A tesi tanárral [BEFEJEZETT]

27.rész

Párszor kicsörgött, amire felvette. Megbeszéltük a dolgokat. Tehát a suliba csak tesi órán beszélünk. Nyilván, ha van valami fontos dolog, akkor azt megbeszélhetjük szünetbe is. Meg arról is volt szó, hogy a suliba és a környékén nincs csók, se ölelés. A kocsiba lehet, de azon kívül ne nagyon. Amikor leraktuk a telefont, látom, hogy Renee bejelölt Facebookon. Én egyből vissza jelölöm. Rám ír, hogy lenne-e kedvem találkozni vele. Írtam neki, hogy most inkább Jack-kel szeretnék lenni, de holnap találkozhatunk. Megírta, hogy oké. Jack-kel befekszünk az ágyba.
- Jó napod volt? - kérdem rápillantva.
- Aha. Kivéve a délutánt. Neked?
- Ugyan ez. De amúgy csak egyszer csókoltuk meg egymást a suli előtt.
- Igaz, és azért már egyszer szólt, és azt mondta, hogy a következőnél repülök, de még mindig van állásom, szóval... - itt elbukik a hangja.
- Szóval jó szíve van. Szeret minket, szerintem. - mondom mosolyogva. Ő is mosolyog egyet. Az délután és az este folyamán nem csináltunk semmit. A nap végén bedőltem az ágyba, Jack mellé. Egy darabig még forgolódtam, mert nem tudtam aludni. Jack halkan szuszog mellettem. Előveszem a telefonom, megnézem, hogy valaki elérhető-e. Renee természetesen elérhető volt. Ráírtam, hogy nem tudok aludni, és lenne-e kedve találkozni. Egyből vissza írt, hogy persze. Így felveszek egy sportmelltartót, Jack egyik pulcsiját, egy farmert és egy kabátot. Nem volt kedvem bajlódni a csizmával így sportcipőbe mentem. A játszótérre beszéltük meg a talit, ami nincs olyan messze tőlem. Megérkezve a megbeszélt helyre, megpillantom őt. Egyből mosolyra húzom a szám.
- Szia! - köszönök elsőnek.
- Szia! - köszön ő is.
- Mi újság? - kérdem egyszerűen. Elindulunk mind a ketten a padhoz leülni. Amikor oda érünk, leülünk.
- Semmi.. Nem tudok aludni.. Nagyon sokat gondolkodom mostanában.
- Na mesélj! Min gondolkozol? - kérdem kíváncsian. Egyből elmosolyodik, amin nekem is mosolyognom kellett. Azok a gödröcskék illenek a gyönyörű szép szeméhez.
- Azon, hogy hogyan mondjam el neked, hogy mit is érzek.
Tessék? Ez a lány, akit alig ismerek érzéseket táplál irántam? Tessék? Oké! Nekem is bejön, de nagyon. Jó, nem annyira, mint Jack, de ez a lány teljesen elveszi az eszem.
- Te érzel irántam valamit? - csak ennyit tudtam kinyögni. Egy lány még soha nem érzett így irántam semmit. Vagyis lehet, de nem tudtam róla.
- Ömm.. Igen.. Haragszol?
- Nem! Dehogy is! Az van, hogy én is folyamatosan rád gondolok. Csak nekem van egy pasim. - mondom kissé szomorú hangon.
- Figyelj! Este van, senki nem látja, és senkinek nem kell megtudnia. - ezzel a lendülettel közelebb hajolt hozzám. Az ajkunk össze ér. Ez a mennyország! Nagyon jól tud csókolni. A hideg levegőn forró volt a csókja. Lassan feláll a padról, de nem váll el az ajkaimtól. Bele ül az ölembe. A kezem az akaratom ellenére is a popsijára téved. Egy aprót bele nyög a csókba. A kezei az arcomra tévednek és úgy csókol tovább, majd elváll.
- Azta! - mondja egy mosoly keretében. - Te aztán tudsz valamit!
- Köszi! - mondom viszonozva a mosolyát. - Hideg van!
Lassan leszáll a lábaimról.
- Haza kísérjelek? - kérdi rám nézve.
- Ha neked nem nagy gond! - mondom felállva a padról.
- Dehogy! Szerinted akkor miért kérdeztem meg? - kérdi nevetve.
- Nem tudom! - válaszolom én is nevetve. Haza érve megállok a kapu előtt. - Figyelj! Ez nem történt meg és ami most fog, az se történt meg! - ahogy kimondom, egyből az ajkaira tapadok. Elvállok tőle.
- Szóval mi is történt az előbb? - kérdi egy hatalmas mosoly keretében.
- Nem is tudom! - viszonzom a mosolyát. Elköszönünk egymástól, majd én bemegyek a házba. Szépen átöltözök pizsamába, és befekszek a Jack mellé. Hallom, hogy pittyent egyet a telóm. Megnézem, és látom, hogy Renee írt, hogy haza ért éppségben. Egy aprót mosolygok, majd lerakom a telefonom, és mély álomba merültem. Reggel Jack ébresztett fel azzal, hogy aprót lökdös. Hátra fordulok, és egy jó nagyot ütök a fejére, hogy érezze a törődést.