I./13. fejezet: Szívtipró és exbarátnő

19 1 0
                                    

„Ezek után sok minden hirtelen és gyorsan történt. Sietős lépések hallatszottak a lépcső felől, mire Sophie megfordult, hogy elküldje innen az illetőt, ha nem Ryanék jönnek. Már csak annyit látott, hogy valaki felé rohan, aztán az a valaki beléütközött, ő pedig elesett."

Sophie felpillantott az őt fellökő fiúra. Ismerős volt valahonnan. Idősebb volt nála, és elég helyes. Aztán beugrott. Ő volt a kommentátor a kviddicsmeccsekről. A fiú, aki Talia szerint a Roxfort szívtiprója volt, és akiről unokanővérének barátnője, Cheryl Deeks áradozott. A harmadéves Larry Gilbert.

– Oh, bocsi! Megütötted magad? – kérdezte aggódva Larry, és felsegítette Sophie-t a földről.

Sophie csak megrázta a fejét, és leporolta a talárját.

– Ismerjük egymást? – nézett Sophie-ra összehúzott szemekkel Larry.

Sophie ránézett. Larry úgy nézett rá, mint aki egy hírességgel találkozott, de hirtelen elfelejtette a nevét.

– Megvan! – kiáltott fel diadalmasan. – Te vagy a kviddicscsapat tartalék fogója. Lily mesélt rólad. Azt mondta igazán tehetséges vagy. Larry Gilbert vagyok. Én szoktam a meccseket kommentálni. De mit keresel ebédidőben a harmadik emeleti folyosón?

– Ezt én is kérdezhetném – vágta rá Sophie. – Egyébként pedig Flitwick professzor kért meg rá, mert fontos dolga van a bűbájtan teremben, és senki sem zavarhatja – rögtönzött.

– Értem – túrt bele a hajába Larry. – Engem azért mégis beengednél? Életbevágóan fontos lenne.

– És mégis mi az az életbevágóan fontos dolog, amiért megszegném Flitwick professzor kérését? – vonta fel a szemöldökét Sophie.

– El kell rejtőznöm Lisa elől.

Sophie annyira meghökkent, hogy tátva maradt a szája.

– Hogy ki elől? – kérdezte döbbenten.

– Lisa Parker. Az exem.

Sophie elnevette magát.

– Most komolyan? Azért akarod megzavarni Flitwicket, és megszegni az egyértelmű parancsát, mert az exed üldöz?

Larry sürgetően bólintott.

– Szóval elengedsz? – kérdezte türelmetlenül.

– Kizárt – rázta a fejét nevetve Sophie.

Ekkor meghallotta Ryan hangját, amint valamit nagyban magyarázott.

– Szent Merlin! – sápadt el Sophie. – Nem láthatnak itt minket.

Megragadta az értetlen Larry karját, előkapta a varázspálcáját, és sietve elmormolta a kiábrándító bűbáj varázsigéjét.

– Most mégis miért kellett... – kezdte Larry.

De Sophie nem hagyta, hogy végig mondja, mert gyorsan rátapasztotta a kezét a fiú szájára. Ryan hangja egyre közeledett, és a következő pillanatban ő, Emily és Ethan beléptek a folyosóra. Sophie feszülten követte a szemével a triót, míg azok halló- és látótávolságon kívülre nem estek, aztán megkönnyebbülten sóhajtott, és levette a bűbájt magáról és Larryről.

– Ez mi volt? – kérdezte számonkérően Larry.

– Ki akarjuk békíteni Ethant és Lucast – mondta beletörődően Sophie. – Bezárjuk őket a bűbájtan teremben, hogy megbeszélhessék a nézeteltéréseiket.

A múlt megismétlődik (Harry Potter fanfiction)//BefejezettWhere stories live. Discover now