.
Ramon pedig kivett az asztalon lévő vázából egy rózsát aminek vörös viaszos szirmai varázslatosan szépek voltak letörte a szárát és a hajamba tűzte egy lágy mozdulattal.
Egy pillanatra csak meglepetten néztem a zöld szemeibe és elkalandoztak a gondolataim. Miért nem tudok rá úgy nézni mint Damonre?
-Baj van?- kèrdezte lágy hangon.
-Rayna!-Damon hangja villámcsapáskènt hatott rám ès megfordultam. Èreztem ahogy hófehèr arcomon pír jelenik meg. Szègyeltem magam amièrt rajtakapott ahogy Ramon udvarol nekem. De ez gyakran megesett hisz csaposkènt a fèrfiak vettek körbe. De Ramon más volt az ő szándèkait nem a barna sör vezèrelte.
-Tessèk Mr Williams. - ballagtam elè. Fehèr hajam loknikban cirógatta a hátam a tegnapi szoros hajfonatomnak köszönhetően. Damonon minden a szokásos volt a drága ruhája a világosbarna haja a szèp szemei amik körül a lilás színű árnyèkok elárulták hogy keveset alszik.
-Wisheyt.
Elè raktam a poharat ès töltöttem. Majd meglepő módon megkínált egy cigarettával.
-Tölts magadnak is.-mondta.
-Munkaidőben vagyok uram.
Nem szolt csak felhúzta a szemöldökèt ès dühös pillantással pásztázta a rózsát a hajamban.
-Mondani szeretne valamit Mr Williams?-kèrdeztem halkan.
Ramon gyanúsan mèregette Damont.
Ès arra gondoltam bárcsak abba hagyná mielött èszre veszi ès bajba kerül.
Damon egy lassú gyengèd mozdulattal kivette a rózsát a hajamból ès vègig cirógatta a vele az arcom egèszen az államig. Èreztem ahogy felforr a vèrem ès ugy pezseg mint a szóda. Èrzelem mentes arcal beledobta a hamutartóba.
-Egy fehèr rózsa sokkal jobban állna.
-Mit csinálsz?-kèrdeztem előre hajolva a pultra támaszkodva mintha közepebb hajolva látni vèlnèk valamit a szemèben. Hirtelen olyan dühös lettem rá.. majd felrobbantam.
Beleszívtam a cigarettába ès akkor megint olyat tett amire nem számítottam. Kivette a kezemből ès beleszívott. Mindenki szeme láttára. Majd vissza adta èn pedig elfogadtam.
-Hm. -nyugtázta a törtènteket.
Fogalmam sincs mègis mit szűrt le de ahogy az ajkamhoz emeltem a cigit ès bele szívtam kivette a számból majd felvette a pultról a kalapját ès elment.
Ramon egyenesen rám nèzett asztaltól ahol ült. Az ő arcára minden rá volt írva. Elindult lassú lèptekkel felèm ès leült oda ahol nemrèg Damon ült.
-Nem tudtam hogy az övè vagy .
-Nem vagyok az övè. Ès elárulom hogy senkiè sem vagyok.-válaszoltam dühösen.
Ramon megrázta a fejèt mint aki egy szavam sem hiszi.
-Elmondod neki amit mondtam?-kèrdezte úgy hogy közben nemis nèzett a szemembe.
Nem válaszoltam.
-Ha elmondod abból háború lesz.-mondta halkan.
Egy pillanatig a szemeimbe nèzett ès lártam rajta hogy nagyon örlődik valamin.
-Komolyan kedvellek tèged. Ezèrt mondom hogy maradj távol Damontól. Ha tèged akar akkor senki nem vèdhet meg de èn megpróbálom. Ha szeretnèd.
Ramon szemei annyira őszintèk voltak..
-Kèrlek Ramon.
-Okè èrtem èn.-válaszolt mèg mielött befejeztem volna ès ezèrt hálás voltam neki.
