Mit csinálsz te őrült?-kérgezte hatalmas mosollyal a száján.
-Lehűtöm magunkat.
-Bele ne próbálj dobni a vízbe.-karjai erősen szorítottak.
De már késő volt a meneküléshez,belementem a vízbe és ő felsikított.
-Ez hideg.-úgy csimpaszkodott nyakamba mint egy kis majom.-és mély.
-Le ér a lábad,nyugi.
Megpróbálta letenni de ekkor elbukott s én utána nyúltam.
Karjaival nyakamat ölelte és lábait derekam köré fonta.
-Ahhh olyan vagy.-nyafogott.
-Na jó,az enyém le ér a tiéd nem.
-Hideg,hideg,hideeeeeg.
-Majd megszokod gyönyörűm.
Nem telt bele sok időbe,hogy így legyen,hosszú percekig egymást ölelve duruzsoltunk,jobban mondva az előbbi forró pillanatunkal próbálltam zavarba hozni őt s bár azt valotta nem szokott elpirulni néha azért zavarba hoztam amit mosolyával próbált leplezni.
-Besétáltál abban a szűk felvágott ruhában egy gengszterekkel teli clubna s azt hitted majd minden megy mint a mesékben?
-Pontosan!Megígértem Rosenak,hogy tartom a két lépés távolságot.
-Akkor még nemtudtad,hogy meglátsz majd és első látásra belém szeretsz igaz?
-Mr William maga egy beképzelt,öntelt majom!
-Aznap este még én sem hittem,hogy majd megpillantom jövendőbeli gyermekeim édes anyját.
Ekkor rám nézett azokkal a gyömyörű borostyán szemeivel és egy aprócska mosoly jelent meg szája szélén.Közelebb evickélt és vállamra hajtotta fejét mert ő közben már olyan bátor nagylány lett,hogy elengedte a nyakamat és ujaival a vizet birizgálta.
-Ezt akarod?
-Mit?
-Tényleg ezt akarod tőlem?
-Persze,hogy ezt akarom,mondtam már,hogy te más vagy számomra mint az eddigi nők.-szorosan magamhoz öleltem s ő felemelte fejét vállamról majd szebeimbe nézett és nagy levegőt vett,kifújta s elmosolyodott.
Imádtam a sminktelen arcát nézni,az a pár apró kis szeplője ilyenkor jól látszott és a jobb szeme alatti két-három anyajegy is.
-Próbálltam addig húzni ezt az egészet és nem bele ugrani amíg nem vagyok bisztos benne,hogy nem csak pár hétig,hónapig akarsz majd játszani velem.
Két kezembe fogtam arcát és homlokomat az övének döntöttem.
-Ha meglátod azt a nőt akin megakad a szemed de úgy,hogy le sem tudod venni róla,akkor jött el az az idő,hogy többet nem tudsz majd más nőre nézni csak arra az egyre,akkor majd megnyitod a szíved és be engeded,hogy elfoglalja és ha elég ügyes vagy be is zárod oda,hogy többet ne tudjon menekülni,ez az idő elég lesz rá,hogy befurakodj az ő szívébe és többé el se akarjon engedni...
Ezt apám mondta sok évvel ezelőtt,még gyerek voltam de jól megjegyeztem magamnak.
Tudod ő is olyan volt mint én,hajtotta az élvezeteket és szórakozott kifulladásig viszont mikor meglátta anyámat már tudta,hogy ő lesz az és azóta is,lassan harminc éve hűséges és a mai napig szerelmes belé.
Én tudom mire gondolt,egy életen át bizonyítanom kell majd neked,hogy tényleg te vagy az egyetlen és te ezerszer kiakadsz majd ha olyat látsz mint multkor a klubban vagy hasonlót de tudom,hogy ha kitartasz mellettem és eltudod majd fogadni,hogy ki vagyok és mit csinálok akkor én megtudom majd mutatni,hogy csak is érted érdemes élnem és azért,hogy téged boldoggá tegyelek.
Azt akarom,hogy ha hazamegyek ne kelljen felvennem egy álarcot hanem mondhassam el,hogy milyen napom volt és te ne rettegj a hallottaktól és ne húsforgató ízével fogd meg a fegyverem.
-Ez valamiféle vallomás akar lenni?-kérdőn nézett rám s folytatta.-Mert akkor nagyon jól csinálod.-édes ajkait enyémre nyomta a kis dög,én itt megnyílok előtte ő pedig annyit sem mondott,hogy halálosan szerelmes belém...cöhhh.
-Esetleg nem mondanál nekem valamit?
-Ohh dehogynem csak nemtudtam,hogy neked ez fontos.
