Túlfűtött vágyak♡ [J.B.B.] [BEFEJEZETT]

♡5♡

Wanda rám kapta a fejét és amint meglátta a mögöttem besétáló Buckyt elmosolyodott.

Wanda felállt és kihúzott a szobából.

- Mi most kimegyünk egy pillanatra. -mondta, majd gyors léptekkel elhagytunk a helyiséget.

- Oké, először is a gondolataid olyan rohadt hangosak, hogy már a szobák emeletén is hallottam. -suttogta, mire nekem kidülledt a szemem és vörös lett az arcom.

Akkor azt is hallottad, amin a liftben gondolkoztam.

- Igen. -vigyorgott rám.

- Kérlek, ne áruld el Natashának!! -könyörögtem neki.

- Nyugi már! Azért ennyire hülye nem vagyok, hogy elmondjam a nővérednek miről fantaziálgatsz! -kuncogva húzogatta a szemöldökét.

Az arcom változatlanul égett de most a szégyentől.

- Na de, másodszor. Nat-ék ebéd után visszaérnek, mi pedig elmegyünk egy csajos napra a plázába, a szülinapod alkalmából. Igaz tegnap volt, de ez ilyen -itt tartott egy kis szünetet- utóajándék! -magyarázott mutogatva.

- Oké, már alig várom! -tapsikoltam.

- Na, gyere menjünk vissza mert gyanút fognak a srácok.

Nem mintha önmagába nem lenne gyanús, hogy így kiráncigáltál.

Csak egy szúrós pillantást kaptam válaszul.

Mikor visszaértünk a fiúk a kanapén beszélgettek.

Én leültem a saját kis fotelembe és hallgattam őket, közbe néztem a tévét, amiben valami film ment.

Fogalmam sincs mi lehetett mert soha nem láttam még de érdeklődéssel fordultam felé.

Egész film alatt melegem volt, mert nem elég, hogy egy olyan filmet találtunk, ami tele van vad jelentekkel, még egy bizonyos ember tekintetét is éreztem magamon.

Amikor reklám következett megszólaltam.

- JARVIS! -mondtam hangosan.

Azta, visszatért a hangom!

- Igen, Miss. Romanoff? -válaszolt rögtön.

A többiek felkapták a fejüket én pedig folytattam mondandómat.

- Kérlek rendelj nekünk pizzát! -mosolyogtam.

- Milyen pizzákat parancsolnak? -kérdezte.

Ránéztem a többiekre tudatva, hogy mondják nyugodtan.

Bucky harapdálni kezdte ajkait és csöndben ülve nézett rám, amitől engem ismét lázba hozott és elkaptam róla a szemeimet.
- Én egy pepperónisat kérek! -mondta Wanda.

- Én egy szalámisat! -válaszolt Sam is.

Vártam Buckyra, hogy mondja, de nem tette, úgyhogy megszólaltam.

- Én kukoricásat! -mondtam majd rá vezettem szemem a férfira, mert egyedül ő nem kért még semmit.

-Mr. Barnes ön parancsol pizzát? -szólalt meg JARVIS.
- Igen, én azt kérek amit Miss Romanoff. -mondta hosszas gondolkozás után majd rám vezette szemeit.

Ilyenkor úgy érzem magam mintha, elsüllyednék a tengerkék szemeibe.

A bambulásból JARVIS hangja rántott ki.

- Akkor egy pepperónis, egy szalámis és két sonkás, kukoricás lesz? -kérdezett vissza.

- Igen! -mondtuk egyszerre, majd leültünk újra filmezni.

Kb. fél óra múlva JARVIS újra megszólalt.

- Miss. Romanoff, megjött az étel!

Ahogy meghallottam, már szaladtam is ajtót nyitni.

A 4 doboz pizzával a kezemben léptem vissza a nappaliba és letettem az asztalra.

- Jó étvágyat! -mondtam amit mindenki viszonzott.

Miután megettük tovább lustálkodtunk.

Körülbelül délután 2 lehetett, amikor hallottuk a lift hangját.

Ahogy felért, kiléptek belőle a többiek.

- Sziasztok! Hogy ment? -kérdeztem.

- Jól! És mindenki túlélte! -örvendezett Tony. - Bár Natasha egy kicsit megsérült. Lent van Bruce-nál. -mondta Tony, mire én azonnal lesiettem Nathez.

Addig mindenki más felment a szobájába fürdeni és átöltözni.

Bruce azt mondta, hogy nincsen semmi komoly baja Natnek, csak egy pár karcolás és egy mélyebb vágás, amit ellátott.

- Mondtam, hogy vigyázz magadra! -mondtam neki mérgesen.

- Nyugi már Lin! Ez csak egy vágás! Nem halok bele. -felelte.

- Hát azt ajánlom is! -mondtam durcásan és belebokszoltam a vállába.

Miután Bruce bekötözte Natasha sebeit felmentünk a többiekhez akik szintén rendeltek kaját és ették a konyhában mikor beértünk.

- Tényleg Lin, mondta Wanda az ajándékodat? -kérdezte Nat.

- A shoppingra gondolsz? -kérdeztem vissza.

- Igen. -válaszolt.

- Akkor igen, tudok róla, de te így kizárt hogy jössz! Megsérültél! -akadtam ki.

- Ez csak egy karcolás. Szóval hugi, kaja után irány a pláza! -örvendezett.