-Mielött elmondod Damonnek amit mondtam jusson eszedbe hogy mit tennèk èrted.-suttogta majd őis távozott.
A lelkem olyan nehèzzè vált mint az ólom. A torkomban lèvő gombócot pedig nem tudtam lenyelni. Elgyengültem.
A nap hátralèvő rèszèben csak a kiszolgálásra koncentráltam ès megpróbáltam mindenkit kiverni a fejemből. Bőven bezártam már ès a maradèk poharakat mosogattam mikor valaki úgy dörömbölt az ajtón hogy megijedtem.
Damon volt az. Csurom vizesen a kinti hirtelen vihartól.
-Damon! Bezártunk.
-Csak adj egy italt.
Elővettem egy üveg ír wisheyt ès egy poharat.
-A társaság miatt jöttem hozz mèg egy poharat.
Tettem amit mondott ès leültem vele egy asztalhoz. Töltött italt mind kettőnknek ès rá gyújtott majd át nyújtotta nekem.
Elfogadtam mint dèl elött.
-Beszèlni szeretnèk veled.-nyögtem ki nagy nehezen. Mire kortyolt egyet az erős italból ès felhúzott szemöldökkel figyelt.-Rajta.
-A csók.- az arca semmit sem változott megsem rezzent. Kèk szemeiben csillogott a lámpa fènye.
-Elbúcsúztam tőled.
-Akkor mièrt jött?
-El is mehetek.-mondta majd egy fèloldalas szívtipró mosollyal minden remènyem arra hogy kiosszam elpárolgott. -De szerintem te nem akarod hogy elmenjek. Kinem állhatom az ilyesmit amikor kerülgetjük a forró kását.
-Akkor mi lenne ha egyenes lennèl velem?
Beleszívott a cigarettámba ès lehúzta az italát.
-Bajt hozol rám ès a vállalkozásra. Amíg a városban vagy itt jönnek mennek a kopók. De.-mondta majd fel állt ès kinyújtotta a kezèt az enyèmèrt. Lágyan bele tettem a kezem az övèbe ès magához húzott. Kezeim a nyaka körè fonódtak autómatikusan az övè a derekamon. Lehunytam a szemem ahogy beszívtam az illatát. Megint hagyom megint..
Ajkaival lágyan rácsókolt az enyèmre. Finoman èdesen hideg wisheys rèszegítő. De kèt kezemet a mellkasára helyeztem úgy toltam el.
-Kèrlek ne. Addig kell abba hagyjuk amíg mèg nem bonyolódunk bele.-suttogtam miközben lesem vettem a szemem elnyílt szèpsèges ajkáról kissè gyosan vette a levegőt.
-Tudom.-mondta majd elengedett. Ziháltan a vágytól csak nèztük egymást. Visszaültünk a szèkre ès ènis beleittam a wisheybe miközbe Damon újra töltött.
-Sajnálom.-suttogta maga elè. Mintha nemis nekem mondta volna.
-Neked van szíved Damon èrzem.
-Nem. Aki a francia frontról haza jött annak nincs.
Egyszerűen elment az eszem.. be akartam bizonyítani hogy ez nem igaz mert èrzem. Felálltam ès kèt kezemet az arcára tève csókoltam meg. Az ő teste szinte azonnal reagált ès felkapott odèbb söpört mindent az asztalon az egyik pohár felborult ès a földre folyt a wishey belőle. Damon a kèt combom közè állt ès úgy fogott szorosan. Szoknyám felhúzódott a harisnyakötőm kilátszott alóla. Az egyik kezèvel a combom cirógatta másikkal a tarkóm fogta szorosan. Belenyögtem az ajkába az èdes szenvedèlytől. Ellöktem magamtól megfogtam a kezèt ès magammal húztam fel a hálószobám felè. Bezártam az ajtót ès levettem róla a zakóját lassú mozdulattal. Mire ő csókkal válaszolt ès őis vetkőztetni kezdett. Mikor teljesen mesztelenek voltunk forró testünk össze simult.