Gondtam amilyen biztos vagy a dolgodban egyértelműnek veszed,hogy nagyon jó volt...ügyes voltál.
És nekem a pofám leszakadt ezen a szarkasztikus nőn.
-Nem erre gondoltam....de mi az,hogy ügyes voltam?Te kis dög...
Reederica szemszöge :
Elkezdett fröcskölni én meg visítani,ekkor vettem észre,hogy már nem csüngök rajta és bizony a lábam sem ér le.
Felmértem a terepet,leláttam a víz aljára ami tényleg nem volt mély és már a bőröm is megszokta a víz hőmérsékletét.Elkezdtem Richard felé úgyszi de csukott szemmel és jól össze szorítottam mert közben megállás nélkül szöltelt.
-De cuki vagy,mint egy vakond.
Nem válaszoltam mert egyszerre nem ment a beszéd és az úszás nem kockáztattam és amúgy sem tudtam merre úszok.
Hirtelen elkapott hátulról én meg olyan sikítottam,hogy még vizet is nyeltem ijedtemben.
Próbált csitítani de én csak kapálóztam és arra kértem,hogy azonnal menjünk ki de mintha meg sem hallottam volna.Magafelé fordított...
-Héj,nyugi...itt vagyok.
-Mindig ilyeneket csinálsz.
-Milyeneket?
-És mindig vissza kérdezel.-vágtam be a durcást.
Csak vigyorgott azzal az ellenállhatatlan pofijával és én nemtudtam rá haragudni.
Magához húzott volna de én el evickéltem.
-Olyan cukin úszolt mint egy csámpás hableány.
A malomház szélléhez érve felnyomtam magam és kihuppantam.
Vizes hajam a bőrömhez tapadt,feláltam és a ruhámért sétáltam volna de eszembe jutott,hogy Richard olyan hevesen vetkőztetett,hogy az a vízben landolt.
Kiszóltam neki,hogy legyen szives és keresse meg a ruhámat s észre vettem,hogy az árnyékos kis házikó másik felén a fák lombja közül még oda süt a nap.
Az idő kellemes volt bár már elmúlt hét óra is.
Ritka volt a napsütés egy ilyen borongós vidéken de én ki akartam élvezni minden egyes sugarát így odasétáltam és kifeküdtem,hogy a nap utolsó pár percnyi sugara még utoljára mielőtt lenyugszik meg langyítsa a bőrömet.Ez elég volt ahhoz,hogy megszáradjak.Persze a hajam szivacsként funkcionált a vízben és csavarás után is tocsogott mint egy felmosó rongy.
Nem gondoltam semmire csak mélyen belélegeztem a természet illatát és halgattam nyugtató hangjait.
-Eltudnálak így nézni egész nap.-hallottam meg hangját és éreztem meg nedves kezét a bőrömön.
Richard szemszöge :
Teste akár a karamell,kellemes barna színben pompázott előttem.
A lágy szellő megmozgatta a fák lombjait s ettől testén apró kis lúdbőr vált jól láthatóvá s én csak néztem...el tudtam volna nézni egy örökkévalóságig.Szemei csukva voltak de elmosolyodott és válaszolt.
-Azt elhiszem.
Nem volt szégyenlős de nem is volt mire.Megraztan vizes hajamat s a vízcseppek mellkasán landoltak.Kinyitotta szemét és elmosolyodott.
-Jólnézel ki így alulnézetből.
Felnevettem majd megfordultam és nadrágomért sétáltam.
-És hátulról is.-szólt oda.
Utánam jött s ekkora megéreztem kezeit ahogy megfogja derekam majd előre nyúl és hasamnál összekulcsolja ujait.
-Olyan jó hideg vagy.
Fejét hátamnak döntötte és szorosan magához ölelt.Ilyenkor magassarkú nélkül úgy a vállamig érhetett.
-Olyan jó,hogy eljöttünk.
-Olyan jó,hogy eljöttél velem.
Megfordultam és leültem a fából készült ülő széllére,kezeit kezem közé vettem és ujaival kezdtem játszani.
Szinte elsem hittem,hogy itt áll előttem még mindig meztelenül.
Lassan kihúzta kezeit majd az égbe emelte jelezve,hogy adjam rá ruháját amit még mindig tocsogott és vizet lehetett belőle csavarni.
Aprócska de annál édesebb mosolya elvarázsolt mint mindig.A ruháért nyúltam és belé bújtattam majd egyből ölelmbe rántottam és csak néztem őt ahogy ő is engem.
-Kedvellek ám.
-Én is kedvellek.
