К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.
Kedvenc gif-em eksüszöm.
Írói szemszög
Zemo estefelé sétált haza, és úgy gondolta a parkon keresztül megy. Kezdett már hidegebbre fordulni az idő, így összehúzta magán a nagy szőrmekabátját.
Mikor már majdnem beért a park közepére, meghallott valamit. Először nem tudta mi az, így a fegyveréért nyúlt, és körbenézett.
Ám nem látott mást, csak, hogy egy kislány ül a hintában. Összeráncolta a szemöldökét, és leeresztette a kezét. Közelebb indult, mire a kislány felkapta a fejét.
- Mit csinálsz idekint, ilyen későn kincsem? - kérdezte, és leguggolt, hogy láthassa a kislány arcát.
- Apukám elől szaladtam el. - válaszolt félénken Y/N.
- Miért? Bántott téged? - kérdezte a férfi.
A lány nem szólt semmit, csak bólogatott.
- Mi a neved? - kérdezte ismételten Zemo.
- Y/N. - válaszolta a kislány.
- Jól van Y/N, most eljössz velem haza, mielőtt megfagysz idekint. - mondta, és a kislány felé nyúlt, hogy felvegye.
Y/N először visszakozott, de aztán leszállt a hintából, és hagyta, hogy Zemo felvegye.
A férfi elővette a telefonját, és felhívta az egyik csatlósát.
- Egy kocsit, a Kenzel Avenue-ra, de azonnal! - mondta, majd a választ meg sem várva, lenyomta a telefont.
A kislánnyal a kezében sétált ki a parkból, és addigra már meg is érkezett a fuvarjuk, mire kiért.
- Hová vihetem? - kérdezte a sofőr, mikor beszálltak az autóba. A kislány láttán meglepődött arcot vágott, de aztán hallgatta a kérést.
- Haza. - mondta Zemo, és a kislányra nézett.
- Hány éves vagy Y/N? - kérdezte, s aztán belenyúlt a zsebébe.
- Kilenc. - mondta Y/N, és erdeklődve figyelte, hogy mit művel a férfi. Zemo egy kicsit kutatott benne, de aztán kivett valamit belőle. Amint Y/N jobban megnézte, egy cukorka volt az.
- Odaadom neked ezt a cukorkát, ha elmondod mi történt veled. - ajánlott üzletet a férfi. Y/N kicsit hezitált, de aztán beleeggyezett a dologba.
- Fent voltam a szobámban, és mesét néztem. Aztán meghallottam, hogy anya és apa kiabálnak. Előtte anya nem volt otthon egy hétig, de utána visszajött. Köszönni akartam anyának, de mikor leértem, akkor nagyon veszekedtek. Leültem a lépcsőre és onnan figyeltem őket. - kezdte a lány. - Aztán anya megütötte apát, és elindult kifelé, de apa megfogta a haját, és visszarántotta. Ő is megütötte anyát. Anya utána kiabálva elment. Utána apa meglátott engem, és elkezdett felém jönni, és kiabálta a nevem. Megijedtem tőle, így el akartam futni, de megfogta a kezem, és szorítni kezdett. - Y/N feljebb húzta a pulcsijának az újját, így Zemo láthatta, hogy még mindig megvan a szorítás helye. - Tudtam, hogy bántani akar. Végül megharaptam, és utána elengedett. Kiszaladtam a házból és meg sem álltam a parkig.
Zemo-t meglepte, hogy a kislány mindezt teljesen nyugodtan mondta el. Szomorúan, de nyugodtan.
- Hol laktál? - kérdezte a férfi, és odaadta a megígért cukorkát.
- Edison Avenue 256. - mondta Y/N, s kibontotta a cukorkát. - Téged hogy hívnak?
- Zemo vagyok. - mosolyodott el halványan a férfi.
- Hová viszel Zemo? - kérdezte újra Y/N.
- Hozzám. Haza. - mondta a férfi. - A szüleid soha többé nem fognak bántani. Majd én vigyázok rád.
- Rendben. - mondta Y/N, és hozzábújt a bundás kabáthoz. Zemo átölelte, és úgy nézte, ahogy elalszik a kislány.
Mikor a házuk elé értek, akkor nem akarta felébreszteni Y/N-t, így a karjaiban vitte be a házba. Felkapcsolta a villanyt a nappaliban, s utána felment az emeletre. Mivel egyedül lakik a nagy és drága házban, csak egy szobát használ, de volt vagy 4 hálószoba. Bevitte Y/N-t az övéhez legközelebb lévőbe, és letette az ágyra. Levette a cipőit, és betakarta a kislányt.
Pár pillanatig nézte, mire eszébe jutottak a régi emlékek. Gyorsan el is hesegette őket, majd megfordult, és elindult kifelé. Résnyire nyitva hagyta az ajtót, hogy ha a kislány felébredne, lássa, hogy merre kell mennie. Ő lement a konyhába, és elkezdte intézni a dolgait.
>Time skip<
Reggel, mikor Y/N felkelt, akkor egy számára idegen környezetben taláta magát. Egy nagy ágyon feküdt, takaró alatt. A szoba fala fehér volt, és modern bútorok voltak bennt. Ám nem maradt sok ideje körbenézni, mert megérkezett Zemo.
- Jó reggelt Y/N, lejössz reggelizni? - kérdezte. A kislány kitakarózott, és aztán felvette volna a cipőjét, de Zemo megelőzte. - Tessék, húzd fel ezt. - tett le elé egy rózsaszínű papucsot, mire Y/N abba bújt bele.
A férfi felé nyújtotta a kezét, így kéz a kézben sétáltak le a konyhába.
- Mit szeretnél enni? - kérdezte a férfi, és kihúzta a széket a kislánynak az asztalnál.
- Kaphatok pirítóst? - kérdezte Y/N, s felült a székre.
- Persze. - mosolyodott el Zemo, és elkezdte készíteni a reggelit.
