Push it to the limit

Epilógus

Néhány másodperc. Csupán ennyi telik el aközött, hogy megállsz a rajthelyeden, sóhajtasz egyet, aztán kialszanak a lámpák és kezdetét veszi a háború. Egy olyan háború amelyet 20 ember vív, és addig a pillanatig semmi más nem számít, mint te és az autó, amíg át nem szeled a célvonalat. Figyelsz a tükörbe, hagysz helyet a feléd közeledő ellenfélnek, de éppen csak annyit, hogy ne könnyítsd meg a dolgát, de ne is ütközz vele. Az egyikőtöknek sem lenne jó. Ha pedig mégis, az egyrészt letaglózó, másrészt a csapat sem örül neki.
-David! Kérlek figyelj a gumikra! Ezzel be kell fejezni a versenyt!- szólalt meg a versenymérnököm a rádióban.
-Vettem. Hány kör van még?
-Tíz. De kérlek ne állj le csatázni Max-szal. Rád esik két körön belül. Sokkal frissebbek a gumijai.
-De ez nem az én stílusom. Nem adom a pozíciómat. Hogyha elengedem azzal elveszthetem az esélyemet a világbajnoki címre.
-Vettem. De nagyon vigyázz!

-Ahogy a két éllovas átszeli a rajt-cél vonalat, kezdetét veszi a verseny utolsó harmada! Jackson kőkeményen védekezik Max Verstappen ellen, de nagyon nehéz dolga van! A fiatal holland sokkal jobb taktikával, frissebb gumikkal tolja le a pályáról ellenfelét!
-Nézz oda Martin! Beteszi az Ascariban a Red Bullt! JACKSON AUTÓJA MEGÚSZIK MAX VERSTAPPEN MELLETT ÉS ÜTKÖZNEK! MAX VERSTAPPEN ÉS DAVID JACKSON VERSENYÉNEK IS VÉGE!

Abban a pillanatban tudtam, hogy óriási hibát vétettem, és csalódást okoztam a csapatomnak, a szurkolóimnak, és Neki is ott fent.
-Minden rendben?
-Igen, minden oké. Sajnálom fiúk!-szóltam letaglózva a mikrofonba.

-Ezen a ponton David Jackson talán már elkezdett lemondani a bajnoki címről, hiszen márcsak matematikai esélye van a győzelemre!-minden egyes tévéadóban ezt hallottam. Hogy fel kellene adnom. De ez a történet nem arról szól, hogy miként adtam fel a karrierem. Közel sem ;)