Mostanság többen is megjegyezték,hogy valami különleges ragyogás vesz körül,erre én csak annyit szoktam válaszolni,hogy
nem mintha eddig nem ragyogtam volna a szürke,esős hétköznapokban de az egészséges egóm köszöni jólvan.
Rose szerint most valami más vesz körül,úgy gondolja Richárd mellett igazán nőnek érzem magam ami kihat rám és ez így is van.
Vannak olyanok akiket megrészegít a szerelem és szétszórtá válnak tőle de én nem vagyok szerelmes és ettől a nem szerelemtől mégis majd ki csattanok még az jobban mennek a dolgaim mint valaha,eddig sem volt okom panaszra de most aztán pláne.
A szalonban pörög az élet,nagy összegeket szakítok Elisabethnek a külföldi vásárlóink által és ő ezt meg is hálálja bőkezűen.
Jól eltudom adni magam és a vásárló hölgyek isszák a szavaimat.
Mindig is szerettem a munkámat és most egyenesen ível egyre feljebb és feljebb a karierem.
Az elégedett hölgyek elmesélik a barátnőiknek azok pedig az ő barátnőiknek,hogy London elsőszámú elit salonjában luxus élmény és kiszolgálás fogadja őket nemis beszélve a ritka,stílusos,elegáns és szexi ruhadarabokról.
Ma is a szalonban voltam és egy olasz hölgy vásárolt akit tehetős férje kísért el.Gyakran járnak ide így az évek alatt jóban lettünk. A férfi a vajszínű bársony kanapén ülve szürcsölte a pezsgőjét és minden egyes alkalommal mikor a felesége egy újabb csodában lépett a színe elé ezernyi bókkal halmozza el és magasztalta asszonykája szépségét,jó volt rájuk nézni.Lerítt róluk a szerelem.
-Nem vagyok túl indiszkrét ha megkérdezem mióta is vagytok együtt?
-Amit csak szeretnél drága,imádunk beszélni a szerelmünkről.-pillantott a feleségére és egy puszit küldött felé.
- Már tizenöt éve,Mauricio húsz volt én még csak tizenöt a fél életemet vele éltem le.-mesélte az olasz hölgy csillogó szemekkel.
-És az elkövetkezendő százat is velem fogod bella...
Jó volt nézni ahogy turbékolnak mint a gerlék és ez eszembe jutatta az én hím galambomat aki ma még nem is jelentkezett pedig az emlulúlt napokban reggelente megáll egy puszira vagy együtt ebédelünk,esténként ha épp dolgozom a clubban is együtt töltünk némi időt.
De sajnos amíg nem megyek szabadságra nem tudok egész napokat vele lenni,miattam van most ez de nagy a hajtás jövőhéten szabadságra megyek és addig ezer meg egy dolgom van,hogy mindent úgy rendezzek el,hogy a szalon megse érezze a három hét távolétemet.
Elisabeth könyörög,hogy ne kelljen a privát vagyis a gazdag elit asszonyok vásárlásait intéznie akik vagyonokat hagynak a szalonban hónaptól hónapra mert akkor inkább bezár arra a három hétre.
Így most ezen a héten fogadom az ilyen vendégeket akik külön engem kérnek erre a feladatra.Nekem már rég nem ez a dolgom a Valerian Bloomnál de ezeket a hölgyeket én viszem mert ők havi szinten hatalmas összegeket hagynak itt és ragaszkodnak hozzám,nem is bíznám egy kezdő stylistra plussz jól jön a nyelv tudásom hisz rengeteg vendég jön Olaszországból,Spanyolból és Franciából.
Richárd türelmetlenül várja,hogy szabadságra menjek és elmehessünk a birtokra,majd Dominicára utazom a családhoz és ezért is nyaggat,hogy jöhessen velem de túl korainak tartom,hogy bemutassam őt viszont itt sem akarom hagyni ha már szabadságra megyek,vele is akarok lenni hisz most miattam kell szegénykémnek nélkülöznie na de ezt még meglátjuk.
Anyám is nyaggat.Felhívta a barátnőjének a fodrászának a sógornőjének a keresztanyjának a kiskutyájának a szomszédja,szóval értitek valami random ember látott engem és Richardot valamelyik nap ebédszünetben a parkban össze ölelkezve sétálni miközben egy fagyit pusztítottunk vagyis igazából ő fagyizott én meg nyafogtam,hogy nem kérek felesleges cukrot de azért nem bírtam ki és bele-bele nyaltam a puncsos fagyijába amit ő előszeretettel az arcomba nyomott és végül még az orrom hegye is olyan volt,de minden rosszban van valami jó mert le is nyalogatta nyomtalanul és a kis jelenetünk után édes puncsos csókokat váltottunk egy félre eső padon ahol elég diszkrétek tudtunk maradni.
Szóval anyám megtudta,hogy van valaki az életemben és többet akar tudni.
Rendesen hiányérzetem volt,meglepődtem magamon hisz nem beszélhetünk szerelemről az még nagyon nagyon korai lenne.
Reggel természetesen ő ébresztett a hívásával és elmesélte,hogy ismételten velem álmodott a héten már harmadjára s mikor belekezdett,hogy álmában milyen huncutságokat művelt velem én addig forgolódtam izgalmamban míg le nem fordultam az ágyról Richard pedig ki nem nevetett.
Egy gyönyörű strasszos övet kötöttem meg az olasz hölgyemény sötét kék estélyiének derekánal mikor betopogott Nancy,hogy közölje Richard Williams megérkezett,a szalonban van és türelmetlen.Nem vittem hírét,hogy együtt vagyunk aki látott a társaságában az tudta vagy legalábbis sejtette,nem beszéltem a szalonban sem de tudtam,hogy a lányok nagyon kíváncsiak és sejtik miután egész héten megjelenik valami ürüggyel,persze ők diszkrétek de latom a kiváncsi pillantasokat.
Megkértem Nancyt,hogy közölje most vendégem van és nem érek rá de abban a pillanatban megjelent s én a hajam tudtam volna tépni mert privát vendéggel voltam aki borsos órabért fizet azért,hogy az üzletvezető személyesen foglalkozzon vele.
-Szia szé......-kezdte volna nagy hangal de amint megláttam megindultak felé és kiakartam tessékelni.
-Richard ide nemjöhetsz be,vendéggel vagyok...
-Ricardooo.-Kiáltotta el magát Mauricio olyan igazi olasz temperamentummal s fel pattant a kanapéról arcát eltérítő hatalmas mosollyal.
-Nyugalom szépségem,látod Richard Williamst mindenhol ismerik.-közben kezet fogtak az olasszal és megölelték egymást.
-Azt tudom.-mentem közelebb és aprócska puszit akartam nyomni a szájára de ő csókká varázsolta parányi gesztusom.
-Nana,nem szabad.-sugtam halkan.
-Ugyan Reederica,ismerem Rikyt vagy tíz éve és téged is évek óta,előttünk nem kell szégyenlősnek lenni és titkolni a szerelmeteket.
Nem is értem eddig miért nem mondtátok!?
-Látod..ne titkold a szerelmünket!!!-nézett rám Richard hatalmas győzelem ittas mosollyal amire én úgy válaszoltam,hogy kiöltőttem rá a nyelvem,cseppet sem volt gyerekes mondhatom.
-És mi miért is nem tudunk erről édesem?-kérdezte az olasz hölgy,Monica majd üdvözölte Richardot két puszival és visszatopogott a kis emelvényre.-Igazán említhetted volna.
