*HATODIK FEJEZET*

73 2 2
                                    

Na de várjunk!

Ki vagy te Domenico?

Tehát e gyönyörű földiteremtés neve Domenico. A másik férfi megszólalására összeszorította álkapcsát, teste megfeszült,, elengedett, majd kilökve a másik férfit az ajtón, visszalépett hozzám, majd szenvedélyesen és birtoklóan megcsókolt. Nem ellenkeztem, tán nem is akartam... Nyelve vad latin táncot járt az enyémmel, kezével fenekemet markolászgatta, és ezt is engedtem... Tagadni nem lehet, hogy elsőlátásra beleszerettem. 

Most az se érdekel, hogy elrabolt, hogy kikötött, hogy egy alvilági, amiket lehet később nagyon megbánok, de nem érdekel. Én mindig is ilyen voltam. Nem jutsz előre, ha nem lépsz...Mindig ez volt a mottóm, és ha most nem engedek neki, kérdések sokasága kavarogna a fejembe. Gondolataim az is szépen kísérte, hogy gyorsan, közben pedig lassan és óvatosan ledöntött az ágyra, és csak csókolt, keze  fenekemről áttért a fedett mellemre, és azt simogatta, nem markolta. 

Körülbelül félórán át csinálhattuk ezt, közben éreztem a hihetetlen gyorsasággal  meredező férfiasságát, de nem léptünk tovább. Gyönyörű szemeit rám emelte, és heves levegővételei közt homlokon csókolt, majd lemászott rólam, engem otthagyva teljes extázisba. Mesebeli pillanatnak könyvelném el az előbbieket... Ahogy puha ajkait az enyéimnek tapasztotta, mint a mágnes magához a fémet, és úgy csúsztatta át a nyelvét, mint ahogyan egy kolibri nyeli le a nektárt. A fellegekben éreztem magam tőle...

Aztán egy idő után vissza bejött a szobába, homlokon csókolt, majd szorosan átkarolva ledöntött az ágyon. Érintése egyszerre bátorított és tántorított meg tőle... Ijesztőnek találtam hogy egy ilyen férfi hogy tud ilyen gyengéd lenni... Már gyerekkoromban megtapasztalhattam a kellő fájdalmat ahhoz, hogy tudjam, nem létezik gyengéd férfi. Édesapám és két báttyám uralma alatt éltem. Anyukám belehalt ebbe a folytonos terrorba, és én magam is sokáig éreztem úgy, hogy talán az lenne a legjobb... De most ez megolvadt. Mintha minden erejével ő is birtokolna, de mégsem. Megérint úgy, hogy sehogy, és úgy szeret, hogy megint sehogy.

Szeretsz vagy Szenvednem kell?|MAFFIA STORY|Where stories live. Discover now