1.

548 33 13

by copperricciardo

by copperricciardo

Oikawa pov:

Pénteki edzés. Ezt szeretem a legjobban. Itt "kipihenhetem" az egész hetes fáradalmakat. Viszont most van egy kis bökkenő. A térdem. Mivel mostanában is elég sokat fáj, nem teljesítek valami jól. Ami mondjuk nem rám vall. Hiszen én maga a tökélettesség vagyok! De most nem? Ki a lányok "szőke" hercege? Én. Ki az aki mindig 5-ös tanuló? Hát persze hogy é...Jó nem. Ki a szépség herceg? Én. Kinek vannak a legjobb csapattársai?(persze csak utánam) Hát nekem.
Nagy gondolkodásomból az zökkent ki, hogy megint nem tudom rendesen elütni azt a kiba...kerge birka labdát. Megpróbálom megint, most végre sikerül. Viszont amikor megfordulok, egy mérges Iwa-channal találom szembe magam. Ajjajj...Tudom hogy milyen ha mérges....És eléggé az szokott lenni ha rontok. Eléggé beszartam tőle, ezért inkább az edzésre figyeltem.

Az edzés felénél vagyunk, de kezdem úgy érezni hogy hamarosan meghalok. Nem, nem a térdem miatt.(de részben igen) Iwa-chan komolyan megöl a tekintetével. Nem nézek oda, de akár 10 méteres távolságból is érzem hogy akár ölni is képes lenne. Hát komolyan ne rám legyen mérges hanem a térdemre! Játszunk tovább, majd még egy rontás...Majd még egy...Komolyan meg vagyok ijedve...Iwa-chan dühösen közeledni kezd felém...Ajjaj..Ennek nem lesz jó vége.
-I-Iwa-chan..Nyugi...Kérlek ne bánts!-imádkozok. Majd megragad a pólómnál fogva.
-OIKAWAAAA!! TE BALFASZ! MIÉRT NEM PIHENTETTED A RETKES TÉRDED HA?! MOST AZONNAL MENJ HAZA ÉS PIHENTESD!-ordítja. Én meg mint egy mezei nyúl, akire egy róka vadászik rohanni kezdek(már amennyire tudok) be az öltözőbe. Gyorsan átkapom a cuccaim, és megindulok haza. Nem kellett volna így ordítania! Ha normálisan elmondja, úgyis megértettem volna!

Mikor hazaérve beléptem a konyhába, szinte már rutinosan megnéztem hogy valaki nem csinált e nekem valami kaját, mert most rohadtul nincs kedvem nekiállni kaját csinálni. Esetleg a szomszéd Nishiniya-san, vagy valami. De nem. Megint nem :c. Ez van akkor amikor egyedül élsz, és egyetlen szomszédod van, akinek csak a nevét tudod, és annyit beszélgettetek csak, ameddig ideköltöztél. Akkor is csak egy "Szia én vagyok az új szomszéd, Oikawa Tooru."-t mondtam. És ő is csak bemutatkozott. A korát sem tudom de én ilyen 40-45re tippelnék. Amúgy meg Iwa-cham sem lakik tőlem valami messze, szóval hozzá is simán átmehetnék kajálni. Ja meg oreót csórni. Imádom az oreót. Viszont azt nem értem hogy miért kell mindig ordítozni. Megértem én anélkül is. De neeeeem. Neki mindig ordítani kell. Meg amikor éppen csinos lányok kérnek tőlem képet, autógramot vagy ilyenek, folyton tarkón vág! Nem értem egyáltalán!

Halooo everybody♡

Szó ez lenne az 1.rész. Lehet kicsit nyers vagy mi, de majd kijavítom a hibákat, csak írjatok hogy mit hogyan kéne átírni! Az összes részt 400 szavasra próbálom majd, viszont ha nem sikerül akkor gomenne~...
Próbálok majd midnen nap posztolni, de lehet lesznek kisebb nagyobb kihagyások.
Na pusziiii~💖💖💖