Reederica szemszöge:
Még sötétedés előtt visszamentünk a házba és megbeszéltük,hogy egy közös fürdőzés után én segítek a házvezető hölgynek a vacsinál Richard pedig elintéz pár telefont mivel Dan,Xavier és Franky ma mentek behajtani egy nagyobb tartozást.
Mindig is tudtam,hogy létezik olyan férfi aki majd úgy imádja a hajamat mint én magam.Richárd kitalálta,hogy ő megmossa a hajamat és így is tett,mondhatom mókás perceket töltöttünk együtt a fürdőkádban.
Kétszer majdnem megfulladtam de csak végére értünk a hajmosásnak.
Richard elintézett pár telefont én pedig segítettem a házvezetőnőnek amit ő furcsálott is mivel,hogy erre van a személyzet.Jól elbeszélgettünk a röpke kis negyed óra alatt amíg elkészültünk majd jól bekajáltunk és nekiláttunk egy Insidious maratonnak,Richard már a második rész első húsz percében bealudt s mivel késő volt félre raktam a laptopot és úgy döntöttem miután írtam Rosenak és Willnek egy kis helyzet jelentést a mai napról én is megpróbálok elaludni kivéve ha rémeket látok majd a film miatt.
Nem volt könnyű dolgom mert Richard telefonja megállás nélkül rezgett de végül erre a rezgő hangra aludtam el.
Hajnali kettő lehetett mikor felébredtem,az ablak felé néztem ahonnét némi fény szűrődött be a vékony függönyön át.Tapogatózni kezdtem magam mellett de Richard nem volt ott,felkapcsoltam az éjjeli szekrényen helyet foglaló kristály lámpát s láttam,hogy a szoba üres.
A folyosón vak sötét volt,tapogatni kezdtem a falat hátha találok egy kapcsolót közben letérdeltem egy szekrényt de köszönöm jól vagyok csak félek lemenni a lépcsőn nehogy elhadjam valahol a térdkalácsom.
Lejebb érve észrevettem,hogy a nappali felöl halovány fény szivárog s mikor le értem nemtudtam mire vélni a helyzetet.A kanapén egy öt év körüli kislány aludt fehér plüss nyuszijához bújva amit aprócska kis ujaival szorított.
Csoki barna hajacskája a feje búbján volt laza copfban összekötve.
Annyira szép volt és elgondolkodtató.
Sosem gondoltam még rá a magam huszonhat évével,hogy gyerekem legyen de ha akarnám is,ha gondolnék rá vajon ő akarná?
Több okból is foglalkoztatott ez a gondolat.
Betakartam a kislányt mert már lógott róla a sötétkék pokróc ami teli s tele volt sárga csillagokkal.
Végig simítottam selymes fürtjein majd lejebb vettem a lámpa állítható fényéből.
A házban nem volt senki így kimentem az udvarra ahol az ajtó előt Kokó rágcsált valamit s mikor nevén szólítottam felém fordult s a vérem egyből meghűlt.
A kutya pofája csupa vér volt, mancsai közt egy véres kis cafatot tartott amiről ekkor még nemtudtam,hogy mi lehet,gondoltam elkapott valamit az udvaron.
Kivancsi voltam mit rág hisz lehet akár párkány is és ha az beteg volt akkor a nagy darab szőrpamacs is megbetegedhet rosszabb esetben el is pusztulhat.
-Kokó,gyere ide Kokó...naaa.
A földön heverő játékáért nyúltam hátha ez majd felkelti a figyelmét és akkor talán cselekedni tudok és megnézni,hogy milyen férget rágcsál.
Újra szólítottam s mikor meglátta kezemben a játékot nagyon izgatott lett.
Elhajítottam amilyen meszire csak tudtam s ő utána eredt.
Közelebb léptem a véres cafathoz és elszörnyedve néztem,hogy ez nem más mint egy fül...egy kibaszott fül,valakinek a füle.
A kurva életbe Reederica,meghitség?harmónia és nyugalom?
Nem neked ez nemvolt elég,neked kelett az alvilág a veszély a dögös pasi és a dögös pasi gyönyörű csillogó méreg zöld szemei és csókjai és forró érintései és...
Tudtam miért vagyok itt!
Mert ez a pasi kell nekem,mert jól érzem magam vele és a kurva életbe hát azért mert szeretem s tudtam,hogy mit kell tennem.
Ha itt hever valakinek a kóbor füle az azt jelenti,hogy valahol itt hever valamilyen formában a fül gazdája is.
Richard nincs itt szóval egyértelmű...
Bementem gumikesztyűért és...és mivel fogom meg?
