Fogalmam sincs mióta lehettem kint, csak azt vettem észre, hogy megy le a nap.

Végig néztem a naplementét. Közben ment a fülembe Anchor - Novo Amor című száma közben néztem a gyönyörű sárga kilátást.

Rápillantottam a telefonomra időközben ami fél nyolcat mutatott és 12 nem fogadott hívást.

Hoppá...

Natasha és Wanda hívogattak ennyiszer.

Húha...ebből baj lesz...

Elindultam a lifthez ám előre félek, hogy hogy le fogják szedni a fejemet.

Lementem a lifttel a 4-re és kiszálltam és amint meghallották, hogy valaki jön mindenki kirohant a konyhából.

- Lina! Te jó isten! Hol voltál? -jött oda Nat megölelve.

- Bocsánat, csak egy kicsit egyedül akartam lenni... -mondtam egy kicsit szipogva amit csak színleltem, hogy ne haragudjon meg rám.

- Lina mondd, te normális vagy? Vagy ezerszer hívtunk! Miért nem vetted fel? -kérdezte idegesen Wanda.

- Ne hargudjatok, nem láttam. Lenémítottam. -mondtam a telefonomat felemelve.

- Kölyök, többet ne tűnj így el, vagy legalább szólj előtte.
Mindenki halálra aggódta magát! -jött közelebb Tony.

- Nagyon sajnálom. Legközelebb szólok ígérem. -motyogtam halkan.

-Jólvan semmi baj. -simított végig az arcomon a nővérem.

Anyám helyett anyám...

Erre a gondolatra elmosolyodtam Wandával együtt.

Ekkor besétált Ő.

Amikor meglátott azonnal rengeteg érzelem suhant át az arcán.

Idegesség, izgatottság, düh, és az a vágy a szemében.

- Hol voltál? -kérdezte tőlem nyugodtan ám egyáltalán nem tűnt annak.

- Kiszellőztettem a fejemet egy picit. -válaszoltam halkan.

Bucky csak közelebb jött és nem érdekelte, hogy látnak a többiek magához húzott és megölelt jó szorosan.

Ettől a hirtelen cselekedettől egy pillanatra megszeppentem aztán visszaöleltem.

Nat és a többiek arcára kiült egyfajta meglepettség.

A nővérem szemében láttam, hogy sejti, hogy mi történik.

Bucky még mindig nem engedett el csak hátrébb tolt magától, hogy a szemembe tudjon nézni, majd közelebb hajolt és a fülembe suttogott.

- Hiányoztál. -mondta mély hangon majd zavarában hozzátette- mindenkinek. -nézett a többiekre. Válaszul elmosolyodtam és én is rájuk néztem.

- Nat tudnánk beszélni? -kérdeztem halkan.

- Azt hittem már soha nem kérdezed meg. -méregetett minket.

Megpróbáltam kibújni Bucky öleléséből, de nagyon erősen magához láncolt.

Én ránéztem egy amolyan 'Mennem kell' pillantással mire vette a lapot és még mindig mosolyogva elengedett.

Imádom ezt a szexi mosolyt...

Megfogtam Nat kezét és elkezdtem húzni a szobák emeletére elértük a szobámat és beléptünk rajta.

- Figyelj, ha kiakadsz ha nem, elmondom. Már hamarabb el akartam mondani csak annyira nem tudtam, hogy hogy tegyem meg. -gesztikuláltam.

- Lina, nyugi már. Ez teljesen normális. Nem akadok ki. Az már más kérdés, hogy nem egy 100 éves bérgyilkost képzeltem el melletted... -nevetett.

- Szóval nem haragszol? -néztem rá.

- Dehogy is. Nagyon örülök, hogy boldog vagy! És semmi pénzért nem venném el ezt tőled. -mondta mire nekem kicsordult egy könnycseppem.

Odaszaladtam hozzá és szorosan megöltem.

A világ legjobb nővére...

- Egyébként Tony keresett téged, amikor eltűntél, a laborral kapcsolatban. -mondta, én pedig felkaptam a fejemet.

- Tényleg megígértem neki, hogy megyek! Teljesen elfelejtettem! -váltam el tőle és elindulta a labor felé, ahol Tony lőtt be nekem egy nyomkövetőt mert nem akarják, hogy megint eltűnjek vagy ha mégis akkor tudják majd hol vagyok.

Azt mondta mindenkiben van a biztonság kedvéért.

Visszamentem az emeletre és besétáltam a nappaliba, elköszöntem mindenkitől és visszaindultam a szobámba azzal a céllal hogy el teszem magam holnapra.

Ám mikor felértem a szemben lévő szoba ajtaja nyitva volt résnyire.

Ha meglesem mennyire vagyok perverz?

Benéztem a szobájába de nem láttam sehol ám egy pillanattal később kilépett a fürdőből egy szál törölközővel a derekán.

Te. Atya. Úr. Isten...

Nekem kidülledt a szemem és az egész arcom bevörösödött.

Ahogy hátra akartam lépni, a padló hangosan nyikorgott.

Az ajtó kinyílt én pedig odakaptam a fejemet.

Ott állt az ajtóba zavarodottam és láttam rajta, hogy elmosolyodott mielőtt megfordultam és befutottam a szobámba.

Becsaptam az ajtót és nekitámaszkodtam a hátammal amikor hallottam ahogy becsukja az övét is.

Beharaptam az alsó ajkamat, kifújtam az eddig bent tartott levegőmet és becsuktam a szememet.

Soha életemben nem láttam ehez foghatót.

A kockái és a mellkasa valami elképeztően jól néz ki.

És az a vizes haj.

Megdörzsöltem a szememet.

Le kell nyugodnom...

Ha lehet még jobban vágytam rá, mint eddig.

Túlfűtött vágyak♡ [J.B.B.] [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now