-Még friss a dolog nem kürtöljük világgá.-válaszoltam.
-Én világgá kürtölném,hogy az enyém vagy.
Kezemet ajkaihoz emelte és csókot lehelt kézfejemre,gyönyörű méregzöld szemeiben láttam azt a csillogást ami biztosított róla,hogy ez a férfi odáig van értem.Az elmúlt másfél hét csodásan telt,ismerkedünk megbeszéljük a nap történéseit és egésznap váltjuk az üzeneteket és képeket.
Megsúgom,hogy sokszor kapok a reggeli futása után a fürdőszobából meztelen felsőtestét megvillantó képeket,próbáltam megszámolni a tetoválásait de egyszerűen lehetetlen.
Még nem vittem fel magamhoz és én sem voltam nála,az öltözőmben lévő hófehér kanapén szoktunk a műsor utánn kicsit egymáshoz bújni és úgy beszélgetni.
Nem mondtuk ki de mindketten tudtuk,hogy ez lesz az a hétvége amikor talán úgy alakulhat,hogy közelebb kerülünk egymáshoz.
Szerintem Richard biztos volt benne,hogy így lesz én pedig nem tervezek semmit sem előre de nem is vagyok semmi rossznak az elrontója.
Két hónapja ismerem és az első naptól kezdve megvolt közöttünk a kémia,felnőtt ember lévén nemfogok hónapokat várni,hogy ágyba bújjak vele főleg nem így,hogy fél éve nem volt senkim és van egy kurva helyes pasim akinek olyan teste van mint egy görög istennek,csibész mosolya és az a gyönyörű kis pofája ami megőrít,kikészít,elveszi az eszemet.
Már csak egy nap és péntek,holnap délután a birtokra utazunk és az egész hétvégét kettesben töltjük.
Gondoltam én....
Halovány fény világította meg a színpadot,éppen csak befejeztem az utolsó dalt,elköszöntem és megtapsoltattam a mögöttem lévő profi zenekart akik mint mindig ma este is csodásak voltak,az ő érdemük,hogy ilyen színvonalasak az előadásaim.A közönség imádja,ebben a pár órában amit hetente két-három-négy alkalommal itt töltök minden "rossz fiú" egy kicsit megjavul,megtáncoltatok mindenkit,ha kell elcsendesítek mindenkit.
Mint a kis angyalok tágra nyílt pupillával figyelnek főleg mikor a multkor Jackson zongorázott én pedig felhuppantam a hangszer tetjére és felsliccelt szoknyámból előbukkanó combjaimat keresztbe rakva énekeltem el Marilyn Monroe Bye Bye Babyjét amit a Szőkék előnyben című filmjében adott elő.
Az énekes "karrierem" mert ez inkább hobbi de szerencsére nagyon jól halad a clubban,tapsviharokkal ünnepelnek és rengeteg szeretetet kapok.
Szerencsére mindenki rendes és tisztelet tudóan bánnak velem. Egy-egy fickó néha jobban megnéz vagy aki még nem tudja,hogy a club tulajához tartozom ajánlatot is tesz de ilyenkor le rendezem annyival,hogy foglalt vagyok.
Komolyabb konfliktus eddig nem alakult ki,pár napja egy részeg idősebb úr felkiabált a színpadra két dal között,hogy " fú de jó lenne egy hatalmasat szeretkezni magával a színpadon drága csak az a baj,hogy már nem áll fel"
próbáltam elfolytani,hogy kitörjön belőlem egy nevetés de nehezemre ment és akaratlanul is elmosolyodtam,főleg mikor Richard odakiáltott a hatvanas úrnak,hogy..." Nemhinném,hogy Miss Malone kiváncsi a löttyedt faszodra Bill "
Ez az este is úgy telt mint a többi,lementem a színpadról és elindultam a VIP szektorba ahol Richard és a bandája tanyázik,Sonja intett,hogy menjek de Richard pár perce kiment Dannel és Xaviérral cigizni mert az utolsó dalom végénél ahogy elhaladt a színpad mellett bicentett az ajtó felé és felmutatta cigatettás dobozát,hogy tudassa mindjárt jön.
A pultnál kértem egy narancsos,bogyós gyümölcs koktélt sok jéggel s tovább is haladtam az asztalunkhoz a pincér nő úgy is kihozza.
Viszont mikor elhaladtam az egyik asztal mellett ahol négy férfi ült az egyik hirtelen a fenekemre csapott és undorító felajzott nevetését hallatta mielőtt így szólt.
"Szép a hangod de a segged szívesebben nézném ahogy az ölemben rázod."
Ennél a pillanatnál mintha elvágtak volna valamit...én mindig illedelmes vagyok a vendégekkel,elcsevegek velük pár szót ha a helyzet úgy kívánja de vannak határok,hozzám érni tilos!
Nekem nem lehet megpaskolni a fenekem,hozzám nem érhet olyan akihez nincs semmi közöm mert nem szeretem.
Így nem is volt kérdés mi fog történni mikor meg fordulok a kezem is belesajdult abba a hatalmas csattanós pofonba amit a fiatalember arcára intéztem aki egyből felugrott és nekem támadt,erősen a pultnak lökött de nem hagytam magam és egy félig teli pezsgős üveggel fejbe vágtam,minden olyan gyorsan történt és mindenki felugrott.
Volt aki a férfi felé futott,hogy megállítsák,volt aki hozzám futott,hogy megvédjen.
Arra lettem figyelmes,hogy valaki odalép hozzá és egy hatalasat behúz neki ököllel majd hozzám fordul és megfogja vállaim.
Beszélt és beszélt de én csak homájosan láttam ahogy mozog a szája a támadómat néztem akit egy másik férfi gyomron térdelt majd az asztalra lökött és ököllel verni kerzdte.
Agodalmas kérdések tömege csendült fel a fülemben de nem értettem egyiket sem csak is arra tudtam gondolni,hogy nekem oda kell mennem és ahol csak érem ott kell ütnöm ezt a férget.Meg is indultam volna de megéreztem két kezet a derekamon ami visszatart és visszahúz majd maga felé fordít és arcomat megfogva kérdez és kérdez...
-Jól vagy Reed?...Hogy vagy?...Hol ütötted meg magad?...Hallasz Reed?...Haho,hallasz?
A látásom kitisztult kissé és Franky aggódó szürke szempárjával találtam szembe magam az asztalra pillantottam ahol Patrick már hülyére verte a támadómat.Orrából és szájából folyt a vér,elindultam volna újra de Franky erősen szorított és kezével arcomról törölgette a könnyeket...a könnyeket?
Észre sem vettem,hogy könnyeim eláztatták arcomat,biztos a sokktól de nem észleltem.
Én aki szökőévente egyszer sírok,magamsem értettem de bizonyára az ijedtségtől.
A tömeg ami körbevett egy emberként nyitott utat és ami ezután következett az életem eddigi leg meghökkentőbb történése.
Richard megjelent a nyomában Dannel és Xavierral.
Az utóbbi kettő a maradék embert böködte félre a főnök elől akinek tekintete mint a pokol összes bugyra mintha maga az ördög nézett volna vissza,még sosem láttam ezt az arcát de tudtam kit látok....
....most először látom a club tulajának a maffia főnöknek az arcát.