Kellene egy húsfordító csipesz...nem...Richard nem akarja,hogy csipesszel fogjam a pisztoját szóval a fület sem foghatom meg azzal...hmm...de már konyhai eszközről nem tett említést.
Jobb ötletem nem volt hozzá érni pedig nem akartam még kesztyűben sem így meg tettem amit meg kellett tennem s elindultam megkeresni Richardot.
Mentem a fény forrása felé és láss csodát Dan Range Roverja,Patrick Hummerje és a fekete furgon amit már párszor láttam a club hátsó bejáratánál itt parkoltak az udvaron.
Ugy tudtam Patricknek szabad hétvégéje van mert sürgős dolga akadt de ezek szerint valami történt...rá pillantottam a fülre és egyértelművé vált...valami történt.
Egy hangár szerű épület felől jött a fény,nem messze tűz égett aminek lángjai elég magasra csaptak fel.
Halottam a srácokat ahogy jókedvűen nevetgélnek,sztorizgatnak és elvoltak foglalva valamivel amit látnék is ha lenne rajtam szemüveg.
Úgy nézett ki messziről mintha disznó vágás lenne de nem így volt.
Az asztalnál Patrick és Richard daraboltak,Franky és Xavier csontoztak Dan pedig darált..említettem már,hogy olyan volt mint egy disznó vágás? Na igen csak,hogy ez egy ember volt.
Lassan odasétaltam s mikor Patrick észre vett oldalba bölte Richardot.
Richard szemszöge:
Felébredtem telefonom rezgésére de elnémítottam,most nem érdekelt senki,odabújtam a mellettem békésen alvó szépséghez,de a vonal másik végén mégsem adta fel az illető.
Végül kimentem a fürdőszobába és felvettem,apám volt az és közölte,hogy nagyon sajnálja,hogy belerondít a Reederikával töltött hétvégémbe de ma este lelőtt valakit aki már sokadjára nem fizette vissza a tartozását és el kellene tüntetni.
Ez a mi dolgunk volt,öltönyös üzletemberek voltunk de a piszkos,beteg részét a munkának már tizenhét,tizennyolc éves korunktól elvégeztük ha kellett,akkoriban örültünk ha a nagyok ránkbízták az ilyesmit.Mostanra azért túl nőttünk a feladatot és lett volna aki megcsinálja de ha valakit nyotalanul elakartunk tüntetni úgy,hogy még egy sóhaj se maradjon utána akkor ezt így tettük,itt tettük és mi tettük azok után is,hogy már nem vagyunk pályakezdők.
Eleinte csak azért volt akkora buli egy hullát eltűntetni mert fiatalon a maffiában hatalmas császároknak képzeltül magunkat amiért egy ekkora feladatot ránk bíznak.
Hajnali fél kettő lehetett és apám közölte ,hogy a srácok már úton vannak.Tíz percire meg is érkeztek én addigra előkészítettem nagyjából a felszerelést.Patrick egy kicsit később csatlakozott ugyanis egy angyali arcú kis szépséggel töltötte az estét akit félálomba vett ki a kocsiból majd a kanapén hagyva rábízta az ajtóban fekvő Kokóra.
Husz perc mulva mikor Partick egy fejszével próbálta ketté vágni a hullánk combcsonját amit én kétkézzel erőden tartottam hirtelen megált,oldalba bökött és előre nézett mintha szellemet látna,mi is követtük tekintetét és akkor láttam meg a távolban a felénk közeledő lányt sárga gumikesztyűvel lezén a jobbikban egy villát tartott amiről lógott valami.
Egy villa?
Reederica közeledett s mikor oda ért mi köpni nyelni nemtudrunk,nem tudtuk mire számítsunk a lánytól de ő akár egy profi úgy reagálta le.
-Elhagytatok egy fület.-ahogy ezt kimondta szeme megakadt a hullánk fölfön heverő fején majd tekintete visszasiklott ránk.
Arca megsem rezzent,kimért volt és rideg és én olyan büszke voltam amiért nem egy picsogó kislány a barátnőm hanem egy nem szó szerint értendő tökös csaj.
Dan válaszolt neki a fül láttán hisz a lány úgy tartotta a villát mintha most vette volna le a svéd asztalról ezt az ínycsiklandó falatot.
-Azt meg akarod enni?Mert akkor bajban van hölgyem mert én is a fülét szeretem.
Reederika odasétált Danhez és belenézett kíváncsian a darálóba majd a gép fölé emelte a villát és rázni kezdte,hogy bele essen a fül de az csak nem akart.
Dan megfogta kesztyűs kezével ami már csupa vérvolt és beledobta a darálóba.
-Ledarálod nagylány? -vigyorgott barátom a lányra,direkt csinálta.
