BDSM Vulkán 7 (Bef)

1. Nem akartam maradni

Azt hiszem nem sikerult. Valahogy a tulvilagot nem igy kepzeltem el. Hol vagy te atkozott izeltlabu? Zsolt??
Hali Drágám.
NagyUram?
Mi a lofaszt csinaltal?
En.... igazabol fogalmam sincs...
Eper, mondtam hogy ne hagyd magad befolyásolni.
Jah, azt is mondtad hogy nem hagysz el. Megis mindig eltunsz.
Nem rajtam mulik.
Hat jo akkor ez meg nem rajtam múlott... hm... megint. Ezuttal is draga Ikrem köpött a levesembe?
Nem. Hogy lehetsz ilyen erzeketlen? Dario segitett ha tudni akarod.
Oh de fasza. Befejezhetnék már ezt a szuperhős küldetést. Csak hagyjanak vegre menni.
Te tenyleg megőrültél Drágám.
En mar ket eve mondom hogy nem vagyok eppen normalis. Te nyomod a nincs veled semmi baj szöveget.
Hat persze. Te sosem vagy felelős semmiert.
De. Mindenért. Csak eppen nem tudom hogyan tovabb.
Hol a harcos aki voltal? Hol a vadmacska aki beszologatott? Hol a francban van az az Eper akit en ismertem?
Jaj D, valtozom. Ne rohogtess mar. Megis mit gondoltal hogy mindig lázadó maradok?
Igen bazdmeg.

- Felebredt. Szolj a dokinak Ocsi.
- Menj te. En maradok. - szemem nyitom de minek. - Héééj bebi. - mosolyog. Ki vannak sirva a szemei de mosolyog. Eszmeletlen. - Eperke. Pislogj ha értesz. - egye kukac pislantok. - Jol van. Nezz ram es kövesd az ujjam. - Petya Edesem. Sajnos az agykarosodasom tul regi ahhoz hogy mérhető legyen. - Jol van bebi. Tudsz beszelni?
Nem de a karom viszk... et. Megrantom a karomat mire lefogjak. Mi a faszom. Kiszijaztak?
- Nyugalom bebi. Ne mozogj. Nem kell beszelned ha nem akarsz. - A gyonyoru kékek mellett felall a zöld szemek tulaja is. Azert ezekert a szemekert erdemes kicsit még itt lenni. Az erdoben azonban vihar tombol. A ferjem magara huzta az álarcát. Jelenleg jeges megkozelithetetlenseg. Nem baj. Ha erzeketlent jatszik legalabb nem faj neki. Tegyunk ugy mint ha kosarazni akartam volna csak bena vagyok es nem ment. Ennyi. Ugy latszik nem fogok kosarazni. Oke felfogtam. Csak azt kene eldontenem hogy most kuzdjek es akadalyozzam meg a sajat halalom vagy hagyjam es verezzek el egy rakas uvegben. De az meg akkor nem jo. Szabi bosszut allva megoli Nizzat aztan a Gorgók Szabit es a gyerekeim is. Ah nem. Ez igy nagyon nem. Miert nem sikerult? Maskor a karom is levagom inkabb. Hogy baszhatom el mindig? Dario? Miert? Mindenkinek el kell tudni engednie.
Nem arrol van szo hogy depresszios lennek es jaj nem latok kiutat. Csak igy jobb. Megvedem a tobbieket egy nagyobb borzalomtol. Mert igy a halalomnak nem lesz felelőse es nem allnak bosszút. Mert ha ram dol egy villanyoszlop akkor meg azt a munkast okoljak majd aki azt oda epitette. Nekem aztan edes mindegy hogy fizikai testben vagyok mellettuk vagy szellemkent segitem őket. Ugy sem hagynám el egyiküket sem. Ott lennek mindenhol es mindenki mellett. Nem tunnek én el, csak nem lenne több gond velem.
Ranezek az Uramra. Fogalmam sincs mit gondolhat most. Nincsenek erzelmek az arcán. Petya mellettem van fogja a kezem. Kabant megloki hogy halkabban horkoljon.
- Mi az? - kinyitja a szemeit es felmeri hol van, aztan ram talal.
- Na vegre. - jaj ne kezdj el szonokolni. - Megis hogy tehetted ezt? Miert? Napi 24 oraban vedelek teged es az egesz Csaladot es akkor ilyet teszel? Nem ertem. Megvedelek Zayka!
Na hát pont ez az....
Kisse elfordulok. A hajat nezem. Megint megnott le kene vagatnia de ideje sincs elmenni vagy Kittyt hivni. Hu de merges. Benne van a tehetetlen düh. Hm. Van egy karcolas a fule alatt. Vajon kivel verekedett? Nezem a szajat ahogy mozog. Bennem vibral a gyilkos szó. De szeretem ezt a gyilkost. Borzalmas. Es a masik? Mert nem ringatom többé rozsaszin álomba magam. Lattam amikor Kabankent kiadom a parancsokat. Vagy eppen Olivernek tovabbitva. Latszodjon balesetnek. Erdekes. Regen meg a filmekben mindig uzenet volt. Kirakták valahova elrettentesnek vagy peldat statualtak vele. Ma nem. Ma csendben kell kiiktatni valakit hogy ketelyeket ebresszen. Borzalmas vilag. Torokszorito. Es a két fiu örökös... még vajmi kevés bűne lehetett ket kamasznak. Törlés. Ha allandoan erre gondolsz tenyleg belefogsz orulni.
Uram még mindig ridegen ül mellettem. Leengedett kézzel a gyurujevel jatszik. Gomboc van a torkomban megszolalni sem tudok. Kaban csak mondja es mondja. Nem igazan tudom mit mert neha egy egy szot ertek belole amugy meg zsong a fejem es a sajat gondolataim foglalnak le.
Uram mogott a kanapen is van valaki. Ki az nem latom...
- Te figyelsz ram egyaltalan?
Aha. Nem. De most ne kiabalj. Oke ez már düh. Mostmar tenyleg az. Vajon a gyerekek jol vannak? Biztosan. Nusi es Nessi nagyon jo anyák. Mindenki jo anya. Mindenki mashogy. Mast adva at a gyerekenek. Hat igen. En Ticanak csak szart adtam at. Egy orokletes betegseget es egy rohadt kepesseget ami iranyithatatlan. Csodas. Adam legalabb normal gyerek. Ő a remény. Istenem még elottem vannak a kepek mikor jarni tanult. Vagy amikor felallt a kanapenal a piros szonyegen.
- Most meg mosolyog. Talan valami vicceset mondtam?
- Allj le. Menj ki innen. Igor! - Peter nem kiabal de erőteljes. Kaban fogja magat megcsokolja a homlokomat es kimegy. Helyébe Dario lep az ágyamhoz. Aha. Ő csucsult a kanapen. A nadragjabol tudom. Nem szol semmit csak beleteszi a kezet a kezembe. Nezzuk egymast es minden csendes.