Sonja ott állt mellettem és hajamat simogatta,homlokon csókolt és azt suttogta "Nem lesz semmi baj,szeretünk,mi megvédünk"
másikfelemről Franky állt aki védett a közelemben állóktól akik mind kérdezősködni jöttek hozzám.
Hallottam hangját olyan hangerővel felcsendülni ami már bántotta a fülemet ezért össze szorítottam szemeimet.
Bár hiába való volt így is forgott velem a világ.
"Takarodjatok innen a picsába"-kiabálta Franky.
Patrick leszállt a férfiról és zihálva hátrált egyet ezzel utat engedve Richardnak aki egyből felborította az asztalt a férfi pedig a földre esett a vörös bársony fotelok közé.
Utánna nyúlt és gallérjánál fogva emelte fel a földről a hasra esett férfit majd mint egy vadállat kezdett el vele ordítani.
" Hűséges emberem voltál,bíztam benned erre hozzáérsz a barátnőmhez?"
Halk nyöszörgések törték meg a síri csendet,nem szólt a zene az emberek elhalgattak senki sem mert szinte még levegőt sem venni.
"Nem megmondtam,hogy hozzá nem érhet senki?Az első kibaszott napon megmondtam,az első előadása után megmondtam mindenkinek,hogy nem érhettek,nem nézhettek rá!Megmondtam,hogy vigyétek hírét,hogy ez a nő az enyém csak is az enyém és aki ellene cselekszik azt megölöm"
Vágni lehetett volna a csendet,Richardnak a puszta jelenléte tiszteletet parancsolt s szerintem aki eddig nem vette tudomásul az most mélyen az eszébe véste.
Richard feltépte a földről az illetőt és az egyik oszlopnak lökte úgy,hogy azon a tükör ami körül ölelte betörött.
Egyik kezét a nyakára tette és folytogatni kezdte a félholtra vert férfit aki levegőért kapkodott.
Még sosem láttam ilyesmit de úgy látszott a vendégeknek ez megszokott volt,nyugodtan álltak volt aki ült és iszogatott úgy nézte végig a jelenetet.
Richard egy pillanatra hátra nézett és tekintetünk megtalálta egymást,abban a pillanatban elengedte a férfit aki a földre rogyott.
Franky és Sonja elengedtek amint hozzám lépett és arcomat két keze közé vette,homlokát enyémnek döntötte és halkan súgta.
-Jól vagy egyetlenem?
Bolintással válaszoltam.
-Csak megijedtem.
Szorosan magához ölelt,közben hallottam a mögülle jövő csattanásokat,Dan és Xavier felváltva pofozták a férfit akinek keserves sóhajaitól vízhangzott a club.
-Patkányok...nem megmondtam,hogy haggyátok békén?
Csattang fel Dan majd folytatta.
-Meg mondtam,hogy nem érhettek hozzá,egy kibaszott pillantástól többet meg sem engethettek magatoknak világos?Vagy nem voltam érthető?
Mert ha kell egyenként verem belé mindenkinek a fejébe.
Még sosem láttam ilyennek Dant,forrt a dühtől ahogy a másik három is majd Franky ismételten olyan ütést mért a férfire,hogy az vért kezdett felköhögni.
- Megérte Ryan? Az asszony othon mitszólna ehhez Ryan? -kérdezte Dan a vérző férfit de az csendben maradt.
Richard szorított és azt suttogta szüntelenül,hogy neharagudjak rá amiért nem volt itt és nem tudott megvédeni.
Éreztem,hogy egyik kezét levette rólam és közénk nyúlt majd egy hirtelen mozdulattal pisztolyt rántott és a férfire fogta.
-Meg akarsz dögleni?
Én csak tátott szájjal néztem és nem értettem,mi folyik itt...álmodom?
Vagy a férfi akiért szívem egyre hevesebben dobog tényleg fegyvert fogott miattam egy másik emberre méghozzá olyan rutinosan mintha ez minden napos lenne!?
Mindenki másnak ez természetes volt de én még sosem láttam ilyet csak filmekben.Meg sem mertem szólalni csak álltam és próbáltam nem reszketni a karjai közt.
Valójában kivel is vagyok együtt?Kérdeztem magamtól,nem hord akárki fegyvert magánál.Oké,maffia.De egy uzsorásnak mióta van fegyvere?
Uzsorás...na jó ne álltasd magad Reed te is tudod,hogy ez a leg ártatlanabb ága a munkájának a sok illegális dolog közt amit művel.
Az a három férfi aki vele ült egy asztalnál magyarázkodni kezdett,próbálták kimosni a férfit de Richardot ez mit sem érdekelte,farkas szemet nézett a férfival aki felváltva nézett Richardra majd a fegyver csövére.
-Neharagudj rá főnök,sokat ivott..tudod milyen.-mondta az egyik halkan.
-Mi a szart motyogsz?-kérdezte Patrick -Erre nincs bocsánat!-jelentette ki.
-Patrick,a fönökhöz beszélek...kérlek.
Patrick a férfi elé lépett és rám mutatott.
-Látod azt a nőt?Két hónapja mikor besétált ide és felment a színpadra mindannyian az eszünket vesztettük.
Igen,mindannyian.Én is,te is...mind.Tudod miért?Elmondjam neked?-a férfi némán bolintott egyet.-Mert volt benne valami ördögi,valami angyali ami elgyengít minket egyszerű halandókat.
Egyértelmű volt mikot Riky kijelentette,hogy márpedig ha törik ha szalad ez a nő az övé lesz,hogy innentől hátra két lépés.
Egyikünknek sem fordult meg a fejébe,hogy úgy nézzünk rá,ez a fasz meg rá csap a fenekére?
Ha nem lenne rámbízva a védelme akkor is megvédeném mert ez a nő nem ezt érdemli,vele nem bánhattok úgy mint akármelyik ócska ribancal..ő nem lesz bedobva a közösbe!Nem a főnökötök kurvája.-Patrick egyre hangosabban kiabált.-Ő nem csak szórakozás tárgya,nem akárki nőcskéje hanem a főnökötök asszonya!!! - ezt a részt már ordította.-És aki nem fogja fel lehet az bárki azt feldarabolom a gecibe.-ezzel megfordult és lefejelte a támadómat.
Patrick beszédére mindenki éjjenezni és tapsolni kezdett,a hatalmas izompacsirta odalépett Richardhoz és egyik kezével átölelte majd egy puszit nyomott barátja feje búbjára majd megismételte ezt nálam is.
-Ha törik,ha szakad én megmondtam csak kiáltsd el magad és én bárkit kibelezek még azt is aki csak csúnyán néz rád.-mondta Patrick.
Richard fejével intett egyet Dan felé majd visszafordult hozzám és a mellettem áló Patrickhoz.
Dan és Xavier elrángatták a férfit a hátsó kijárat felé.
Richard pedig egyik kezét a jobbomon álló Franky vállára a másikat a balomon álló Patrick vállára tette és megköszönte,hogy közbeléptek és védtek engem.
Majd megfogta kezem és elindultunk kifelé,betessékelt az irodába,homlokon csókolt és azt mondta mindjárt jön...
Richard szemszöge :
Szivem szerint szét lőttem volna a fejét!De mikor megpillantottam ijedt arcát tudtam,hogy nem tehetem ki őt ennek.
Kiléptem a hátsó ajtón ahol Franky és Xavier felváltva rugdosták a kukák mellett elterülő árulót,mert igen az aki ellenem vétt az árulónak minősül.