Tudta,hogy hogy érzek a lány iránt és azt is,hogy ebből a kapcsolatból majd komolyabbat akarok,házasságot és családot ehhez pedig az kellett,hogy Reederica ugyan olyan hidegvérű legyen mint mi amikor egy ilyen dologról van szó.
Nem csalódtam,az én szépséges barátnőm odalépett Dan mellé és megnyomta a daráló gombját majd végignézte ahogy a másikvégén kijön a hal eledel mire mi ujongásba és tapsolásba kezdtünk.
-Gratulálok kicsi lány,hivatalosan is gangszter lettél.-kiáltotta Xavier ujongásunk közepette mire a lány egy meghajlással válaszolt és közölte,hogy megy és megfürdeti Kokót mielőtt még reggel a személyzetből valaki szívrohamot kap a véres pofája láttán.
-Bassza meg a világ,de tökös volt Miss Cuki pofi...villán hozta ennek a szarházinak a fülét.-jelentette ki magát Franky.
-Nem hittem,hogy meg meri nyomni a gombot...-mondta Xavier.
-Én láttam rajta,hogy megteszi.Nem olyan szende mint gondolná az ember igaz Riky? - mondta Dan és én válaszoltam.
-Reméltem,hogy megteszi és hidd el barátom nem habozna ha a helyzet úgy hozná.Sokoldalú nőszemély...-nevettem el magam.
-Sokoldalú mi?- bökött oldalba Patrick újra majd folytatta.-És melyik oldalát szereted a legjobban barátom?
-Az attól függ,hogy szemből áll nekem vagy háttal.
-Hallom ám,még nem vagyok olyan messze.Mindjárt visszegyek és szétcsapok köztetek.-hallottuk meg a hangot távolabról és nevetésbe kezdtünk.
-Most nézd meg,ledarált egy fület nos olyan tökös legény lett,hogy mindjárt szétcsap közöttünk.-kiáltotta Dan.
-A kezed járjon ne a szád.
-Hallod ezt Riky milyen szemtelen?
Majd mindjárt jól elmondom,hogy sírtál mikor megtudtad,hogy meglőtték a csavódat.
-Én meg mindjárt jól elmondom,hogy multkor a clubban ugy beittál,hogy Klarissa meltartójában táncoltál a rúdon.
-Reederica?
-Naaaa.
-Tudtad,hogy te vagy a legjobb barátom?
-Nem,de reménykedtem benne.
Szemtelen volt és a srácok ezt imádták.Tudták,hogy előtte beszélgetnek bármiről,Reedericának semmi sem volt ciki.
Néha fujozott mikor a srácok erotikus tartalmú élményektől számoltak be,voltak olyan dolgok amiket nem tudott elfogadni de ez a büszkesége miatt volt.
Xavier szerette a perverz sztorijaival traktálni amit kíváncsian végig is hallgatott és nevetgélt is rajtuk de mikor olyan történet látott nap világot ahol kettőnél több résztvevő volt kijelentette,hogy az ilyesmi nem érdekli mert megalázónak és erkölcstelennek találja és az a nő aki ilyenbe belemegy az felmosó rongynak megy csak el ezek után és egy ilyet nem vesz majd feleségül senki mert ki akarna majd olyan nőbe karolva sétálni az utcán hisz előfordulhat,hogy a következő sarkon majd belé botlanak két férfiba akik majd elhaladnak mellettük és összesúgnak mögöttük,hogy annak idején együtt intézték el a most babakocsit tologató hölgyikét.
Voltak ilyen okos,tanulságos gondolatai és ha belegondolunk igaza volt.Ami nekünk buli volt az nem biztos,hogy a szórakozásunk tárgyának is az volt.
A srácok ilyenkor elgondolkodtak és Patrick volt,hogy megjegyezte, szeretné megismerni Reederica anyukáját aki egy ilyen jó gondolkodású lányt nevelt de a lány azt felelte,hogy nem szivesen engedné az anyja közelébe mert neki pont az olyan pasik jönnek be mint Patrick és nem szeretné ha ő lenne az uj mostoha apja.
Patrick persze azóta is cukkolja vele és megjegyezte,hogy nyugodtan hívja csak Apunak.
Reederica szemszöge :
De hülye ez a Dan,gondoltam magamban majd kerestem egy slagot és szerencsémre még kutyasampont is találtam.Rálestem a kislányra aki békésen aludt majd nekiláttam Kokó mosdatásának.A nagydarab eb ugy látszott szereti a vizet mert egy helyben ült amíg lecsutakoltam és vagy háromszor átmostam a bundáját főleg a véres pofikáját.
