Túlfűtött vágyak♡ [J.B.B.] [BEFEJEZETT]

♡33♡

- Öhmm... A többiek mit esznek? - kérdeztem mert ötletem sem volt.

- Mr. Barnes pizzát szeretne enni. A többiek már vacsoráztak. -válaszolt.

- Akkor nekem is rendelj egy sonkás kukoricásat! -mondtam neki.

- Rendben, hölgyem! -mondta.

Gondoltam addig szunyókálok egyet, amíg nem jön meg a pizza.

Pár perc alatt el is szundítottam.

★★

Arc simogatásra keltem.

Kinyitottam a szemem és egy gyönyörű kék szempárral szemeztem amitől azonnal elmosolyodtam.

- Meg tudnám szokni ezt az ébresztőt. -motyogtam álmos hangon.

- Én is hidd el. -mosolygott rám- Megjött a pizza.

- Akkor menjünk! -álltam fel, de megszédültem így megkapaszkodtam egy erős vállba.

- Jól vagy? -kérdezte aggódva.

- Persze csak egy perc, gyorsan áltam fel. -mondtam nevetgélve mert besípolt a fülem.

- Szerintem ülj vissza. -mondta ő is nevetve.

Annyira jó ezt az aggódó oldalát is látni.

Vajon ilyen lenne a gyerekeivel is?

Megráztam a fejem, mert nem értettem miért gondoltam ilyenre.

- Már jobb is. -mosolyogtam rá.

- Biztos? -továbbá is ugyan olyan arcot vágott, mintha tényleg porcelánból lennék és bármelyik pillanatba darabokra törhetnék.

Határozottan furcsa ilyennek látni de nagyon aranyos...

- Esküszöm jól vagyok! Mehetünk! -nevettem fel szerencsétlenségemen.

- Jól van, gyere. -mosolygott, majd megragadta a kezemet.

Felvitt minket a lift a megfelelő emeletre.

Nem engedte a kezemet mióta kijöttünk a szobámból bár egyáltalán nem zavar, sőtt kifejezetten élvezem az érintését.

Kiléptünk és elindultunk a konyha felé.

- Te összepakoltál már? -kérdeztem.

- Mivel elég kevés dolgom van itt így igen. -mosolygott vissza.

- Tényleg nem is kérdeztem, van lakásod? -néztem rá.

- Van egy kis lakásom a városba, igen. De az fel sem ér ezzel a hellyel. Boldog vagyok, hogy itt lehetek. -mondta- Ha jól tudom neked is van nem? -kérdezett vissza.

- Aha! Nekem is volt egy albérletem. Pont a szülinapomon költöztem ki belőle és már másé lett. -mosolyodtam el szomorkásan.

[- Aznap találkoztunk elöször...] -hallom meg a gondolatát mire elkezdtem vigyorogni mint a tejbetök amin ő is elmosolyodott.