|Emléked Fogságában|

Huszonharmadik

- Nagyon sajnálom! Most mit csináljunk, Aaron? - suttogta óvatosan. - Szóljak az embereknek, hogy hozzák vissza őt? - ekkor feltettem a kezem, jelezve, hogy nem akarok erről hallani.

- Ha Ariana távol szeretne maradni tőlem, akkor legyen így! Én leveszem róla a kezem - léptem mellé. - És marad minden így - helyeztem a vállára a kezem, majd a fejemet lógatva a saját szobám felé igyekeztem. A gondolataim közben megállás nélkül zakatoltak.

Csalódottság...

Harag...

Szomorúság...

Az ajtót sóhajtva csuktam be magam mögött, majd leültem a kanapéra és az üvegasztalon található alkohol felé nyúltam. A pohár aljára öntöttem, majd csalódottan emeltem az ajkamhoz és egy korttyal lehúztam. Az üres poharat a kezeim közt forgatva fürkésztem az ablakon túlra eső sötét panorámát. - El sem hiszem, hogy csak játszottál velem - pillantottam a pohárra. - Nembaj, Ariana - ráztam meg a fejem. - Leveszem rólad a kezem - töltöttem újra a poharat.

Mivel magam alatt voltam, Dario úgy gondolta, hogy jót fog tenni nekem egy kis lazulás. Mikor nyílt az ajtóm, az a nő lépett be rajta, akivel olyan jót dugtam a szabadulásom napján. Nevére már nem emlékeztem, de a mellére és az ízére annál jobban. Muszáj volt elfelejtenem Arianat, ezért pedig tenni is fogok. Muszáj lesz.

- Valaki nagyon maga alatt van - ült lassan az ölembe. - Szép fiú vagy, mikor magad alatt vagy! Olyan vagy mint egy kölyökkutya - államra helyezte a kezét, majd hozzám hajolt és lassan végig nyalta az ajkamat. Nem számítottam erre, de szemébe nézve megráztam a fejem.

- Ennél többet kell csinálnod, mert sajna nem áll fel - néztem végig rajta. Ő csak sértődötten megállt előttem, és miközben én széttettem a lábam, addig ő a szemembe nézve kikapcsolta az övem és kigombolta a feszes nadrágom gombját. Felvont szemöldökkel helyeztem a tarkómra a kezem és előre pillantottam, miközben a farkamat kivette a nadrágomból. - Hagyjuk a kézimunkát - egy kézzel fogtam össze a haját és lenyomtam a fejét, jelezve, hogy mit csináljon. Ő azonnal a szájába vett, nem várt, ügyesen csinálta azt, amihez értett. És miközben szopott, én csak Ariana mosolyát és szemét láttam magam előtt. A közös emlékeink filmként játszódtak le előttem és csak arra tudtam koncentrálni. Úgy éreztem, hogy nem szabadulhatok meg tőle és az emlékétől amit itt hagyott, ezért oldalra löktem a nő fejét. - Menj ki kérlek!

- Pedig már nagyon merev vagy! - nyalta végig az ajkát. - Figyelj! - ekkor a kezébe vett és fel le kezdett el rajtam játszani. - Tudom, hogy magad alatt vagy, ezért engedd meg, hogy kényeztesselek! - a szemébe pillantottam, valamiért nem ragadott magával a gyönyör és az, hogy határozottan a kezében tartott. - Egy pillanat - ült fel, majd visszacsomagoltam magam és begomboltam a nadrágomat. - Te szerelmes vagy - húzta össze a szemét. A szemébe néztem, de nem válaszoltam, csak az ajtó felé biccentettem. Még saját magamnak is nehéz volt bevallani, de más szájából hallani ijesztő volt. Ariana mellett talán tényleg megtapasztalhattam, hogy milyen érzés a szerelem. Vagy valami ahhoz hasonló. - Abba a nőbe, igaz? - faggatott tovább.

