BDSM Vulkán 7 (Bef)

5. X rab

A gyerekeket gyermekpszichológushoz vittük. Az ide oda költözés miatt nem tudtuk hogy sérültek vagy szenvedtek e bármilyen traumát azáltal, hogy pár hétig kiszakítottuk őket a saját megszokott kis világukból. Pár hónapig pedig nem is nagyon találkoztunk velük. Ez nagyon nagyon nehéz időszak volt mindannyiunknak.
Amíg a gyermekpszichológus beszélgetett Katicával is Ádámmal addig nekünk ki kellett mennünk. Igazából egy rém egyszerű társasjátékkal kezdték ahol felmérte hogy milyen a gyermekek szociális képessége, egymással majd bekapcsolódott ő is, mint gyermek. Játszópajtásként társasozott velük. Ez idő alatt nekünk el kellett hagynunk a szobát. Volt egy órácskánk így úgy gondoltuk hogy átmegyünk a könyvtárba.

Csodálatos emlékeket őrzök innen. Én legalábbis nagyon sokat jártam ide az egyetem évei alatt és már a középiskolában is. Igen onnantól kezdve hogy elkezdtem bújni a könyveket, onnantól már második otthonomnak tekintettem a könyvtárat. Úgy ismerem ezt a helyet mint a tenyeremet és nem sokat változott 20 év alatt. Azonban én nagyon sokat változtam. Életemben nem gondoltam volna hogy ilyenre vetemedem, de a libidóm az elég magas szinten mozog. Rezeg egész nap. Szórom a wifimet frusztrált vagyok és napi megerősítésre van szükségem. Azt nem tudom hogy miért de kell. Erzem hogy akkor vagyok teljes és boldog. Kell az adrenalin kell a szerotonin az endorfin és minden ami az orgazmussal együtt jár. Ettől leszünk önbizalommal teljesek kiegyensúlyozottak és boldogok. Mert ezeket mind mind a hormonok okozzák.
- Gyere megmutatom a régi búvóhelyemet

Az ajtóra nagy betűkkel ez van ráírva: folyóiratolvasó.
Régen sem voltak itt sokan, inkább idősebb emberek jártak erre és olvasták el a napi sajtót. Reggel és este, de a kettő között senki sem volt. Amikor ellógtam pár óráról akkor ide jöttem el, nem a parkba és nem dohányozni mint ahogy sokan képzelték. En itt húztam meg magam és ujságokat lapozgattam. Magamban társalogva biztonságban éreztem magam. Ez a hely mindig is olyan volt számomra, mint egy meleg ölelő anya méh.
Szexi táncot lejtettem előtte és láttam Uram zöld tekintetében hogy most inkább felfalna, de tartotta magát. Nyilvános helyen vagyunk. A mosolyom és szemeim azonban valahogy rá tudták venni hogy felülkerekedjen azokon az érzéseken, ami azt sugallja hogy bűntudatot kell érezni azért, mert megszentségtelenítünk egy többszáz éves épületet, kultúrát. Egy nyilvános könyvtárban!

Ah, pedig iszonyat jó volt a könyvek között a régi újságok mellett egy igazi ereklye közvetlen közelében. Erdekes hogy az is adrenalint váltott ki bennem hogy éreztem bármikor ránk nyithatnak. És ettől egy kis félelem is volt bennem. Nem igazán értem magamat. Még mindig csak tanulom azt, hogy milyen vagyok. Amikor némán a csillagokba repített úgy éreztem én bármit megtehetek.
Kuncogva hagytam el a helyseget. A jeghegy pedig morgolódott hogy mégis mit teszek vele...😂😂😇😇

Visszatérve a gyerekekhez és a pszichológussal beszélgetve, rájöttünk arra hogy a gyermekeink hihetetlen alkalmazkodóak, fantasztikus empátiával rendelkeznek, mind a kettő érzelmes, értelmes, kreatív és mentálisan teljesen egészségesek. Tökéletes boldogságban hagytuk el az épületet és mentünk a cukrászdába, mert anya bizony süteményre lett éhes a desszert után. 😇😋

⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐

Nagyon durva dolgok történnek az irodában. Először is az a baba amit Uram széttépett az most csak úgy hipp hopp előkerült és valahogy az irodájából kukucskált kifelé. Teljesen epp allapotban. Elmondása szerint ott volt de mire visszament eltűnt azóta nem találta sehol sem.

Ez még semmi mert délidőben az étkezőben találta meg és újra széttépte, a darabokat pedig megmutatta nekünk hogy nem őrült meg, itt van.
- A kamerakon nincs senki. Minden tiszta.
- Bassza meg. Ki az aki szorakozik velem?
Mar mindenki bent volt a tett szinhelyen, mikor egyesevel kezdett el kikerdezni minket.
- Anna te voltal? - szukiti ossze a szemeit mire razni kezdem.a fejem.
- Mi? Dehogyis. Szabi én aztan nem szorakoznek igy veled. Nem. Hatarozottan nem.
- Es azt sem tudod hogy ki volt?
- NEM. - bolint hogy hisz nekem es Hulkra mutat.
- Nem uram. A kerdeses idopontban pedig a parkoloban tartozkodtam, az auto mellett.
- Tom?
- Nem. Aki veled újat mer huzni az halott ember. Én meg szeretek lelegezni. - hat ebben igaza van. Na de mikor ratalal a testorre akit en vettem fel es nekem dolgozik őt kihagyva, egy kicsit torzul az arca.
- Na es te Rocco? - sorban szedi az aldozatait. Szegeny fiu is megrazza a fejet de mire nyitna a szajat a tigris mar ra is tamadt. A falnak loki es alkarjat a mellkasaba nyomja.
- Nem. En. Voltam... uram.
- Szabiiiii. Engedd mar el. - Teszem a vallara a tenyerem. - Együtt voltunk. - Erre jo nagyot lök rajta. - Jaj jesszus nem úgy. Velem volt vegig!
A zold szemek eppen gyilkoljak a testoromet. Fogd be Eperke es eleg a felreertheto mondatokbol is.
- Ha megtalálom a tettest kibelezem, - néz meg mindig Roccora - meggyilkolom! - morogja nagy levegőt véve a kukaba dobva ami a bababol megmaradt és utána lehiggad.
- Halalt azert nem erdemel. - vedi Petya csendesen - Szivozik de nem tett semmi rosszat. Vannak ellensegeid egy par nem? Talan nezz korbe.
- Jaj Petya ez belsős poen lesz. A hazban es itt. Tehat valaki közülunk.