Fél órával később ujra az a hófehér cukiság volt mint délután annyi külömbséggel,hogy a bundája rásimult és úgy nézett ki mint egy ázott veréb.Jól kirázta magát amiből jutott nekem is de nem adtam fel,tíz percére rá egy hosszabítóval tértem vissza amiért felforgattam a házat de akkor is meglett.
Soha nem gondoltam volna,hogy egy Londontól egy órányira fekvő birtokon hajnali negyed négykor majd hajszárítóval fogok szárítgatni egy frissen fürdetett kutyát.
Viszont azt sem gondoltam volna,hogy ledarálom egy halott ember fülét.Annyira frissnek éreztem magam,pedig alig aludtam pár órát bennek akkora adrenalin lölet volt,hogy háromnegyed négykor nekiláttam reggelit csinálni a fiúknak.
Rengeteg narancsot facsartam ki,lett belőle két hatalmas kancsónyi friss narancslé majd nekiláttam a tipikus angol reggelinek.
Egy órával később megjelent a bejárati ajtóban öt boxerra vetkőzött férfi és én késztetést éreztem,hogy lefotózzam őket és ezt a képet kapja tőlem bekeretezve majd karácsonyra a két legjobb barátom Rose és Will.
-Jóreggelt az uraknak..*click*
Sunyi kis lesifotós voltam.
Vissza köszöntek majd Richard mögém jött és átölelte derekamat fejét pedig megtámasztotta vállamon.
-Hmm,miez?
Kapott ki a salátás tálból egy paradicsomot majd bekapta és folytatta egy feta sajtal.
-Görög sali.
-Imádom...és téged is tudod?
Merem remélni.-fordultam oda és csókot nyomtam a szájára.
-Uhhh...na menjünk zuhanyozni had enyelegjenek a fiatalok.-mondta Patrick.
-Mellesleg kihez tartozik ez az édes kislány?
-Majd ha felébted megtudod.-válaszolt Patrick és kacsintott.
Richard felé fordultam kérdő tekintettel.
-Ha van egy lányod akit eltitkoltál ez a jó alkal rá,hogy el mond.
-Katie nem az én lányom de majd meglátod ha felébred.
Nem értettem miért mondják de hagytam is és folytattam a reggeli készítést.
Volt már vagy fél hat mire mind az öten az asztal köré gyűltek frissen,lezuhanyozba majd nekiláttunk reggelizni.
Kérdeznem sem kellett mert elmondták,hogy mi volt az amit kint láttam és mit miért és hogyan csinálnak és,hogy miért mondják ezt el nekem.Richardnak szinte megsem kellett szólalnia mert a srácok felvázolták a helyzetet.
-Érted,most ha egy félős kis picsogó liba vagy akkor bele lehet szarni az egészbe...bent vagy a köreinkbe,lesznek majd üzleti vacsorák és mivel Riky aszonnya vagy kötelességed lesz majd részt venni a vacsorákon,partikon,
összejöveteleken,bálokon és nem csak szépen kell majd mosolyogni és billegni érted.-magyarázta Franky majd benyomott a szájába egy adag kaját.
-Most ha valaki fegyvert rántana a társaságban és Rikyre fogná vagy rám fogná akár rád is foghatná vagy a srácokra mit csinálnál ha a kezed ügyében lenne egy fegyver?Képes lennél használni?
-Nemtudom.
-Helyes...majd tudni fogod,ha azt mondtad volna,hogy igen akkor biztos,hogy lefagynál egy ilyen helyzetben de ha viszont nemet mondasz akkor nem tartozol ide.-mondta Dan.-mert mind tudjuk,hogy most nem arrol van szó,hogy "fuuu de jó Reederica teste dugom pár hétig oszt cső".
Érted?Te is tudod én is tudom,mind tudjuk,hogy te a párja vagy szóval tudnod kell bánni a fegyverrel vagy miattam támadhatsz villával is..
-Vagy húsforgató csipesszel.-nevetett fel Richard s vele együtt a többiek majd átkarolta vállamat és a hajba puszilt.
-Nem kell ám rá parázni,ezek csak feltételezések de előfordulhat.Te maradj csak az a belevaló,cuki csaj aki vagy de nemártana párszor eljárni a lőpályára és valami féle önvédelmet tanulni.-mondta Xavier.
-Járok önvédelemre.
-Helyes nagyon helyes.
Ekkor elkezdett mocorogni a kicsi lány a kanapén.
-Apiii..-mondta kis édes hangján majd felült és körbenézett s mikor meglátott minket édes kis mosolyra húzta a száját és én is az enyémet mert rögtön tudtam,hogy kinek szólt ez a cuki megszólítás.