- Le kellene vágnom a kezedet!Melyik volt az?
Felmutatta rezgő kezét s én elkaptam azt,kapállózni már nemvolt ereje elővettem öngyújtómat és tenyere alá tartottam.
Fájdalmasan felordított.
- Ryan..Ryan..Ryan..nem voltam elég világos?Miss Malone különleges számomra.Ezt tudnod kellett volna.-mindezt nyugodt hangnemben mondtam,hogy azt higye talán megkönyörülök rajta de erről szó sem volt.
Éreztem égett bőrének erős bűzét,nem nyugodhattam addig amíg életben van.
Patrick beparkolt a furgonnal a kukák mellé úgy,hogy az uzcárol ne láthassa még véletlenül sem senki,hogy mifolyik itt.
Berakták a félholtra vert férfit a hátsó rakodó térbe és utasításomra az egyik eldugott külvárosi raktárunkba vitték.
Dan maradt a clubot felügyelni és elcsendesíteni az imént történtek után én pedig visszamentem szívem hölgyéhez aki az irodában várt.
Reederica szemszöge :
Halk kopogás ütötte meg a fülem,az ajtóhoz mentem és kiszóltam rajta,hogy ki az.
Lesokkoltak az imént látott jelenetek.Sosem gondoltam,hogy ilyen helyzetbe keveredek legfőbbképp,hogy miattam agyon vernek egy férfit.Aki bár megérdemelte,sosem tudhatom nem-e próbálkozik újra ha kiheveri sérüléseit.
Egy erős női hang szólt vissza,Sonja aggodalmas hanga volt így kinyitottam az ajtót.A nő rögtön hozzám lépett és ölelésbe vont.
-Megijedtél csillagom?
-Egy kicsit,még sosem támadott rám így férfi és ami utánna történt....
Sonja egyik kósza hajtincsemet a fülem mögé tűrte és keserű mosolyra húzta az arcát majd csak ennyit mondott.
-Üdv a maffia világában.
Csak némultan néztem rá tudtam,hogy erről van itt szó de még sosem mondta ki senki.
-Gyere igyunk egyet.-odasétalt a Richard irodájában lévő alkohol gyűjteményhez ami vagy egy kétszáz fős lakodalom vendégeinek is elég lenne a berúgáshoz és megkérdezte mit iszok amire én a lehető leg egyszerűbben csak annyit mondtam.
-Absolut Vodka tisztán.
A szőkeség kezembe adta a poharat majd összekocintotta övével és le is húztuk a pohár tartalmát egy pillanat alatt.Kitöltött mégegyet de annak is a fenekére vertünk egyböl.
-Köszönöm,hogy ott voltatok és megvédtetek.
-Ne köszönd,te már a családunhoz tartozol ez csak természetes.-tette kezét a vállamra és a fekete bőr kanapén foglaltunk helyet a vodkás üveg társaságában.
Úgy tíz perc és még két feles után Richard megjelent az ajtóban,Sonja mint mindig most is felvette az oltalmazó anyuka szerepet és homlokom közepére nyomott egy puszit majd végig simította a hajam,elköszönt és távozott.
Még mielőtt kiment összenéztek az ajtóban álló férfival és Sonja végig simított a felkarján,jól ismerhette Richardot,olvasott az arcáról.
-Mostmár nyugodj meg Riky,rendben?
A férfi rezzenéstelen arcal álta a nő tekintetét,látni lehetett azt a mérhetetlen agressziót ami felgyülemlett benne.
-Kérlek..foglalkozz inkább vele.
Richard szemszöge:
Kérlek,foglalkozz inkább vele.-bökött fejével a kanapé felé Sonja.
A dühtől elvakulva léptem be az ajtón s mikor megláttam őt csak arra tudtam gondolni,hogy nem voltam ott,nem voltam mellette és ez azért történhetett meg.
Hogy érezheti most magát,hogy a clubban ahol két hónapja heti szinten töbször is fellép ami a barátjának a tulajdonában áll ilyen történik vele.
Dühös voltam magamra.Csalódott amiért akkora fasz voltam,hogy kimentem mielőtt vége lett a műsornak,pedig mindig végig nézem nyálcsorgatva.
Viszont a múltkori tolvajunkal kapcsolatban Dan új híreket hozott.Állítólag lopott már máskor is amit egy külföldi számlán tárolt és az elmult húsz évben szép kis vagyont halmozott fel.Az a fickó még apám emberei közül van,gyerek voltam mikor ő már apámnak dolgozott.
A multkori lopásról tudott és arról is,hogy a férfiből mostanra semmi sem maradt.Erre megvoltak a módszereink.
Felkaromon pihenő kezét megfogtam és enyéim közé szorítottam hálám jeléül.
-Köszönöm.-Sonja lágyan elmosolyodott,ilyenkor látszott rajta már,hogy elmúlt negyven és hiába fedte tökéletes smink az arcát pár kisebb ránc már előbújt kedves mosolya mögül.
-Nyugodj meg kis szivem mostmár jó kezekben leszel.- szólt oda a kanapén üldőgélő lánynak aki bólintott majd Sonja távozott.
Itt maradtunk ketten irodám lágy fényei közt,csak egy aranyozott lámpa világította meg a teret és a szemben ülő lány gyönyörű arcát,az arcot amit még sosem láttam ilyennek,ilyen törékenynek.
Szemeinek kérlelő pillantása a csontomig hatolt s nekem több sem kellett,hogy ölelésembe vonjam őt.
Erősen magamhoz szorítottam és halkan kérleltem,hogy bocsásson meg amiért nem voltam ott.
Arcát melkasomba temette és úgy ölelt mintha az élete múlna rajta.
-Ne hibáztasd magad.Te semmiről sem tehetsz.-válaszolta halkan s én a lehetőnél talán mégjobban szorítottam.
-Hazamegyünk!-kissé eltávolodtam és arcát két kezem közé vettem,szemei ködösek voltak de nem sírt csak aprót bólintott a kijelentésemre és megfogta kezemet.
-Elmegyünk a holmidért.-eszem ágában sem volt elengedni őt egyedül.
Miután magához vette a holmiját elindultunk a hátsó kijárat felé,kezemet egy percre sem engedte el.Az ajtón kiérve mindenki egy emberként nézett felénk de fejemmel intettem Dannak,hogy intézkedjen és ne rohamozzák meg az ijedt lányt mert láthatóan megviselték a történtek.Beültünk az autóba és egyből lakása felé vettem az irányt.Nem szólt semmit az úton,fejét az ablaknak döntötte és csak nézte az elsuhanó város fényeit.
Kerestem egy parkoló helyet és kérdés sem volt,hogy felmegyek vele.
Az ajtóhoz érve elővette kulcsait közben dünnyögött egy sort,hogy már hónapok óta kulcstartót akar venni mert mennyi ideje elmegy a kulcsai keresésével.Jót mosolyogtam rajta.
Mikor beértünk a bejáraton rögtön a lift hívógombjához nyúltam de ő azt mondta gyalog megy mert a lift az időseknek,gyerekes anyukáknak és a lusta embereknek van.Így felmentünk az öt emeletnyi lépcsőn aminek az utolsó fordulójára már felsoroltam az összes szent nevét.
A világos ajtóhoz érve kulcsát a zárba szúrta és kinyitotta.Én megálltam az ajtóban és néztem ahogy elhúz egy beépített szekrényt majd a kezembe nyom egy micky mouse fejű mamuszt.
