Érzéki izzó

1.

~Mindent be tettél? Toll? Papír? Személyi?-kérdezte anyukám idegesen,tudniillik nálunk az összes reggel így indul, tiszta kapkodás az egész,ház felfordul magától, de ha nem tudna mi rásegítenénk.Az egész nyaramat az érettségi felkészítő feladatok tömbkelegén rágtam át magamat,meglepő módon egész jól sikerültek,de kimaxoltam a határaimat, és egy egész tűrhető eredményt értem el. Nyelvek az egyetlen dolog amiért ide felvételiztem,továbbá innen eljuthatok abba a felsőoktatású intézménybe, ahol anyukám szívesen látna,hiszen ő az egyetlen a családunkban,aki eltart minket.Édes anyám szerint apám sosem szerette őt,apám az akkori iskolájában volt a történelem tanár és sok küzdések árán jöhettek össze de egy váratlan dolog miatt el is hagyta anyámat,az a váratlan dolog ÉN voltam. Ennek ellenére elszakíthatatlanul szerette anyukám apámat,hisz a vezetéknevét meghagyta nekem,hogy emlékezzen rá,milyen romantikus. Édesanyám Josephine Joanne több kapcsolatot is próbált teremteni a férfiakkal édesapám után ,aki egy jóval fiatalabb nő miatt hagyta faképnél az akkor 21 éves anyukámat születésem miatt,anyám legutóbbi kapcsolatából született két iker kisfiú nevükön William és Michael Tomlinson, akik miatt korlátozott a szabadságom,mindennap én megyek értük és én vigyázok rájuk. Anyukám nem tűri el az olyan dolgokat,mint a buli,ivás,cigi és egyébb káros szenvedélyekkel való élést,illetve a fiúkkal való kapcsolat,nem szeretné,hogy én is csalódjak bennük,mint ő. Egyedül és egyhangúan Noah Wilsont (aki a tipikus szőke herceg fehér lovon )szomszéd srácot viseli meg mellettem,mivel gyerekkorunk óta együtt bolondozunk és egy iskolába is megyünk és mindig megvéd vagy ott van mellettem,de ha kijelenteném,hogy szerelmes vagyok belé tuti Ausztrálig kergetné a kinti kapával. Szerintem eltervezte helyettem a saját életemet, céljaimat, és kapcsolataimat,de pontosan tudom,hogy ez csak az én érdekemben szól.

~April Collins! Hozzád invitálom kérdéseimet nem a falhoz,kérlek válaszolj! -Feljebb emelt hangon utasít,amire felkapom a fejemet,és kiveszem a fülemből a füllhallgatót,amiben Green Day egyik száma búg,az úgynevezett " Holiday",tisztelettel búcsúztatom ezt a tanulással teli nyarat.

~Igen anya,mindent betettem a táskámba,nem vagyok már óvódás.

~Apropó,ha már témánál vagyunk ma 13:30-kor végeznek a srácok megtennéd,hogy...

~Igen,elviszem őket a közeli játszóházba. - fejeztem be a számomra minden suli kezdés előtti beszégetést, és elhagytam az otthonomnak nevezett épületet a két gyerköccel.

~Vigyél esernyőt! Mára esőt mondtak,szívem nem szeretném ha el áznál. -ordít utánunk én csak legyintettem egyet mondván " Hagyd,én nem érzem úgy" és befordultam a sarkon kezemben a két gyermek apró kezükkel.

~Mi tartott ennyi ideig,tán ennyire készültél az első napra? Úgy érzem magam,mint Renáta az első sulis napján. -nevet fel jóízűen Naomi Roy, aki Noah ki nem állhat,de miattam elviseli,szerinte "túl könyvmoly" ahhoz,hogy haverkodjon vele,de mivel nekem ő az egyetlen lány barátom, és nem messze lakik tőlünk,így képtelen elviselni őt,viszont nem tetszését sokszor kifejezi efelől.

~De nekünk ez az utolsó évünk Naomi semmi összefüggés nincs abban,amint mondtál. -hurrogja le Naomit,Noah,barátnőm már szólásra nyitná száját amikor felszóllalok helyette.

~Mehetnénk már, még az óvódába is el kell jutnunk,nem érünk rá itt ácsorogni és vitatkozni. -indulok el az óvóda irányába, egy kis őszies szellő megcsapja mindegyikünk orrát. Olyan szép az ősz is,és nyugtató is egyben. Ilyenkor borulnak le a sárgás levelek a fáról,még felvehetsz pulcsit,mert még nem fagysz meg benne,és még világos van,ami egy fontos szempont.

~Úgy utálom ezt az undorító évszakot! Vagy legyen hideg és hó,vagy legyen meleg és napsütés.- nyögi ki a szavakat Noah,nos,nem mindenki örül ennek az évszaknak,de hát ugye amennyi ember annyi érzelem.