- Nem tudom, hogy miről beszélsz - próbáltam tagadni, de én is tudtam, hogy hiába. Egyértelmű volt, hogy megvesztem érte és fájt, hogy elhagyott. Az is egyértelmű volt, hogy fontos lett a számomra és a szívembe zártam őt.

- Tudom, hogy milyen egy szerelmes férfi - az ölembe ült és az ingem gallérját igazította. - Sok szeretőm nézett rám úgy, mint te néztél arra a lányra! Felismertem - suttogta, miközben a nyakamhoz hajolt és nyelves csókot adott rá. Ez kifejezetten tetszett, ő is tudta, hiszen azonnal megmarkolta a merev férfiasságomat. - Ő szeret téged? - fürkészte az arcomat.

- Szerintem tényleg ideje lenne kimenned - úgy löktem le magamról, hogy ne akarjon visszamászni rám. - Ha faszra vágysz, akkor ajánlom Dariot! Ő mindig vevő az ilyenekre - az ablakhoz sétáltam és zsebre tett kezekkel megálltam előtte.

- Jól van na! - válaszolta azonnal. - De ide figyelj! - ekkor mellém állt és hátra túrta a fekete haját. - Ha valóban szereted őt, akkor egy utolsó próbát megér küzdeni érte! És, ha azután sem akar téged, akkor tényleg elengedheted - pillantott a szemembe.

- Kurvához képest okos vagy - vontam fel a szemöldököm.

- Hát... - simította végig a mellkasomat. - Felismerem a szerelmes férfiakat! Olyan cukik! - fogta meg az államat.

- Ne szórakozz velem, mert úgy megbaszlak, hogy a lábadon nem állsz meg - néztem a szemébe. Ő vigyorogva elém állt és felém tolta a fenekét. Egy pillanatra hunytam le a szemem és szívtam be az illatát. Mivel nem állt ellen, egy hirtelen mozdulattal toltam le fenekén a fehérneműt, gomboltam ki a nadrágom és előre nyomtam a testét, miközben egy hirtelen mozdulattal beléhatoltam. Ő nagyot nyögve az ablaknak szorított testtel elnevette magát.

- Egy ilyen férfihoz egy erős nő kell! Ezt jól jegyezd meg - az ablakhoz nyomtam a kezét, miközben megállás nélkül mozogtam benne. - Nem tudnál finomabb lenni? - ekkor nyakára helyeztem a kezem, végig simítottam, majd megfogtam a haját és erősen megmarkoltam.

- Te mondtad! Egy ilyen férfihoz erős nő kell! Örülj, ha ezután lábra tudsz állni - lapockájánál fogva előre nyomtam, majd megállás nélkül mozogtam benne.

Késő este a medencénél ültem és hallgattam a természet csendjét. A nyugalmamat csak Dario szakította félbe, aki összeráncolt szemöldökkel állt meg előttem. - Aniella miért sírva hagyta el a házat? - ekkor elhúztam az ajkam, miközben lejátszódtak előttem az emlékek, hogy az ágy szélére nyomom és felülkerekedve rajta hátulról belé hatolok.

- Nem tudom Dario!

- Tudom, hogy fáj az, hogy Ariana itt hagyott téged, de ettől függetlenül nem szabad fájdalmat okoznod más nőnek!

- A főnöködet szereted kioktatni?! - álltam fel. - Azért küldted, hogy szórakozzunk! Az megvolt - paskoltam meg a vállát, majd magára akartam hagyni, de Dario utánam szólt.

- Jól tudod, hogy aktus közben nem okozhatsz nekik fájdalmat! Ez az egyetlen szabály van - fél testtel felé fordultam, de képtelen voltam felfogni, hogy miről is beszélt. Még mindig fájt, hogy Ariana elhagyott, csalódott is voltam. Életemben most először van szerelmi bánatom és Dario képes erről a kurváról beszélni. Nem érdekelt más, csak Ariana és az, hogy végleg elcsavarta a fejem. Magamra hagyott a házban az emlékeinkkel és a magánnyal.

Ariana...mit tettél velem, angyalom?!