-Ez Willé,szerintem nem bánná ha felvennéd.
Érte nyúltam és cipőmből áttléptem belé.Kilépett kagassarkújából és egy babarózsaszín balett cipőre emlékeztető szőrös kis papucsba lépett.
Ahogy beljebb léptem megéreztem egy kellemes virágos illatot ami a lakásból áradt.
Minden olyan szép volt,rend és tisztaság vett körbe,világos színek.Nőies volt és othonos.
Levettem a kabátomat és ő érte nyúlt majd egy akasztóra tette és beakasztotta a beépített szekrénybe.
-Jó rád?Nem kicsi?-kérdezte.
-Jó ez.De talán vennünk kellene nekem is egyet amit felvehetek ha nálad vagyok.
Elmosolyodott és válaszolt.
-Holnap veszek neked egyet.
Apró kis elejtett mondatok amiből tudtam,hogy a szívében van hely számomra.És semmit sem akartam jobban mint,hogy állandó helyem legyen ott.
Hozzáléptem és átkaroltam háfulról,kisepertem haját az útból majd nyakába csókoltam.
Kezeit az enyéimre tette és mély levegőt vett ahogy még jobban ölelésembe bújt.
-Gyere,megmutatom a lakást.-megfogta a kezem és maga után húzott.
Ahogy beljebb léptünk egy nagyon szép elegáns,modern,nőies lakás tárult elém.Világos és sötét árnyalatok kombinálódtak,mutatós volt.Illat gyertyál,tükrök,virágok.
Egy kellemes nappaliban találtam magam amiből egy modern konyha nyílt.
-Tadaaam...ő itt Andy.
Egy fehér kis izé lebegett a vízben és úgy nézett rám mintha ezer éves cimborák lennénk,hatalmas mosolya és furcsa kis uszonya volt.
-Ki az én kis cukiságom?Te vagy az én cukiságom....igeeen,bizony te vagy.
Kapsz egy kukacot.-mindezt olyan cuki hangon mondta a kis izének.
Megfogott egy kis dobozt és egy csipesszel belenyúlt majd felém nyújtotta.
-Megeteted?
Elvettem tőle és lassan a vízbe dugtam a csipeszt.A kis vizisárkány rá is kapott hamar.
-Sosem láttam még ilyen kis szörnyecskét.
-Nagyon érzékeny,nem szörnyecske ő hanem egy apró kis cukibogyó.
-Te vagy a cukibogyó.
-Barátkozzatok össze,le tusolok.
Eltűnt egy ajtó mögött majd nem sokkal később hallottam ahogy megengedi a vizet.Gondoltam addig felfedezem a lakást és kiváncsiskodok kicsit.
A kanapé előtt egy donyányzó asztal állt azon egy üveg váza foglalt helyet benne az egyik tőlem kapott csokorral.Szemem ügyébe került egy polc amin könyvek voltak felsorakoztatva.
Volt itt szakácskönyv nem is egy,diétás süti receptek...ez annyira Reedericára vall.Aztán volt egy könyv amiben gyögynövényekről volt szó egy másiknak Álmos könyv volt a címe.
És akkor megtaláltam a Kámaszútrát és tudtam egyből,hogy nem fogok unatkozni amíg ő zuhanyozik bár ha beosonnék mellé sem unatkoznánk de a ma este történései után úgy gondoltam jobb ha hagyom őt,hogy lenyugodjon és abban is biztos voltam,hogy ez az este még nem ért véget mert ezer meg egy kérdés cikázhat most a fejében.
Gyorsan átlapoztam majd folytattam utamat ami a konyhába vezetett,modern kávéfőzőt és egy szépen kidolgozott fa ládikát találtam "Tea Time" gtavírozással.
Minden olyan tiszta volt és rendezett,nemvoltak elő felesleges dolgok.
Hallottam ahogy nyílik az ajtó és egy a forró víztől kipirosodott arcú smink nélküli haját konyban a feje búbján viselő szépséggel találtam szemben magam.Fekete selyem köntöst viselt ami derekánál volt megkötve masnira és hosszú lábait engedte láttatni.
Hozzá léptem és egyből átkaroltam derekát majd egy homlok puszival folytattam.
- Gyönyörű vagy.-suttogtam a fülébe.
Bókomat egy aprócska mézédes csókkal köszönte meg.
-Kikészítettem neked egy fekete törölközőt és Will tusfürdőjét.
Remélem megfelel.-mondta aprócska mosollyal s én meg is lepődtem,ezek szerint itt alszom s ennek úgy örültem mint majom a farkának.
-Persze,de csak,hogy tudd mesztelenül alszom vagy egy boxerban de annak hiányában...hááát... - húztam el a mondatot.
-Ha megfelel vannak itt Willnek ruhái nem bánná ha kölcsön vennél egyet,talán rád is jön.
-Jólesz.
-Majd valahogy rád gyömöszöljük.
Miközben ezt mondta én meg szabadítottam zsebeimet és le tettem az egyik bútorra a pénztárcámat és telefonomat majd az autó kulcsot az öngyújtómat és a cigarettámat.
Végül a fegyverem után nyúltam és kivettem a tárat és a golyókat is,hogy ne érezze magát kellemetlenül amiért a lakásába hoztam egyenesen azok utánn,hogy az előbb a szeme láttára le akartam vele lőnni azt a szarházit aki hozzá mert érni.Egész végig egymás szemébe néztünk egy pillanatra sem szakítotuk meg a szemkontaktust,csukott szemmel is ment volna a kitárazás.
-Hozom a ruhákat.-mondta rezzenéstelen arcal.
Láttam az arcát,hogy érti,hogy tudja.De nem firtatja.Viszont tudtam,hogy ő egy igazán okos lány és érdeklődni fog a saját biztonsága miatt.
Beléptem a fürdőszobába és megcsapott egy bódító illat.
Talán a tusfürdője vagy úgy egyben minden.
Nagyon szép tágas volt a fehér szín dominált a padló márvány mintás arany és fehér kombó.A mosdó előtt hatalmas tükör és dekor virágok.
Egy gyönyörű elegáns fürdőkád és modern beépített zuhanyzó volt a helyiségben.
Levetkőztem és beálltam a zuhany alá a forró víz jólesően csurgott végig hátamon és ellazította fáradt izmaimat.Elsem hiszem,hogy itt vagyok.Ha reggel valaki azt mondja,hogy ma éjjel Reederica fürdőszobájában fogok zuhanyozni pofon röhögtem volna.
Halk kopogást hallottam majd kinyílt az ajtó és egy kéz nyúlt be rajta amiben ruhák voltak.
-Haho,itt van a pizsid.
Magamra tekertem a törölközőt és sarkig kitártam az ajtót.
-A te lakásod a te fürdőszobád és a te pasid szóval akkor jösz be amikor csak akarsz,sőtt igazán megmoshattad volna a hátam.
- Miért nem szóltál,hogy velem akarsz zuhanyozni? - pillantott rám olyan tekintettel amitől majd le esett rólam a törölköző.
Közelebb léptem és kétkezembe fogtam az arcát majd megcsókoltam lágyan finom puha ajkait,ő melkasomra rakta a két kezét és lassan felcsúsztatta majd nyakam köré vonta őket,mondanom sem kell,hogy a kezében lévő ruhák a padlóra hullottak.
-Megyek,felöltözöm amíg te is.-lehajolt a ruhákért majd kezembe nyomta őket.