Patricket néztem aki épp így tett és rám mosolygott.
Ugyanolyan különleges világos kék,szúrós,hideg szemei voltak mint a nagydarab kopasznak.
-Gyere ide tündérke,Reederica néni finom reggelit csinált nekünk.-mondta Richard és én a "néni" jelzőre megforgattam a szemeimet.
A kislány odament apukájához és puszit nyomott az arcára s a nagydarab macsó ezt viszonozta is,majd körbe szaladt és megismételte ezt a többieknél is.
Mikor hozzám ért gyönyörű szemei felcsillantak és szája "O" betűt formázott.
-Te olyan szép vagy mint Jázmin hercegnő.
Óvatosan felém nyúlt kis kezével és végig simította hajamat.
-Ő a kedvenc hercegnőm.
-Képzeld nekem is.
Közelebb jött és arcomba mosolygott.
-Ehetek veled?
-Persze.
A kis édes befészlelte magát az ölembe és felnézett rám.
-Jó az illatod.
-Köszönöm.
A srácok mosolyogtak a kis jeleneten én pedig felvágtam a reggelit a kislánynak és öntöttem neki narancs levet.
Mikor már mindenki meg ette ami előtte volt a srácok kinyúltak a vendég szobákban Richard pedig kérdezte maradjon-e de láttam rajta,hogy fáradt és mondtam,hogy nyugodtam menjen aludni én el leszel a kislánnyal és így is volt.
Elpakoltam és elmosogattam addig Katie a pultnál ült és mesélt én pedig figyelmesen hallgattam.
Sokat kérdezett,olyan kis aranyos volt s én mindenre válaszoltam.
Megfésültem és befontam a haját aminek nagyon örült,puszival hálálta és kérlelt,hogy fésülhessen meg ő is.
Megengedtem neki,apró kis kezeivel fogta a hajamat és fél percenként megkérdezte nem a húzza véletlenül.
Hihetetlenül aranyos volt.
-Riky mondta,hogy te csidi csudi szép vagy és nagyon kedves és most már tudom,hogy tényleg.-hozzám bújt és befészkelte magát karjaimba.
Az elkövetlező másfél órában megnéztünk egy mesét ami nem is lehetett volna más mint az Aladin és a kislány ahányszor meglátta Jázmint felkiáltott " nézd ott vagy".
Hamar belopta magát a szívembe.
Richard szemszöge :
Patrick a fotelban ült és mosolyogva bámulta a kanapét mikor le cammogtam a lépcsőn úgy délután kettőkor.
Mikor mellé léptem megláttam a kanapén alvó két lányt.
Katie rajta aludt Reedericán aki magához ölelte a kislányt.
Kis kezében szorította barátnőm haját és halkan szuszogtak.
-Nekem egy olyan kellene mint aki alul fekszik neked meg már egy olyan aki felül.-mondta barátom.
-Egy okos,rendes,gyönyörű nő és egy angyali kislány.-válaszoltam.
A látvány magáért beszélt.
-Szerelmes vagyok.-vallottam be.
-Tudom.-mondta barátom majd felált és kezét a vállamra tette.-mind tudjuk csak vártuk,hogy te mond ki.
Ő is szeret téged,csak nem mondja még.
Eltelt fél óra és a srácok is felébredtek a kanapéhoz érve megcsodálták a két alvó szépséget majd kimentünk rágyújtani és megbeszéltük azt amit az imént bevallottam Patrick barátomnak.
-Mond meg neki attol majd elolvad és ő is szerelmet vall.-mondta Franky.
-Tudom,hogy érez és ő is tudja én hogy érzek.De nem az a falyta aki kimondja és elvárja,hogy mondjam.
-Szerencsés vagy barátom,mindketten azok vagytok-mondta Xavier s biccentett Patrick felé.-kell ettől több?
Legyen egy belevaló asszonyom és egy csodás kislányom vagy kisfiam.
Talán itt az ideje leállni ezzel az egész szarsággal.Hiába pörögnek a farkamon egész este ha reggel egyedül ébredek fel.-Xavier őszinte beszédén elgondolkodtunk mindannyian.
-Azt mondod ideje asszonyt keresnünk?-kérdezte Frnky.
-Azt mondom kisgyerek...azt mondom.-válaszolt Xavier.
Nemsokára megjelentek a lányok,Katie Reedericán csimpaszkodott és el nem engedte csak annyira amíg megkaptuk tőle a szokásos puszinkat.
Nem sokkal később leültünk nekilátni egy késői ebédnek majd a srácok vissza indultak a városba.
Katie nehezen vált el Reedericától és kérlelte apját,hogy ha nála lesz had találkozhasson az ő Jázmin hercegnőjével.
Mikor elindultak még integetett nekünk az ablakból.
Reederica nagyot sóhajtott.
-Csak nem?
-Csak mi?-foldult meg és karjait nyakam köré fonta.
-Szeretnél egyet?
Kósza kis mosoly ült ki a szájja széllére.
-Akarsz egy kislányt?Akarsz igaz?Ezért sóhajtozol itt.
-Hagyjál...-próbált menekülni karjaimból.
-Csak mond,hogy szeretnél én ígérem beleadok apait anyait.-nem hagytam elmenni ott pusziltam ahol csak értem.
Nekivágtunk bejárni a birtokot quaddal,végig haladtunk a folyó mentén és beszélgetünk a hajnalban történtekről.Őszintén bevallotta,hogy ha nem lett volna a délutáni beszélgetésünk mikor elmondtam neki,hogy nekem arra van szükségem,hogy a magánéletemben ne kelljen titkolni a munkámat és az azzal járó dolgolat. Támogatnia kell a támaszomnak kell,hogy legyen akkor talán hisztériás rohamot kapott volna mikor meglátta a kutyát egy hulla fülével a szájában.Nemsokára odaértünk ahol hajnalban vízbe öntöttük a hulla maradványait.
Megmutattam neki,kiváncsi voltam a részletekre így elmondtam,hogy a csontokat elégetjük a többit pedig ledaráljuk és mehet a folyóba.
-És mi ebben úsztunk?
-Lefelé folyik és már három kilométerre vagyunk.A halak úgy is hamar eltüntetik.
-Ühümm.
-És nézd,itt ezen a részen gyorsabb a sodrás hamar leviszi,semmi sem jut ki a birtoktól ezen a területen mélyebb a víz,nagyobb halak itt bújbak,seperc alatt eltűntetik amit ide öntünk.
Még innen legalább nyolc-tíz kilométeren keresztül a birtokhoz tartozik a telek.
-Akkor ugye nem kapok beidésért sem most sem később egy eltűnt személy ügyében?
-Elmondom még egyszer neked,hogy a kezünkben van minden.
Reedetica te csak egy aprócska részt látsz.Ez egy hatalmas szervezet,az ország minden szegletébe elér a kezünk.A rendőrség a markomban van.Azért mert van egy pattogó kis mitugrász Vens nyomozó még nem kell megijedni,formalitás volt a multkori kérdezősködése ezt megköveteli a munkája,de hidd el jól megvan tönve a zsebe.
-Biztonságban vagy?
-Biztonságban vagyunk.
Gyalog haladtunk tovább a folyó parton,ujaimat övéi közé csúsztattam,sosem sétáltam még senkivel sem kézen fogva,leszámítva anyámat és Bonnyet még kispöcs koromban.
-Anyám rágja a fülemet,hogy meg akar ismerni.Apám már telebeszélte a fejét arról,hogy milyen szép vagy és megnyerő.
-Megnyerő?
-Igen,őt meggyőzted.
-Miről győztem meg?
-Az titok.
-És miért titok.
-Mert nem kötöm az orrodra,hagyd magad meglepni.
-Utálom a meglepiket.
-Engem ez teljes mértékben hidegen hagy.
-Na kössz.-mögém jött és hátamra ugrott de elég bénácskán mert elkezdett oldalra csúszni s közben visított a fülembe és majd belefulladt a saját nevetésébe.
Hagytam,hogy küszködjön végül magával rántott a hosszú fűszálak közé amit lágyan fújt a kellemesen langyos nyári szél.
Karjait nyakam köré kulcsolta és lágyan megcsókolt...
-Amit mondtál az igaz volt?
-Mire gondolsz?
-Tudoood,mikor ugyanígy feküdtünk az ágyamban pár napja és olyan szépet mondtál.
-Azt,hogy MEGHALNÉK A CSÓKODÉRT?
-Ühüm...
-Hogyne,ha elhagynál elrabolnálak,hogy minden nap ki erőszakolhassak belőled egy apcsócska csókot,hogy túléljem a napot.
-De bolond vagy.-mondta nevetgélve.
-Mert megbolondítasz.
-Nem hagynálak el.-aprócska puszit nyomott a számra.
-Sosem hagynám.
-De beteg vagy.
-De te ezt szereted bennem,ne is tagadd.
-Hááát...
Csak néztem azokba a meleg,barna szemeibe és elmondhatatlanul boldog voltam..
🖤Hoppá egy meglepetés részecske.🖤
🖤Millió csók.🖤
🖤STORM🖤