Vissza vonultam a fürdőbe és magamra vettem a szürke rövid nadrágot majd beléptem a háló szobába.
A berendezés kifogástalan volt,a bútorok nem mindennapiak.Fekete ágynemű és egy sötétszürke szőrös pokróc volt az ágyon megszámlálhatatlan párnával körülölelve.Egy ajtó nyitódott a szobából ahonnét fény áradt.
Az ajtóhoz léptem és nekidőltem az ajtófélfának.
Csodáltam...csak álltam ott és csodáltam ahogy öltözik,háttal állt nekem egy szál aprócska csipkés szélű selyem sortban,bár annyira rövidke volt,hogy inkább neveztem volna francia bugyinak.
Haja még mindig laza kontyban volt ezért fedetlen háta tárult szemem elé.
Láttam már aprócska ruhákban,szűk szoknyákban és mélyen dekoltált felsőkben de mindig ízléses volt.Ügyelt rá,hogy ha minit vesz fel felül fedett legyen ha kihívó felső részben lépett az emberek elé sosem hagyta fedetlenül lábait.
És én imádtam,hogy ennyire ízlésesen viselkedik.
De most a látvány megrészegített és szívem szerint kivettem volna a kezéből azt a vékonyka spagetti pántos selyem toppot amit készült felvenni és eldobtam volna jó messzire,hogy fejemet mezítelen keblei közé hajthassam.
De tudtam ma este ezt nem lehet.Megvártam amíg felveszi és kiengedi haját ami hullámokban hullott hátára.Megfordult és arcára halovány mosoly szökött mikor meglátott.
-Mióta állsz ott?
Nemet intettem fejemmel jelezve,hogy nem áll szándékomban bevallani,hogy mióta is álltam és csodáltam.
-Perverz.-sétált ki mellettem és leojtotta a villanyt.
Karja után nyúltam és felkaptam ő persze fel sikolytott majd édes kacagása töltötte be a hálót s mikor feleszmélt,hogy milyen hangosan tette mindezt ujját szája elé tette jelezve,hogy halkan kell lennünk.
-Nem szabad hangoskodni,mi itt tekintettel vagyunk a szomszédokra.
-Te sikítozol gyönyörűm.
Az ágyhoz érve le tettem őt és mellé feküdtem,kényelmesen elhelyezkedtünk és hozzám bújt.Hajának illata befészkelte magát az orromba.Kezemet a combjára tettem és magamfelé húztam míg nem átvetette rajtam.Lassan cirógattam egyik kezemmel,másikkal pedig haját birizgáltam.
Bal keze a mellkasomon pihent de nem sokáig mert felfedező útra indult.
Végig simította hasamat majd körmeinek hegyével végig szaladt kockáimon.
-Tetszik?
-Igen.
-Tudod ha nem kedvelnélek ennyire már a takarót tépnéd az élvezettől.
De a történtek után úgy gondolom ehhez neked most nincs kedved.
Reederica szemszöge :
Igazából nem is tudtam,hogy mihez van most kedvem.Az a kis incidens a clubban felkavart és ki nőtte a "kis" jelzőt miután püfölni kezdték a férfit és Richard fegyvert fogott rá.
- De te jófiú vagy és visszafogod magad.
-Csak is miattad és veled vagyok az.
-Igen... - megálltam egy pillanatra.
Volt alkalmam látni ma éjjel,hogy mi folyik itt,kivel is vagyok együtt valójában.
Apám kitérne a hitéből ha ezt megtudná,anyám pedig szupercsillag harcos módjára anyatigrissé változna ha bajt észlel.
Ő az aki nem fél senkitől.Olyan temperamentuma van amitől feláll az ember hátán a szőr ha szembe találja magat vele.
Mint amikor elsőben az a kis szaros Jaemi Harclo összefirkálta a toltartómat és én cserébe rá írtam filcel a torna zsákjára,hogy
" kis szaros"
Az annyja majd elszállt mikor délután bevárta anyámat aki jött értem.
Elhordott mindenféle neveletlennek és felszólította anyámat,hogy tanítson meg viselkedni és neveljen meg.
A én latin vérű őrangyalomnak sem kellett több.Kikelt magából és kioktatta a kis szaros annyját,hogy márpedig én megvagyok nevelve mert ő arra tanított ha valaki rosszat csinál nekem akkor én azt százszorosan adjam vissza és,hogy ne hadonásszon itt neki mert a végén még felszáll és beveri a fejét a plafonba.
Ujjaim hasizmán táncoltak,lágyan cirógattam és hallgattam szívverését.
- Tudod,hogy érted bármit megtennék.-közelebb húzott magához.
- És esz a fene amiatt,hogy nem voltam ott.
-Hagyd,az embereid ott voltak akiket amúgy is rám állítottál két hónapja.
-Ezt ki mondta neked?
-Hallottam...
-Ki volt az?
-Nemtudom már,a clubban hallottam.
-Vigyáznak rád ha én nemtudok.
-De megtudom védeni magam.
-Nem tudod,már nem csak a Harrods elit köreiben mozogsz.Hozzám tartozol érted?
-Öt ember kell,hogy megvédjen?
- Ha kellene százat állítanék melléd.
Nem szóltam semmit,faradt voltam és ezernyi kérdés kavargott a fejemben.
Nem volt hangulatom hozzá,hogy hajnalban ezt boncolgassuk.
Megmozdultam és a takaró után nyúltam,hogy magunkra húzzam.
Gondoltam én,hogy elhelyezkedek kényelmesen szokásaimhoz híven de nem így lett mert Richard visszahúzott magára.
-Ne menekülj.-mondta
-Kényelmesen szeretnék aludni.
-Nekem így kényelmes.
-De nekem nem.
-Nem baj,én vagyok a vendég.
-Vendégnek érzed magad?-kérdeztem.
-Majd nálam úgy alszunk ahogy neked kényelmes!
-Akkor holnap már úgy alszunk ahogy nekem kényelmes?
-Úgy bizony,ruha nélkül.
-Hülye.-döktem kissé el magamtól de mosolyom elárulhatta,hogy valójában mire is gobdolok.
Derakam után nyúlt és vissza húzott én pedig egyből ajkaira tapadtam.Ujjaim belétúrtak nedves tincsei közé és megcsapott samponomnak illata.
Egyből belenevettem a csókunkba.
-Te használtad a samponomat?
-Ühümmm..
Megborzoltam tincseit és pár csép víz az arcomra hullott.
-Érzem.
-Így holnap is érezni fogom magamon az illatod.
Közelebb helyezkedtem és izmos karjai közt találtam meg a legkényelmesebb pózt de ezt sosem vallottam volna be neki.Hajamba puszilt és hátamra húzta a takarót mert addig fészkelődtem amíg félig meddig ki nem takartam magam.
-Akarsz róla beszélni?
-Nem,nem baj csak megéreztem az illatát.- rá néztem komolyan és kezem arcához érintettem.-Richard,egy valamit tudnod kell az én samponom a te samponod is.
Száját vigyorra húzta és megvillantak mosolya mögül a fogai.
-Nem adtam fogkefét...-ekkor jutott eszembe.
-De én elvettem a tiédet.
-Nem!
-De igen..elvettem.
-Azt nem!
-De.
-Nem veheted el a fogkefémet.Most ha nem hozom fel akkor te nyugodt szívvel elviseled,hogy én azzal mosom a fogam?
-Igen te kis finnyás.
-Richaaaard...
-Ugyan kicsim ne csinálj ebből gondot.
Kinyújtottam rá a nylevem és neki több sem kellett,hogy lecsapjon rá.
Lágyan csókolt és kezeit derekam köré fonta,ujjaim lágy,nedves tincseit simították így ízlelgettük egymást hosszú perceken keresztül.
Karjai közt biztonságban éreztem magam.Meg szakítottam csókunkat és fejemet a mellkasába fúrtam.Elmondhatatlanul jó érzés volt védelmező karjai közt megpihenni.Úgy bújtam hozzá mint egy kislány az anyukája oltalmazó karjai közé és ő erősen magához szorított.
-Megijedtél ma este?
Bólintottam egyet a kérdésére.
-Ez többet nem fog előfordulni!Senki nem érhet hozzád.
Fejem továbbra is a melkasán pihent és úgy szólaltam meg,hogy közben szíve ritmusát hallgattam.
-Nem tőle ijedtem meg,hanem tőled.
A szoba elnémult s én csak hallgattam tovább szívének csodás színfóniáját.
Az ablak üvegén hallani lehetett ahogy a híres Londoni esőcseppek halkan majd egyre vadabbul koppannak az ablakon.Nem telt bele fél percbe,hogy a kezdetben nyüzüge kis maszatolás átváltson szapora zárorrá.
-Félsz tőlem?
Ha most azt mondanám igen az nem lenne igaz,megijedtem hát persze,hogy megijedtem hisz a párom fegyvert fogott valakire,azt sem tudtam,hogy van fegyvere és nem tudtam,hogy meddig megy el.
Ha akkor nem néz hátra és nem lát meg,nem néz a szemembe talán hamarabb előkapja a fegyvert és lekövi ott mindenki előtt.
És még mi az amit nemtudok?
Valyon lelőtt már valakit?
Mit tesz ilyenkor egy okos lány ha nem akar belebonyolódni egy olyan témába ami széttúrná ezt a meghitt nyugalmat amit most érez a férfi oltalmazó karjai közt izmos,kényelmes mellkasának dőlve?
Hát kitér a válasz alól és valami olyat tesz amivel a férfit is kizökkenti,hogy mégcsak ne is emlékezzen arra,hogy mit kérdezett.
Kibújtam karjai közül és feltornáztam magam,lovagló ülésben ölébe fészkeltem magam.Nagyon jól tudtam,hogy kell helyezkednem ahhoz,hogy minden egyes kis mozdulatomat megérezze és élvezze.
Kezeit csípőmre vezette és a vágytól elködösült tekintettel nézett végig rajtam.Lejebb hajoltam hozzá és szájára suttogtam a következő szavakat...
- Ha félnék akkor be engedtelek volna a lakásomba?Az ágyamba?...és hagynám,hogy.....
-Ha nem hagynád az sem érdekelne....
Felült velem szemben és olyan erősen szorította magához csípőmet,hogy kezeinek erős markolása már fájt.
-Nem érdekelne mert ha akarlak meg is kaplak és tudom,hogy te ezt élvezed ....tudom,hogy élvezed ha kemény vagyok veled mert te egy ilyen nő vagy.-suttogta vissza.
Fenekemre markolt és nyakamra tapadt,mohóm csókolta és harapta én pedig eszemet vesztettem heves stílusától.Vékony kis felsőm selyem pántját levezette vállamról és hátra döntött.Ajkai leváltak nyakamról és átvándoroltak onnét a számra.
Befészkelte magát lábaim közé és rámnehezedett,combjaimal átkulcsoltam derekát.
Csókjaival feltüzelt,nyelve vadul játszadozott az enyémmel,ajka követelte tőlem a csókokat.
Másik pántomat is lefelytette rólam és egyre lejebb húzta a felsőmet mellkasomat beborították a csókjai.
Az én kezeim is felfedező útra indultak és izmos hátának minden egyes centiméterét alaposan bebarangolták.
Tudtam,hogy még nem kellene oda adnom magam neki de fogalmam sem volt róla,hogy állíthatnám le s túlságosan élveztem ahhoz,hogy visszavonulót fújjak.
Jóleső sóhaj hagyta el a számat és ő elmosolyodott.Fel tornázta magát és lenézett rám,megfogta a két pántot és azon fogva húzta egyre lejebb a felsőmet.
Combjaink összefonódva,nem volt menekvés perzselő tekintettel és egy hihetetlenül szexi mosolyal az arcán nézett szemeimbe s mielőtt kidukkantak volna felsőm takarásából melleim Richard telefonja hangosan rezegni kezdett,megállt egy pillanatra és megfogta a telefont,hogy kinyomja de a képernyő láttán megszólalt.
-Apám az,ezt fel kell vennem.
Bólintottam és fel kászálódtam volna de nem hagyta,jól halottam a vonal túlsó végéről minden egyes mondatot.
-Igen Apám,mondjad.
-Na hello Riky,hogy van a kislány?-ekkor Richard elmosolyodott.
-Jól van,kemény kis amazon,felpofozta majd fejbe vágta egy pezsgős üveggel azt a patkányt.
-Na ennek örülök,akkor nem sérült meg?Vele vagy?
-Igen vele vagyok,minden rendben van.Megijedt de próbálom vele elfeledtetni.
-Na jólvan,remélem Ryant már likvidáltad.
-Folyamatban van.Ennyivel nem ússza meg.
-Mondták a srácok,hogy fél holtra vertétek...a kislány látta?
-Sajnos igen.
-Hogy viseli?
- Rendben lesz,mondom kissé megijedt.
-Tudasd vele,hogy mivan.Ha tényleg ennyire odavagy érte és asszonyodnak akarod tudnia kell.
-Tudom.
-Jó éjt fiam!Nyugtasd meg.
-Jóéjt.
Richárd el emelte a fülétől a telefont és az éjjeli szekrényre tette.
-Apám kérdezi,hogy vagy..halotta mi történt.
-Jól,köszi.-visszahúztam magamra és gyönyörű zöld szemeibe néztem,nem érdekelt más és nem akartam ezt a témát erőltetni.
-Beszélnünk kellene róla.
-Nem kellene.-súgtam szájára és egyből le is csaptam rá.Finoman ráharaptam alsó ajkára.
-Igazán hízelgő ezt látni,hogy ennyire kívánsz de már elmondtam párszor,hogy nekem nem csak erre kellesz.Fontosabb vagy nekem mint hinnéd!Az este bántottak téged a saját clubbonban.Végig nézted ahogy a srácokkal agyon verünk egy férfit.
Richard közben a felsőm pántjával játszott,kicsit lejebb húzta majd vissza tolta,ujra lehúzta majd vissza.
Olyan lassan csinálta,olyan nagyon idegfeszítően lassan,hogy szívem szerint elkiáltottam volna magam,hogy " tépd már le rólam te állat és tégy magadévá" de az úrinő énem ezt nem engedte így vártam és vártam...és vártam...
-Megijedtél,tudom.-megszólaltam volna de nem hagyta.-....a szemeid elárulták ahogy az imént rám néztél.
Felhúzott és ölébe ültetett.Homlokom az övének döntöttem és lehunytam a szemem.
-Megijedtél tőlem,mert még nem láttad ezt az arcomat,megijedtél mert fegyvert fogtam arra a szarházira.
Nem akartam megszólalni,átöleltem és fejemet a vállára hajtottam.Nem akartam beszélni és nem akartam,hogy lássa az arcom.
-Beszélhetünk róla,kérdezhetsz nyugodtan.
-Inkább csókolj tovább gyere húzzuk le azokat a pántokat csak ne beszélgessünk.
Nem akartam tudni,nem akartam kérdezni.Tudom,hogy Richard egy alvilági figura de nem akartam tudomást venni róla.Húztam halasztottam.Túl jó volt az elmúlt pár hét ahhoz,hogy bevalljam magamnak,hogy Richard Williams az a Richard Williams akitől retteg a város,akinek a háta mögött összesúgnának de nem mernek.
Az a Richard Williams aki a város összes nőjét megkaphatná sőtt meg is kapta.Túl szép volt,túl jó volt...túl tökéletes.
-Ígérem reggelig csókolgatlak majd ha úgy kívánod de beszélnünk kell róla.
-Nem kell nekem így jó,kérlek ne mondj semmit,hihessem azt még egy kicsit,hogy minden úgy jó ahogy van,hogy te jó fiú vagy és nem hever egy fegyver kitárazva a nappalimban.Kérlek.
-Azt akarom,hogy a társam legyél a támaszom,az a nő az életemben aki nem csak jön és megy hanem marad is.
Elgondolkodtam és ki kecmeregtem a karjai közül egyenesen a konyha felé vettem az irányt.
-Most hová mész?
De mire kimondta már vissza is értem kezember egy tábla narancsos csokival.
-Azt hiszem ide kell a tartalék narancsos csoki.
-Gyere feküdj ide.-elhelyezkedett és kinyujtotta karját,hogy odabújjak.
Lassan kibontottam a csokit majd az első kockát a szájába a másikat az enyémbe nyomtam.
-Hol kezdjem?
-Ahol szeretnéd,ha már belementünk így hajnalok hajnalán akkor talán a legjobb ha ott kezded,hogy miért hord egy " üzletember " fegyvert magánál?
-Tudod,hogy az üzletember egy kellemes kifejezés arra,hogy maffiózó vagy alvilági személy.Gondolom nem úgy akarsz majd bemutatni az anyádnak,hogy
" Anyám ő itt életem szerelme Richard aki maffiózó"
-Nem úgy terveztem,hogy
" Anyám ő itt az a ripacs aki életem szerelmének hiszi magát és ő amúgy egy alvilági személy"
-Kérlek tedd hozzá,hogy " és van fegyvere" anyuka egyből belop majd a szívébe.
-Anyám szereti a rosszfiúkat.
-Tőle örökölted.
Richard szemszöge:
Nyitott szájjal vártam a következő csokikockát.Olyan természetes volt,ahogy itt fekszünk egymás karjai közt a másik érintésének,közelségének melegében.
A borostyán szempár levárdorolt a számra és egy darabka narancsos csoda után finom kis puszival jutalmazta azt.
Kényelembe fészkelte magát karjaim közt és csokival a kezében figyelt a mondani valómra.
- Az este láthattad azt ami akkor történik ha nem a te társaságodban töltöm az időt.Tudod már,hogy nem éppen legális munkából tartom el magam.-bolintott egyet.
-De ez nem csak abból áll,hogy védelmi pénz szedek város szerte és kölcsön adok másoknak hatalmas kamattal.
Magamtól védem meg a várost és ezért fizetnek.-mély levegőt vett.
-Gondoltam.-válaszolt.
-Minden mással is kereskedem amit csak eltudsz képzelni és a többi.
Bántottam másokat és a szemem sem rebbent meg miatta.Én ebbe születtem bele,ami most az apámé az mind az enyém lesz.Igazából pár éve már,hogy én irányítok mindent apám már nem megy terepre csak parancsol a kényelmes bőr székéből.
Tudnod kell,hogy mibe csöppentél bele,nem akarom,hogy meglepődj,megijedj.
Hallani fogsz rólam dolgokat amiknek a többsége igaz.
Ha azt hallod,hogy tegnap más nővel voltam az nem lesz igaz.
De ha azt hallod,hogy megismerkedésünk előtt szájon vertem egy nőt azért mert nemet mondott bármire is amit kértem tőle azt hidd csak el,mert így volt.
-Mikor említettem,hogy a clubban fogok énekelni volt aki azt mondta,hogy vigyázzak főleg veled és tartsam meg a két lépés távolságot.
Akkor még nem tudtam,hogy ilyen szépek a szemeid és bolíntottam,hogy igen,meg tartom azt a két lépést.
De ha megtartottam volna sosem láttam volna,hogy este egészen sötét zöld mint a méreg,napsütésben viszont világos és arany színű pöttyök vannak a pupilláig körül.
Megsem tudtam szólalni,csak néztünk egymás szemébe s a fene sem tudta,hogy most mire gondol.
Meglepett,hogy így reagált,így vagyis sehogy.
-Mi a véleményed?
-Engem nem érdekel hány nőt pofoztál fel.Heti egyszer járok boxolni és van egy edzőm aki évek óta önvédelemre tanít.Nagyon jó vagyok benne szóval simán leverlek.És ezt nyugodtan veheted fenyegetésnek.
Szám mosolyra húzodott,közelebb húztam magamhoz orrunk szinte összért.
-Nagyon megijedtem.-mondtam.
Éreztem,hogy keze egyre feljebb halad,egy kocka narancsos csokit tartott a kezében és be akarta kapni de én megelőztem.
-Naaaaa.-vállon boxolt.
-Nem is értem eddig miért nem kóstoltam a narancsos csokit.
Mikor a következö kockát törte le és emelte szájához rám pillantott.
-Tessék.-nyújtotta felém és én bekaptam.
-Együtt tudsz élni egy olyan férfival aki így él?
-Miért ide akarsz költözni?
-Nem bánnám ha együtt töltenénk az éjszakákat.
-Cs.....
-Pszt!....-pisszegtem le mert tudtam mit akar kérdezni.
-Éjjszakákat,nappalokat.De tényleg,akár lakhatnánk is együtt.Annyit dolgozol és olyan jó lenne ha a szabad perceket együtt tölthetnénk.
Szemei kíváncsian pillantottam rám.
-Reggel melletted ébredni maga lenne a menyország.-folytattam.
Elmosolyodott és megfordult de karomat húzta magával mintha csak egy nagy takaró lenne.
Magamhoz húztam és így összebújva néztük az ablakon csordogáló eső cseppeket.Halottam apró kis sóhajait,illata felkúszott az orromba és teljesen átvette felettem az uralmat.Így aludtunk el hajnalok hajnalán a Londoni zápor nyugalmában egymás karjai közt agyának kényelmében.
🖤Halihooo.Tudom,tudom...sokáig tartott de idő hiányában sajnos nemtudok gyakrabban részt hozni nektek.A fejemben jó előre megvan a sztori de azt le is kell írni és megfogalmazni.Kárpótlásként hoztam nektek ezt a dupla hosszú részt ami 7200 szóból áll ilyen hosszú részt még sosem írtam.Jóhír,hogy a következő részt már elkezdtem írni és ha minden jól megy hamarosan ki is kerül.Szeretnék köszönetet mondani ezért a 14ezer plusszos megtekintésért.Hihetetlenek vagytok,és a sok pozitív komment is nagyon jól esik és motivál,hogy írjak még akkor is mikor a szemeim már ragadnak lefelé.Köszönöm mégegyszer.🖤
Millió csók.
🖤STORM🖤